Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Sajátos életút - Izinger Katalin: Bory Jenő pedagógiai tevékenysége
linger Katalin: Bory Jenő pedagógiai tevékenysége épületet, hanem az egész kertet a saját ízlése szerint rendezte be. A kert és a műteremegyüttes egyszerre volt alkotóműhely, oktatási intézmény, a társasági élet színtere és Budapest egyik közkedvelt látványossága. Helyet kaptak itt antik és reneszánsz szobormásolatok, a magyar művészethez tartozó, illetve a magyar történelemhez köthető szobrok kópiái (pl. a Szent György-szobor vagy a bautzem Mátyás-emlék másolata), az oktatást szolgáló anatómiai öntvények, nagy értékű eredeti műtárgyak (antik szarkofágok, az epreskerti barokk kálvária), valamint Stróblnak és tanítványainak munkái. Stróbl különleges növényeket is telepített, szökőkutat létesített, állatokat (pl. pávát, olykor még majmot is) tartott a kertben. Ebben a díszkertben különleges egységben olvadt össze a természet és a művészet. A szobrászat oktatása kezdetben elsősorban az alaki és ékítményes mintázásra szorítkozott, pedig első tanára 1875-ben bekövetkezett haláláig Izsó Miklós volt. Tanulmányi munkák — valószínűleg tárolási nehézségek miatt — nem maradtak fenn, így az iskolában folyó oktatásra a tantervekből és néhány fotográfiából következtethetünk. 1878-1879- ben a tantárgy leírása a következő: „Mintázásé gyakorlatok, különösen domborít ékítményes minták, valamint az emberi fő és az emberi test egyes részeit ábrázoló domború és teljes alakú főszminták nyomán. Hovatovább ékítményes gyakorlatok összetettebb rajtok szerint, valamint figurális mintásatok élő fejminta vagy égésij alakról, féldomborí és teljes alakú végrehajtással (relief és ronde bosse). Boncsyalaktani mintázatok, iparművészeti tárgyak másolása s ónálló tervezetű mintázatok. ” 1885-től, amikor Stróbl Alajos lett a tantárgy tanára, azok a növendékek, akik „a plasztikában alaposabb készültséget kívántak szerezni”, a gipszöntést és az agyagégetést is gyakorolták. 1889-1890-ben a mintázási osztályt az Epreskertben felépült, Gerster Kálmán tervezte szobrászati műteremben helyezték el, amely kezdettől fogva „szobrászati pályára törekvő művésznövendékeket is befogadott”. 1890-1891-ben a rajztanárjelöltek és a művésznövendékek szobrásztanulmányait — a tanár- és a művészképzés általános kettéválasztását (1897-1898) jóval megelőzve - elkülönítették. Az előbbiek tanára Lóránfy Antal lett, Stróbl a művésznövendékek szobrászképzésével foglalkozott. A szobrásznövendékek antik és élő minta után fej- és egész alakos akttanulmányokat, valamint állattanulmányokat és önálló kompozíciókat készítettek. 1897-ben a Stróbl Alajos vezette szobrászati osztály mint önálló mesteriskola kivált az anyaintézetből. A növendékek élő növény-, állat- és akttanulmányokat is folytattak. 1905-ben a távozó Lóránfy helyét egykori tanítványa, az 1894 és 1903 között Fadrusz János mellett segédként dolgozó Radnai Béla foglalta el, 1911-ben pedig Bory Jenő lett a mintázás segédtanára. A főiskola megalakulása után, az 1908—1909-es tanterv szerint a rajztanároknál „a mintázás nem a szobrászati tökéletesség szempontjábólgyakoroltatik, hanem elsősorban s legfőképp a formai és plasztikai érzék fejlesztése céljából”.5 Bory Képzőművészeti Főiskolán betöltött beosztásairól az intézmény könyvtárában található évkönyvek, valamint az adat- és irattárában őrzött dokumentumok nyújtanak eligazítást. Az 1911/12-es tanévről kiadott évkönyvben olvashatjuk, hogy 1911. augusztus 31-én megbízták az Országos Magyar Királyi Rajztanárképző Főiskolán a mintázás tanítására mint megbízott tiszteletdíjas óraadó tanár (segédtanár). Az 1911. szeptember 18-ai tanári értekezleten Várdai Szilárd igazgató-tanár, az intézmény adminisztratív és gazdasági igazgatója bemutatta a testületnek Bory Jenőt, az intézet megbízott tanárát. Reményének adott kifejezést, bízva Bory szakképzettségében, kötelességtudásában, és remélve, hogy rábízott kötelességének mindenkor meg fog felelni, úgy, mint legelső nagy elődje, Izsó Miklós. Bory azt válaszolta, törekedni fog nagynevű elődjének nyomdokaiba lépni. Hangsúlyozzuk, hogy Bory 1911-12-ben, segédtanári megbízatásának évében a szobrászati mesteriskolában még növendék (IV. éves) volt. Az 1912/13-as tanév évkönyvéből értesülhetünk, hogy ebben az évben az Országos Magyar Királyi Szépművészeti Akadémián rendkívüli óraadó tanár és a Rajztanárképzőn segédtanár. Az 1913/14-es évkönyv ugyanezeket az információkat említi. Az I. világháborús évekről az 1917/18—1920/21 -es összevont évkönyv ír: „Bory Jenőfőiskolai szobrászművész tanár a háború kitörésekor azonnal hadba vonult, t mint főhadnagy a háború végéig katonai szolgálatot teljesített. ” Ugyanebből az évkönyvből derül ki, hogy 1918. március 9-én rendes tanárrá nevezték ki, valamint az Országos Magyar Királyi Rajztanárvizsgáló Bizottság tagjává is megválasztották. Az 1923/24-es évkönyv tanári tevékenységéről és nagymértékű elfoglaltságáról emlékezik: „Radnai Béla szpbrászjanár elhalálozása, továbbá Stróbl Alajos betegeskedése folytán főiskolánk nagyszámú hallgatóinak tanítása a mintázásban válságossá vált, mert az összes hallgatók oktatását az egyedül maradt Bory Jenő tanár képtelen lett volna ellátni. ” Ezt kövdtően pár évig — tanári beosztásának közlése mellett — nem tesznek külön említést az évkönyvek Bory Jenőről. Az 1927/28-as évkönyv Tanulmányi ügyek fejezetéből megtudhatjuk, hogy Bor}7 a II. éves rajztanárjelöltek szobrászati oktatására is megbízást kapott. 5 BLASKÓNÉ-SZŐKE 2002, 39. 240
