Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Alba Regia 39. (2010) az uradalom központi épületét kertész takarítja és nem szobalány vagy inas, akkor azt aligha használták rendszeresen lakás céljára.148 Bátyja korai halála miatt Nádasdy Ferenc (13. kép) egyedül örökölte a hatalmas Nádasdy uradalmakat. 1873—76 között ő építtette a család reprezentatív kastélyát Nádasdladányban. Itt helyezte el és rendeztette a családi levéltárat és könyvtárat, illetve a képzőművészeti gyűjteményt. A tudomány- és irodalompártolásban ősei követője volt: korábbi rajztanárát, Valentiny Jánost házi festőként alkalmazta, fiatalon elhunyt bátyja emlékére irodalmi alapítványt tett a Magyar Tudományos Akadémián. Szenvedélyes sportemberként és vadászként ismerték. A balatoni vitorlásélet megteremtésének egyik vezető személyiségeként indítványozta a Stephania Yachtegylet megalakulását, és dolgozott a Balaton Egylet elnökeként is. Híres volt versenylótenyészete, birtokain mintaszerű gazdálkodást folytatott. Több vadaskertet létesített, vadászterületeket bérelt, szervezte az országos agancskiállításokat, és a kezdeményezésére létrejött Országos Vadászati Védegylet elnökévé választották, mely tisztséget 1881-től haláláig töltötte be. Tekintélyét mutatja, hogy több pénzintézetnek és a Balatontavi Gőzhajózási Rt. vezetőségének is tagja volt.149 Apjához hasonlóan az ő birtokosi időszakából is csekély adat maradt fenn a kúriát illetően. Az épületen folytatott munkák közül egyedül egy 1880-as évekbeli nádazást említenek a számadáskönyvek.150 Nádasdy Ferenc nádasdladányi építkezéseit tekintve ez nem is csodálható, hiszen a család új vidéki otthonának építési és berendezési költségei 1873- tól az 1880-as évek első feléig hatalmas terhet jelentettek.151 Az 1877—80 közötti lepsényi számadáskönyvekben mégis találhatóak egy épület berendezésére vonatkozó adatok.152 1877. október 12-én „olasz hónból” származó műfaragványokra költött az uradalom 149.12 forintot, 1878. június 12-én és 30-án pedig „olasz hónból bútorokért” fizettek 29.85 és 71.38 formtot. Az „udvari beszámítás kitétele” fejléccel közölt adatok műfaragványok szállítása címszóval folytatódnak 1878-ban is. 1879 december 9-én ismét bútorok érkeztek 134.11 forint értékben, végül 1880. április 15-én 5.48 formt elköltése került feljegyzésre ugyancsak bútorokért. Lepsény községnek ugyan vadászati haszonbért fizetett az uradalom,153 így a vadászatokkor feltehetően megjelent a településen Ferenc gróf, a Vadászati Védegylet elnöke is. Mégis érthetetlennek tűnik első látásra, hogy a legfeljebb vadászatok alkalmával használt lepsényi kúriába rendeltek volna olasz faragványokat és bútorokat, hiszen a vadászatokon túl ezt ekkoriban esetleg tiszttartói házként használták. Természetesen nem is ide rendelték az említett bútorokat, hanem az éppen berendezés alatt álló nádasdladányi kastélyba. A turpisságot a számadáskönyv egy másik, a bútorok mellett található, 1880. április 15-ei bejegyzése leplezi le, mivel a ladányi kastély leltára elkészítésének költségeit is itt találjuk meg. A fenti adatokról azt gondolhatjuk tehát, hogy a ladányi kastély befejezésének egyes költségeit egyszerűen a lepsényi uradalomra terhelte a grófi „udvar”. A kastélyparkot illetően jelentős változások történtek Ferenc gróf birtoklása idején. Az 1880-ban készült harmadik katonai felmérés még nem mutat nagyobb eltérést az 1858-as térképhez képest,154 csupán egy kőből épült hidat jelöl újdonságként a Cinca-patakon a kúriától délnyugatra vezető úton, és már nem jelöli a park melletti istállót. Az átalakításokban az 1896-ban megnyitott győr—veszprém-dombóván vasútvonal megépítésének lehetett szerepe. A parkot északi és keleti irányban elkerülő vágány és töltése kijelölték a park határait. A változások az 1935-ös térképen fedezhetőek fel,155 miszerint a parkot északi, keleti és délkeleti irányban bővítették, a vágányok vonalához igazították, és újabb, a vasútállomás, illetve az északi kijárat felé vezető úttal gazdagították. A vasúti sínek megléte előrevetítette a parkot kerítő fasor ültetését, hiszen a vonatról immár bárki beláthatott az épület előterébe. Nádasdy Pálné visszaemlékezése szerint még a századfordulón, férje nagyapja idejében bővítették ki a parkot, és az 1940-es évek elején készült légifelvételeken látható, a park szélén húzódó fasort is ekkor ültethették. A falubeli katolikusok 1902-ig a kúria melletti kápolnába jártak vasárnaponként és ünnepnapokon szentmisét hallgatni. Az ekkorra már leromlott állapotú kis épület ebben az évben használaton kívülre került, mert Nádasdy gróf 1902-ben új templomot építtetett az egyházközség részére.156 A község lakói ettől az évtől ritkán fordultak meg az urasági parkban. 148 Állítható ez annak ellenére is, hogy az uraság 1866. augusztusi lepsényi tartózkodása alkalmából halat vett az uradalom, két évvel később pedig kitakarították az épület ámyékszékét. Erről lásd: MOL P 507 363., 365. Az „urasági kert”-et illetően annyit tudunk, hogy ott a kerti napszámosok faiskola ültetésébe kezdtek 1863-ban, és ugyanokét talán éppen az ott történt további ültetésekért fizették 1872—74-ben is. Ez a kert ugyanakkor nem biztos, hogy a kúria körül terült el, hiszen az akörüli faiskoláról a későbbiekben nincs ismeretünk és Nádasdynak a település más részén is volt kertje. Erről lásd: MOL P 507 361., 368-369. 149 BESSENYEI 2005,129-137.; SISA 2004. MOL P 507 1029. >5i SISA 2004. >52 MOL P 507 372-374. 153 MOL P 507 1027-1029. 154 III. Katonai felmérés, Hadtörténed Intézet és Múzeum Térképtár 5260/2 155III. katonai felmérés felújítása, 1935. Országos Széchényi Könyvtár Térképtár 15<> Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattár III. 3149. 121
