Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Sajátos életút - Izinger Katalin: Bory Jenő pedagógiai tevékenysége
Alba Regia 39. (2010) 1931—32-ben már van segédtanára (Szomor László majd a későbbi években Kerényi Jenő, Srubek Gyula, Ugrat György, Trapli István személyében). A következő években ismét csupán tanári beosztásáról értesítenek az évkönyvek. Az 1937/38-as tanévről megjelent évkönyv pedig arról tájékoztat, hogy Bory Jenőt — Baranski E. Lászlóval és Réti Istvánnal együtt - két évre a Főiskolát kormányzó Rektori Tanács póttagjává választották. Bory tanán tevékenységének egyik fontos momentuma volt, hogy a pirobazalt-előállítás eljárását6 — mellyel évekig kísérletezett — hallgatóival is megismertette, addig is, amíg annak alkalmazására szélesebb körben nem volt lehetőség a főiskolán. A kerámiaégető kemence megvalósítására többször tett javaslatot a rektori tanácsnak, és 1941-ben kapott végre megbízást és pénzt annak felépítésére. 1941 áprilisára a kemence elkészült, s Bory Jenő jelentését, valamint elképzeléseit az üzembe állításról a rektori tanács április 18-án tárgyalta. Az erről szóló jegyzőkönyv megörökítette, hogy a tanács „köszönettel vette tudomásul”, hogy Bory Jenő a főiskola számára az új kerámiaégető kemencét „kivitelezni, s annak felállítását vezetni szíves volt”, majd azt követően a tanács „a tanítás érdekeit szolgáló önzetlen fáradozásáért” ismételten elismerését és köszönetét fejezi ki.7 A hallgatók részére április 24-én kiadott rektori körlevélből kiderül, hogy az „égetőkemence üzemének irányítója", „aki a kiégetés időpontját is meghatározta”, Bory Jenő volt. A rektor így fejezi be a körlevelet: „Midőn a szóban forgó kemence felállításával a Főiskola módot kíván adni a hallgatóságnak arra, hogy e szobrászkivitelezési módot tanulmányozhassa, agyagmunkáit állóképes anyagba kivitelezhesse, r azokat értékesíthetően kimunkálja, örömömnek adok kifejezést, hogy ily módon is sikerült hallgatóságunk érdekeinek előbbre-vitelén munkálkodnunk. ”8 1943-ban Bory fontos beosztást kapott a Főiskolán, tanártársai rektorrá választották. 1943. június 15-én a Főiskola könyvtártermében tartották a rektorválasztó kan ülést. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet adattárában őrzött jegyzőkönyvből kiderül, hogy az első napirendi pont a rektor megválasztása volt. A szavazás megtörténte után, az elnök megállapította, hogy 10 cédulát adtak be, s „az összesítés eredményeként kitűnik, hogy Boy Jenőre 8, Varga N. Fajosra 2 szavazat esett". Ezután az elnök kihirdette, hogy „rektorrá az 1943/44—1944/45. tanévekre szólóan abszolút szótöbbséggel Bory Jenő rendes tanár választatott meg. ...Ezen eredmény kihirdetése kapcsán Boy Jenő az iránta megnyilvánult bizalmat megköszönve bejelenti, hogy kötelességének érzi az iránta megnyilvánult bizalom alapján ezen tisztséget elfogadni. ” így tehát a főiskola az 1943/44-es és az 1944/45-ös tanévekben az ő irányítása alatt működött. Az 1943. október 23-án elhangzott rektori székfoglaló beszédéből9 tájékozódhatunk pedagógiai elveiről, de leginkább a magyar szobrászat múltjáról, saját művészi és gyakorlati tevékenységéről beszélt. Összefoglalta azon gondolatait, melyek a szobrászati technikák jelentőségére hívják fel a figyelmet, szólt a márványfaragásról, az alumíniumszobor öntésének kérdéséről. Rektori tevékenységéről néhány fennmaradt dokumentumból tájékozódhatunk. A háború miatt rendkívül sok adminisztratív feladata volt (háború alatti kényszerbezárások, bizonytalan helyzetek, pl. 1944. március. 30-án felmerült, hogy abba kell hagyni a félévet, végül erre októberben valóban sor került). Bory a háborús években is a képzést, a diákok művészi fejlődését tartotta a legfontosabbnak, minderről egy 1943. december 18-i rektori hirdetményében így fogalmazott: „Midőn a mai nehéz körülmények folytán előállott e kényszerű hosszabb szünetet kiírom, szükségesnek tartom a hallgatóság figyelmétfelhívni arra, hogy az aránylag hosszú szünidejét gyümölcsözően használja fel elsősorban is arra, hogy a viszonyaihoz képest rajzolás és festéssel otthon magánszorgalomból foglalkoznék. . ..Hittel és bizalommal várom el ezt ifjúságunktól, amely a komoly időkben mindenkor belső hivatásérzettel teljesítette kötelességét. ”l° Rektorsága idején 1944. február 16-án írt levelében beszámolt arról, hogy az „ifjú művésztehetségeket támogató alapból” az Epreskertben elkészíttette a négy szobrászosztály 1-1 felsőbb éves növendékével Benczúr, Munkácsy, Izsó, Ferenczy monumentális mellszobrát. Ezenkívül „1200 pengővel elkészíttetjük az Epreskert II. sz- pavilonjának a kert felé eső falán a hősi halált halt Kormányzóhelyettes vitéz Horthy István apotheózjsát. ” Ugyanebben a levélben több, a hallgatók részére kiírandó pályázati ötletéről is írt.* 11 A megmaradt néhány kéziratból érdekes még az 1945. május 19-én gróf Teleky Géza vallás- és közoktatásügyi miniszterhez írt levele.12 A levél apropója a főiskolán akkor tervezett - s rektori megbízatásának lejártával is összefüggő - nyugdíjazások. Bory Jenő a bevezetőben megírta, hogy rektorságának második fele „meddőséggel telt el”, s hogy a háborús körülmények miatt nem hajthatta végre maga elé tűzött programját. Tájékoztatta a minisztert, hogy rektorságának első évében a főiskola dísztermében elkészítettek egy 6x2,2 m-es freskót (Balogh András V. éves növendék alkotását), amelynek témája „Canova bemutatja római műtermében Ferencsy Istvánt gróf Széchenyi Istvánnak”. 6 Boryjenő: Piroba^aÖ, pirogránit. Magyar Iparművészet, 1923/1. sz., 16—17. 7 Arató 2000, 277. 8 Székesfehérvár MJ Város levéltára 9 BORY 1943 10 MTA Művészettörténeti Kutatóintézet adattára, MDK-C-T1/5756 11 MTA Művészettörténeti Kutatóintézet adattára, MDK-C-I-1/5759 12 Bory' család irattára, ill. Székesfehérvár MJ Város Levéltára 241
