Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Néprajz - Lukács László: A karácsonyfa elterjedését előmozdító intézmények, szervezetek
Lukács László: A karácsonyfa elterjedését előmozdító intézmények, szervezetek meg a bábujokat veszik ölbe és mennek házról-házra karácsonyfát nézni. Megnézik egymás karácsonyfáját, rajta a sok ajándékot és gyertyát s úgy örülnek ilyenkor, mintha a kis Jézus újra hozott volna valamit; mikor pedig hazatérnek, otthon már nemcsak annak örülnek, hogy ők kaptak ajándékot, de annak is, hogy a Jézuska másokhoz is ellátogatott.”12 Völgyi Lajos és Számord Ignác könyvei, utóbbinak több kiadása is bizonyítja, hogy a magyarországi óvodákban a XIX. század második felében már igény mutatkozott a karácsonyfa-ünnepélyek forgatókönyvéhez felhasználható versekre, énekekre, elbeszélésekre, jelenetekre. Az óvodai mozgalom erősödésével, az óvodák számának gyarapodásával országszerte egyre több gyermek, szülő, család ismerkedett meg a karácsonyfával. A XIX. század végén már az Ung megyei Turjeremetén is működött óvoda. Alapítása az itteni méntelepen dolgozó katonacsaládok gyermekei érdekében történhetett, de jártak ide óvodások a több mint kétezer lakosú, szlovák, ruszin, magyar lakosságú faluból is. Turjaremetére 1895-ben Kozma Ferencet nevezték ki ménesigazgatónak.13 Fia, Kozma Miklós (1884—1941) ezért itt töltötte gyermekkorának egy részét. Első világháborús frontnaplójában, 1916 karácsonyán, az orosz fronton így idézte föl gyermekkori falujának karácsonyait: „Elhittük, hogy a karácsonyfát a Jézuska hozza. Iskolásgyerekek 'betlehemmel járták a falut. Tótos, ruténos kiejtéssel énekeltek, de magyarul. A szegény gyerekeknek külön karácsonyt tartottunk. Az óvodában óriási fa állott, és minden rászoruló kapott meleg mhát, cipőt, játékot.”14 Fogalmazásából kiderül, hogy az óvodai karácsonyok támogatásában szülei, de talán a méntelep más jómódú katonatiszti családjai is, szerepet vállaltak. 2. Iskola, árvaház, kórház Svájcban Luzern kanton tankönyvkiadója már 1840-ben könyvet jelentetett meg a családi és iskolai karácsonyfaünnepélyek rendezőinek segítésére.15 Karácsonyi játékokat és ötven éneket tartalmaz, amelyeket felhasználhattak a karácsonyfa-ünnepély forgatókönyvéhez. Címlapja elé A. Meyer: Die-Weihnacht-Bescherung (Karácsonyi ajándékozás) című metszetét kötötték. E korai karácsonyfa-ábrázoláson a szobában két feldíszített, gyertyás karácsonyfa áll az asztal két oldalán, közöttük a bedehemi jászolban fekvő Kisjézust, a mellette térdeplő Szűz Máriát ábrázoló kép látható. Körülveszi, nagy érdeklődéssel és örömmel szemléli a képet, a karácsonyfákat, az ajándékokat a család: szülők, nagyapa és a gyermekek. A Luzernben kiadott könyvvel azonos időben, 1840-ben Pesten Heckenast Gusztáv kiadásában is megjelent egy könyv, amely „elmés verseket”, „kedélyes énekeket” tartalmaz ,,a’ magyar kisdedek képeztetésökre”.16 Szerzője Bezerédy Amália (1804—1837), címe: Flóri könyve. Első kiadásában még nincs hír a karácsonyfáról. A Franklin Társulat Rajka Teréz erdélyi költőnővel átdolgoztatta, 1872-ben újra kiadta Flóri könyvét., amely a kiadó előszava szerint „a magyar gyermekek legkedvesebb olvasókönyve”. Az új kiadásba már rajz és vers is bekerült a karácsonyfáról.17 A rajzon a bedehemi istállóban bepólyált kisdedet tartó Szűz Mária fölött lebegő angyal égő gyertyás fenyő karácsonyfát tart. Alatta a vers: Karácsony ünnepén Várva vártuk, hogy eljőjön Szent karácsony ünnepe, Kis fiuknak, leányoknak Legkedvesebb öröme. Mert ilyenkor a jó angyal Megjelenik rendesen, A sokféle ajándékot Éjjel hozza csendesen. « SZÁMORD 1898, 244-245. 13 ORMOS 2000,1, 31-32. » KOZMA 1931, 343. 15 Der frohe Schüler. Eine Sammlung geeigneter Spiele und gesänge zur Befárderung unschuldiger Erholungen in Familie und Schule mit besonderer Berücksichtigung auf Jugendfeste, l.uzem, 1840. Im Cantonal-Schulbücher-Verlage. 16 BEZERÉDY 1840, Flóri könyve. ‘7 BEZERÉDY 1872, 51-52. 148
