Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Alba Regia 39. (2010) egy hágató” is az uradalom ménesének hasznára vált. Az idézett leírás, illetve a térképen feltüntetett ligetes és füves, a kúria főhomlokzata előtt és attól délre virágkiültetésekkel ábrázolt terület egy nem túl nagy, de gondosan megtervezett, klasszikus angolpark létét bizonyítják. A kanyargós kocsi- és sétautak részben a falubeli utca felé vitték a parkból kifelé haladó főurat és uradalmi tiszteket. Keleti és déli irányban ezzel szemben a szemet és a képzeletet ugyan a távolba vezethették, a park határánál azonban a leírásból következtethetően az aha-ároknál,127 esetleg egy igénytelenebb vizesároknál véget értek. A park tervezése és a növények ültetése történhetett a századelőn, amikor a kúriából főúri otthon lett, vagy az „urasági lak” klasszicista átépítésekor, az 1820-as évek első felében. A „fiatal és vastag fák” jellemzés nem alkalmas ennek eldöntésére, áttekintett forrásainkban pedig nem találtunk a park telepítésére vonatkozó adatot. Úgy a park körüli földek, mint a távolabbi határ karakterét meghatározta az utak mellé ültetett fasorok látványa. A lepsényi határban - Besnyőt nem számolták ide — 2289 darab „külömbnemü” fát számláltak össze a leltár készítői. Az 1862-es birtoktérképen (11. kép)128 kirajzolódik minden fával szegélyezett út. Biztosan nem véleden, hogy közöttük a Székesfehérvár felől érkező postaút és a „Kastélly táblákéként ismert szántón átvezető fő útvonal az urasági lak felé irányította a tekintetet — mely az angolpark ültetésével már korántsem biztos, hogy el is ért odáig. A parkban álló, Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt kis kápolna is rendre feltűnik a leltárakban és a térképeken. 1821-ben a következőkből állt berendezése: „Szentőltvíztarto, Szentölő Borosta, Czin Tányér, Öveg ámpolna [2 db], Misét Mondo Ruha, Mise Mondo Könyv, vagy Misáié, Csengető, Gyertya tartó [6 db], Krutzifixus, Kelhe [kehely ?] mindenestül, Quadrat [az 1822-es leltárban Quadrat sipka,129 azaz a plébános fejfedője], Harang [2 db], Bőr Szék, Könyv alatt való vánkos [2 db].”130 Felmerülhet a kérdés, hogy ennyi lett volna a teljes berendezése, illetve, hogy az 1763-ban tervezett székek nem készültek volna el? A későbbiekben erre is fény derül. Amint fent említettük, 1824-ben tervezték az épület átépítését, ennek kivitelezése mégsem egyértelmű. Az 1846- os egyházlátogatási jegyzőkönyv mind a plébániatemplom, mind a kastély melletti kápolna fenntartójaként a földesurat, Nádasdy Tamást nevezte meg. A kápolna harangjairól kiderül az iratból, hogy a nagyobbik 80, a kisebbik 60 fontot nyomott. Hangjukat nemcsak délben, de reggel és este is hallhatták a falubeliek és a kúria lakói, mivel a jegyzőkönyv szerint a kápolnában minden nap szentmisét és litániát tartottak.131 Az 1850-ben készült leltárban szerepel az oltár is „Nepomuk Sz. Jánoshoz, minden Készülettel”, két keményfa pad, és immár két feszület: egy kisebb, rézből és egy nagyobb, fából.132 Kétség nem férhet hozzá, hogy az oltár már korábban a kápolnába járók rendelkezésére állt, csak nem vették fel az ingóságok listájára, a padokról pedig feltételezhetjük ugyanezt. Utóbbiakról az is elképzelhető, hogy 1763-ban készültek. 1855. február közepén romba dőlt a település katolikus templomának egy része, emiatt a hívek évtizedekig nem látogathatták azt, helyette a kúna melletti kápolnát használták. Doby Vince ideiglenes lelkész 1899. évi, püspökéhez írt panaszából viszont azt is tudjuk, hogy' a kápolna nem rendelkezett keresztelőkúttal, gyóntatószékkel és szószékkel sem, tehát az nem volt alkalmas helyszín a korábbi templom összes funkciójának átvételére.133 A hívek lelki gondozása mégis itt zajlott csaknem fél évszázadon át, rávilágítva arra, hogy a földesúr az 1846-os egyházlátogatási jegyzőkönyvben leírtakkal ellentétben mégsem teljesítette minden kegyúri kötelezettségét. A templom — részleges — összeomlása és a javítások elmaradása tökéletesen jellemzi Nádasdy Tamás gróf katasztrofális pénzügyi helyzetét. Az eperjesi főtörvényszéken folyó ügy mellett „A Lepsényi jószágból itéletileg lefoglalt javak mint szintén a Nánai elzálogosított birtok”-hoz kötődő problémák is nehezítették a birtokos dolgát.134 Az 1850-es években d’Orsay Oszkárt újabb bérlők követték Lepsényben, és a csődtömeg is megoldatlan maradt.135 A bérleti időszak alatt a kúria és egyéb épületek állapota is leromlott. A kúria, az iskola, a templom és a papiak újjáépítésére 1859-ben szerződést kötött a csődtömeg képviselője. A templomé biztosan nem történt meg, a többi épületen folyó esetleges munkálatokról azonban nincsenek ismereteink. A csődtömeg végleges rendezése feltehetően, az uradalom ismételten saját kézbe történő vétele pedig dokumentálható módon már a következő tulajdonos felügyelete alatt folyt le. 127 Az aha-árok a tájkertet körülvevő árok, amely a kertet kívülről védi, ugyanakkor a szabad kilátást nem akadályozza. A kert felől támfal, külső oldalán pedig lapos rézsű alkotja, amelynek következtében az aha-árok a kertből csak közvetlen közelről vehető észre. Emiatt kapta meglepetést kifejező elnevezését. Lásd: Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, 1999. 141. A szakkifejezések magyarázatát Alföldy Gábor írta. 128 Nádasdy Leopold lepsényi birtokának térképe ... Mieskey I. által. 1862. MOL S 19. 39. 129 MOL P 507 Okiratok III. 163. 1425. 15-17. 130 MOL P 507 Okiratok III. 163. 1425. 18-20. 131 VÉL A 8 Canonica Visitatio 29. Lepsény 132 MOL P 507 Okiratok IV. 198. 1015. 133 VÉL A 44 Acta Diocesana 120/1899. 134 MOL P 507 Levelezés C. 89. 1305. 195. 135 MOL P 507 Levelezés C. 89. 1282.; MOL P 507 Levelezés C. 89. 1305. 195. 119 I
