Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből. A lepsényi Nádasdy-kúria évsgágadai északi területeit folyamatosan erős szél járta. Nem csoda, hogy 1844-45-ben ismét nádazni és zsindelyezni kellett az épületet.119 Az úri és tiszttartói lak, illetve posta jó karban tartására nem csak az állagmegóvás és a későbbi tetemesebb költségek elkerülése végett volt szükség. Maga a gróf is tartózkodott Lepsényben, 1843-as látogatásának költségeit megörökítette a számadáskönyv.120 Ebben a formájában találta az épületet Jellasics horvát bán is, amikor 1848 szeptemberében a Fehérvár felé vonuló csapataival Lepsényben ütötte fel táborát. Eötvös Károly visszaemlékezése szerint a bán a Nádasdy-kúriában szállt meg.121 A század közepén Nádasdy már nem tudott, vág}' nem kívánt energiát fordítani a lepsényi gazdaság ügyeire, így az uradalmat — mivel Kiskeszit már 1842-ben eladta a família másik ágában született Lipótnak,122 ez akkoriban Lepsényt, a hozzá tartozó Besnyő-pusztát és Kiskovácsit jelentette - hat évre bérbe adta d’Orsay Oszkár grófnak 1850. március 1-jétől.123 A szerződéskötéshez kapcsolódóan felvett leltár124 az „Urasági lak (:Castelle:)”-ról is hasznos adatokat örökített meg. Állapota bizonyítja, hogy az előző évek karbantartási munkái nem hiába folytak: „falai kő tégla és vályogból, nádtetőre hat kéménnyel használható karba jelenleg tiszttartói lákással, és Posta hivatallal; van benne 14 padlós, egy földes szoba, két téglával kirakott konyha; eg}' földes kamara, egy boltos padlatos levéltár, egy vasajtóval két pléhre, két ablak..., vas táblákkal, vas rostéllal; a birtokos úr használatára fen tartva. Tíz cserép és egy vas kályha, 14 két felé nyíló, és 17 eggyes ajtó, 31 zárral; még is a folosón két lécz ajtó, két felé nyíló nyolcz vasrostélyos ablak, téliekkel együtt 23 — rostélytalan öszvesen 31 nagy ablak; mellyekbe 186 öveg tábla és huszonnégy ablakra redők (:jalouk:) hat kisebb ablak 28 vasrostéllal, öveg táblákkal. Kőfallal kerített udvar egy kapuval és két záros ajtóval, az udvarba egy tehén istálló nyolcz db marhára, két kolompéros pinczével ajtókkal ellátva, az udvarba egy Kámvás kút készülettel.” A levéltár jelentősége felől nem lehet kétségünk, hiszen azt vasajtóval, ablakráccsal, vas ablaktáblákkal védték, és továbbra is Nádasdy használatára tartották fenn. A leltár további újdonsága — amellett, hogy szám szerint megismerhető az ablakok, ajtók, zsalugáterek, stb. száma —, hogy feltünteti az udvart kerítő kőfalat, és bizonyítja, hogy a kertészház mellett a 18. századi gyakorlathoz hasonlóan a kúria fedéséhez ismét használtak nádat. Az 1858-as kataszteri térképen (10. kép)125 már nem látható az épület nyugati szárnyának déli nyúlványa. Erről külön az 1850-es leltár sem emlékezik meg az udvarral kapcsolatban, tehát ekkorra már elbonthatták. A leltár az épület leírásától külön közli az „Urasági Lakban” található ingóságok összeírását, de itt tizenhat pontban típusonként találhatóak a kisebb-nagyobb asztalok és székek, konyhai eszközök stb. Visszaköszönnek köztük az 1821—22-es leltárok bútorai, konyhai és étkezőbeli tárgyai, megtudható, hogy az épületben használtak politúrozott kerek asztalkákat, festett edénytartó sarokalmáriumot és „Száj mosó öveg edény”-t, de ezek használóiról, illetve használatuk helyéről közelebbit nem tartalmaz. Egyedül a „Postahivatali Irodában” található tárgyak lettek a helyiség megnevezésével feltüntetve, ami az épület korábbi és d’Orsay gróf bérlete alatti hasznosításában betöltött jelentős szerepét bizonyítja. A szerződés szerint a posta további működtetésének joga is a bérlőt illette. A kúriával természetesen a körülötte elterülő kerteket is bérbe vette d’Orsay Oszkár. A leltárban a konyhakertet és az „Angoly kertet” önállóan írták le. Előbbit körös-körül „léc kerittéssel 5 ajtóval, egy zárral, van benne 79 szál francia barack trillageocon és 190 darab másféle nemes gyümölcsfa, és 200 öl téren egy darab szőllő, kertészi szerek két öntöző kánná, egy ásó két kapa, egy vas gereblye.” Az épületek sorában a kúria után leírt kertészlak megegyezik az 1810-ben említettel. Ezt a konyhakert és az udvar találkozásánál álló házban véljük felfedezni, sőt továbbra is használatban állt a konyhakertben a század elején megörökített „méh ház nád tetőre” is. Ez nem csoda a felsorolt mennyiségű gyümölcsfa mellett. Az 1858-as térképen világosan elkülönül a konyhakert a körülötte három oldalon elterülő nagyobb angolparktól, délnyugati határát a Cinca-patak képezte, azon túl továbbra is az uradalmi rét húzódott.126 A kert közepén fekvő szőlőt is jelölte a térképész, a feltüntetett épületek egyike a méhészeti épület lehetett, a másik a régi üvegház vagy szerszámos. Az „Angoly Kert”-ről jóval kevesebbet örökített meg az 1850-es leírás, ez mégis jól kiegészíti a néhány évvel később készült térkép nyújtotta információkat. A parkot „Külömbféle fiatal és vastag fákkal” gazdagítva találta a leltár készítője. Megjegyezte továbbá, hogy „árokkal kerítve van, benne egy tölgyfaduczokkal bekerített lóiskola, és mellette 119 MOL P 507 870. 882.; MOL P 507 871. 883. 12<> MOL P 507 868. 880. 121 Eötvös 1904, 214. Eötvös Károly az épületet Nádasdy Lipót tulajdonaként említi. Mint azonban az a fentiekből kitűnik, ez akkor még Nádasdy Tamás birtokában volt. Eötvös Károly visszaemlékezésére Berta Annamária hívta fel a figyelmemet, segítségét ezúton is köszönöm. 122 MOL P 507 Okiratok III. 159.1331.1., 39. 122 MOL P 507 Okiratok IV. 198. 1015. 124 MOL P 507 Okiratok IV. 198. 1015. 125 MOL S 78 287. 126 A kataszteri térképpel szinte egy időben, 1857-ben került sor a II. katonai térkép felvételére. Ez az egy évvel későbbi, és részletesebb kataszteri térképen szereplővel azonos szerkezetű kertet ábrázol. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtár XXIX 55. 118
