Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Hányái Balázs: Momentumok eg/ sokoldalú urasági lak történetéből. A lepsényi Nádasdy-kúria évspápadai Tekintélyes tulajdonosok ismeretlen épülete Nádasdy Tamással kihalt a família Nádasdy (V.) Ferenctől származó ága. Örökségének megosztását már 1841-ben szerződésben szabályozták. A Bécsben, latin nyelven íródott okiratra több helyen is találtunk utalást,136 az irat maga mégsem került elő. Tartalmának számunkra legjelentősebb adatát mégis tükrözik a levéltárban őrzött dokumentumok, ugyanis az 1860-as évek elején már Nádasdy Lipót (1802—1873), a hatalmas kiterjedésű felsőlendvai uradalom137 birtokosa irányította a lepsényi birtok bérlőktől történő visszavételét, és azok „pusztításai” nyomán az uradalmi épületek helyreállítását.138 Nádasdy Lipótnak (12. kép) nem volt ismeretlen Fejér megye, hiszen apja 1792-ben megvásárolta Nyéket, ő pedig — mint fent már említettük — Kiskeszit bírta 1842 óta. Várható öröksége tudatában, birtokai koncentrálása céljával vásárolta meg tehát 1851-ben a szintén Fejér megyei Sárladányt, 1852-ben pedig Agárdpusztát. Az ifjú Lipót gróf139 140 már 1822-ben aljegyző lett Vas vármegyében, 1825-ben a kőszegi kerületi tábla dszteletbeli bírájává választották, 1839-ben pedig „hétszemélynökké”, vagyis a felsőbíróságként működő Hétszemélyes Tábla bírájává emelkedett. 1835-ben feleségül vette gróf Forray Júliát, akinek hozománya - főként Arad vármegyei birtokai - révén a Nádasdy vagyon ismét országos jelentőségűvé vált. Feleségével koruk ismert mecénásai voltak, támogatták az irodalmi élet tagjait, és olyan jeles magyar képzőművészeknek is megbízást adtak, mint Barabás Miklós, Orlai Petries Soma és Than Mór. Nádasdy Lipót a Pesti Műegylet — a művészeti közélet fejlesztését és a művészet iránti érdeklődés fellendítését célzó intézmény — vezetőségi tagja volt. Örökölte Komárom megye örökös főispáni címét, és 1837-től a megye valóságos főispánjaként is tevékenykedett. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc során — a megye első embereként, a família egyeden magyar oldalon álló tagjaként — a komáromi népfelkelés szervezésével tűnt ki. Ezért 1849-ben a Habsburg hatalom elfogatta és több évi börtönbüntetésre ítélte, ahonnan hatalmas kártérítés fizetése után 1850-ben szabadult. Az örökös főispám tisztet 1860- 61-ben ismét viselte, az 1865-ben összehívott országgyűlésen a kiegyezés előkészítése során tevékeny részese volt a főrendiház munkájának.1411 A felsőlendvai birtokot az 1860-as évek közepéig nem tudta eladni,141 vidéki rezidenciáját ennek ellenére Agárdra helyezte. A településen 1855-56-ban újjáépíttette a templomot, iskolát szervezett és a temetőben családi kriptát létesített.142 Itteni birtokát gépesítéssel és az állattenyésztés fellendítésével korszerűsítette, mintagazdasággá alakította, majd a kastélyt fiára, egyetlen örökösére, Nádasdy Ferencre (1842—1907) és feleségére, Zichy Ilona grófnőre hagyva Nádasdladányba költözött. Földvagyonát a Komárom megyei Dunaörs megvásárlásával is növelte. Kortársai úgy emlékeztek meg róla, mint aki megmutatta, „miként kell a magyar családok vagyonát nemcsak a pusztulástól megóvni, de sőt a legnyomasztóbb körülmények közt is azt folyvást gyarapítani”.143 Nádasdy Lipót Agárdpusztához hasonlóan Lepsényben is jelentős fejlesztéseket hajtott végre birtokán. A számadáskönyvek tanúsága szerint az 1860-as években gépesítették a gazdaságot, új istállók, akiok és cselédházak épültek.144 A kúrián végzett esetleges munkák nem találhatók a könyvekben, igaz, a mészért, nádért, zsindelyért, deszkáért, tégláért és kályhákért kifizetett összegek mellett szinte sehol nem jelezték, hogy az építőanyagokat és a kályhákat pontosan hol és mire használták. A kőművesek és ácsok munkájának feljegyzésekor sem mindig örökítették meg a munkavégzés helyszínét. Ahol ezt lejegyezték, épületünk nem szerepelt. A lepsényi tiszti lakon dolgozott kőműves és ács is 1863-ban,145 ez az épület azonban nem valószínű, hogy 1863- ban a kúriát jelentette. Annál is kevésbé gondolhatjuk ezt, mivel 1864 februárjában „kőporért a ’ kastély szobák sikálására” fizettek 50 krajcárt,146 1869—70-ben pedig a „kastély tisztogatásáért” részesült jutalomban a kertész.147 Ha 136 Lásd pl.: MOL P 507 89. 1321. 55-56. 137 MOL P 507 89.1282. 39^10. 138 MOL P 507 89. 1282.; MOL P 507. 89. 1321. 135 Nádasdy Lipót életéhez lásd: BESSENYEI 2005, 122-129.; Tűzoltók Lapja 1880. 3. 14—15.; Sarkady István (szerk.): Hajnal. Arczképekkel és életrajzokkal díszített album. Bécs, 1867. 25-28.; Erdős Ferenc — Farkas Gábor - Kállay István: Gárdony története. Gárdony, 1983. 106-110.; Vitek Gábor: Gárdony. Dinnyés-Gárdony 2009. 121-122. 140 Erről lásd egyebek mellett: Főrendiházi Napló 1865. I. 51., 1865. I. 216., 1865. I. 615. 141 MOL P 507 89.1282. 46-47. 142 Nádasdy Lipótot mégis Lékán temették el. Erről lásd: Merényi-Metzger Gábor: A gróf Nádasdy család agárdi obeliszkje és az alatta nyugvó személyek. Alba Regia 38. (2009.) 147-155. 143 Tűzoltók Lapja 1880. 3. 14-15. 144 MOL P 507 361-369. 143 MOL P 507 361. 148 MOL P 507 362. 147 MOL P 507 366-367. 120
