Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Sajátos életút - Izinger Katalin: Bory Jenő pedagógiai tevékenysége
linger Katalin: Bory Jenő pedagógia: tevékenysége Beszámolt továbbá arról, hogy folytatva az 1944-ben elkezdett szoborsorozatot, a Rádió Részvénytársaság támogatásával, jeles művészekkel elkészíttette, és talapzattal együtt felállíttatta Balló Ede, Ligeti Antal, Markó Károly, Mészöly Géza, Stróbl Alajos, Ybl Miklós, Zala György, Zichy Mihály, tehát a korábbiakkal együtt összesen tizenkét jeles hazai képzőművész monumentális mellszobrát. Majd jelezte, hogy hátra van még ennek a művészi pantheonnak a befejezése — többek között Pannóniái Mihály, a Kolozsvári testvérek mellszobrainak a felállítása — amely „ha megvalósulna, módunkban lenne ap idegen látogatók körében is megismertetni ap égéstj magyar képzőművészet történetét". Bory Jenő vállalt programja és tervei iránti következetes elkötelezettséggel, kitartással és hittel kéri mindezekhez a miniszter támogatását, valamint azt, hogy elképzelései megvalósítására őt a „szolgálatban visszatartani” méltóztassa, azaz hogy ne nyugdíjazza. Minderre nem került sor, de az elkészült freskók és a szoborsorozat bizonyítja, hogy Bory Jenő rektori megbízatásának lehetőségeit messzemenően szerette volna kihasználni, és a nehéz háborús évek ellenére terveit igyekezett megvalósítani. Szobrászpedagógusi alapelvét 1943. febmár 11-én egy rövid feljegyzésben fogalmazta meg: „Kívánatos, hogy a művészjelölt munkájában meg ne álljon az anyagnál, mert a mű csak akkor válik szoborrá, ha az a kőben, bronzban, fában, vagy legalább is terrakottában van. Igyekszünk tehát növendékeinket a szobrászat anyagainak megmunkálására rávezetni. Nagy dolog az ha az ifjú maga viszi át művét nemes anyagba.,>l} 1943. március 4-én kelt életrajzában pedagógiai működésének fő elveit a következőkkel egészíti ki: „Osztályomon a márványba, kőbe, fába faragás állandóan napirenden van, de főleg a nyári hónapokban. Hosszú éveken át a bronzszobor öntés is állandó gyakorlat volt osztályomon. Igen figyelemre méltó és sikeres műhelymunka az amit osztályom a kerámiában végez ^ háború után a nagy márvány és bronzhiány idején kezdtünk kísérletezni a terrakotta megnemesítésével. így állt elő az a csiszoltfényes fekete cserép, mely máz nélkül az égetett agyag szobornak tükröző fényt ad. Pirobapaltnak vagy kedélyesen Bory-bronpnak neveztük el, mely immár nagy elterjedésnek örvend. .. .A márványfaragásban a felnagyítás egyszerűsítése és tökéletesítése céljából szerkesztettem egy nagyító apparátust. .. .A Műegyetemi szobrászati oktatás egyébként a Főiskolaival nagyjából azonos. A nagyvonalú és széleskörű elméleti oktatás a korrektúrák ideje alatt történik. Az egyes tanulmányi és kompozjciós munkák véleményezésével, kritikájával kapcsolatban. Mindig az illető mű kvalitásaihoz igazodva. Akkor nyílik meg igazán a járható út a szpbrászj alkotások számára a növendék előtt, mikor kezd és tud az anyagban gondolkozni, a szobrászat anyagainak gyakorlati megismerése által. ...Hogy ilyen jó nevű művészek, mint Szpmor László, Kerényi Jenő, Metky Ödön, osztályomról kerültek ki és a római díjasok egész sora. ’’13 I4 15 Tanári tevékenységéről, pedagógiai módszereiről nagyon kevés forrás áll rendelkezésünkre. Találtam néhány hallgatói visszaemlékezést, melyek azonban inkább Bory személyiségéről vallanak. Apró Margit, a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, tanította Bory Jenő is. Apró így emlékezik a Boryosztályban töltött évekről: ,JMár II. éves növendékek olyan igyekezettel dolgoztak és olyan önálló kompozíciókat készítettek, bog apókkal részj vettek a nagy kiállításokon. ” Bars László festőművész az alábbiakat írta Boryról: „Rövid idő alatt a szobrászatban is szépen haladtam előre. Mesterem, Bory Jenő becsülése bíztatást adott. Dicsérettel fukar volt ugyan, de ragaszkodásáról a Műcsarnok égik tavaszi tárlata megnyitásakor meggőpődhettem. Meghívó nélkül akkoriban nem lehetett bemenni vemispápsra. lg csak a bejárat előtti lépcsőn álldogáltam a kordon mögött. Látni akartam a kiállítás megnyitására érkező ’hivatalos előkelőségéket’. Mint vidékről felkerült fiatalembernek ez még szenzációt jelentett. Egszer észrevettem, bog a késve érképp, magas termetű Bory mesterem nag léptekkel siet föl a lépcsőn. Meglátott engem és meglepetésemre odajött hozzám. Megkérdezte: miért állok itt? Választ sem várva, megfogta a kepem, és apt mondta: ’Jöjjön! Magának nem itt, hanem ott bent van a helye. ’ lg mehettem be én is a megnyitásra szegényes ruhában ap előkelőségek köpé. Mesterem gesptusát igen sokra értékeltem. ",5 Bory Jenő nem csak a Képzőművészeti Főiskolán volt oktató, hanem ezzel párhuzamosan, több mint húsz éven keresztül, 1920-tól 1944-ig a Műegyetem építészed szakosztályán az építészmérnököknek mint meghívott előadó, mintázást tanított.16 Mintázás a Műegyetemen című írásában Bory így határozza meg e tantárgyat: ,A mintázás ap építészeti szakosztályon müvéspeti tantárg. E néven építészi, díspítő vág figurális formáknak anyagából való domborművű kialakítását értjük. Agag-gakorlat néven is nevephetnénk e tanulmányt, mert a Mintápás elnevezés nem a legjobb a tárgkör megjelölésére. .. .Húsp éves gakorlatom alapján ep a tantárg tanítása nem ap agagban való mintápás gakorlatában merül ki. Ep inkább csak kézjigesség amellett, bog a különféle stílus-elemek ismertetésével is jár. ” Heti két óra két éven át, III. és IV. éveseknek - ez „nem garapítaná a hallgató ismereteit 13 MTA Művészettörténeti Kutatóintézet adattára, MDK-C-I-1/5726 14 BORY 1943 tnárc. 15 Magyar Nemzeti Galéria adattára, gépirat 16 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára, Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rektori Hivatala iktatókönyvei 242
