Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Alba Regia 39. (2010) s2Íntén eladott dákai uradalom levéltára is ide került az említett, és a hozzá hasonló családi jellegű anyaggal. Utóbbi feltételezést támogatja, hogy 1845 januárjában négy újabb nagy levéltári almáriumot szerzett be az uradalom.107 A hiányos, csupán tucatnyi szobát tartalmazó leltárba felvett szobák közt találjuk az uradalmi tisztek szobáit: az ebédlőt és a fiskális szobáját. Megjegyzendő, hogy előbbiben nem állt asztal és szék sem, így annak használata kérdéses. A következő nagyobb egység már a tulajdonoshoz köthető. A komornyik szobája, az ebédlő, a nappali és a háló is elegendő berendezéssel rendelkezett Nádasdy Tamás fogadására, bár az 1760 körüli leltárhoz képest kissé puritánabbnak tűnik, hiszen itt sem festmények, sem függönyök nem kerültek feljegyzésre. Korner Jungfer szobáját illetően egyetlen magyarázat merül fel, mégpedig az, hogy' a grófnő elköltözése után is szállást és ellátást biztosítottak egy kiszolgált helyi alkalmazott, a Komer nevű vénlány részére.108 A szobák utolsó nagyobb egységét a szakács szobája, a konyha és egy tároló alkották. Az istállóban három kocsi, két kordé és három szánkó pihent, nyolc ló lakott benne, és megtalálhatóak voltak a használatukhoz szükséges eszközök is, úgy, mint: a „Nyereg... Abrakos láda... Három ágú vassvella, Szénahordó vella, gereble... talitska..és egyebek. 1822 tavaszán az épület átalakításáról értekeztek Nádasdy Tamás uradalmi tisztjei. Kolozsvári János március 14- én írta Lepsényből a pápai fiskálisnak: „Ittend Lepsényben lakozó Ats Pallér, ... a szobák fel épéttésére ezen két próbáját mutatja bé és jót áll érette, hogy abban hiba nem fog lenni.”109 A fiskális március 26-án jegyezte fel a levél hátuljára, hogy' „Mivel a Míg. Grófunkat naponként várom azért sem Harisch áts mesterrel, sem Kaszka Ignátz Pallérral az Epittés dolgát tovább nem eresztendem, hanem Ö Ngát haza várom, hogy az ellőszoba felöl is előbb meghatározza ha úgy' marad é mint van, vagy á gádor felől való falát ki kell dönteni.” Az előrelátó fiskálishoz hasonlóan a gróf is a munkák halasztása mellett dönthetett, hiszen az 1822 októberében felvett újabb leltár alig mutat eltérést az előző évihez képest. A komornyik és a szakácsnő szobája ezúttal nem található meg a listában, újdonságként viszont öltözőszoba lett lejegyezve. Az 1824-es lepsényi számadáskönyv több tételt tartalmaz június-július hónapokban, melyeket javításra és más munkákra kőműveseknek és ácsoknak fizettek ki „bei der Castelle”, azaz a kastélynál, vagy a kastély mellett.110 * Mivel azonban az említett év májusában enyingi kőműves- és ácsmesterek a kastély melletti kápolnán készülő munkákhoz készítettek költségvetést,111 elképzelhető, hogy a munkák is a kápolnán folytak. A következő év építkezéseinek eredményéről az uradalom 1824-es térképe (8. kép)112 és a falkutatás áml el többet. A térképen felfedezhető a főhomlokzat elé épített portikusz, mely a homlokzat meghatározó eleme maradt a II. világháborúig.113 Az előszobát — és talán a gádort — érintő, a fenti levélben előkészített munkák ehhez kapcsolódhattak. Impozáns portikuszt azonban csak úgy építhettek, ha a kúria falát 70-90 cm-rel megemelték. E munkákkal, és feltehetően a kúria homlokzatának klasszicistává alakításával egy' időben készült a vizsgált nyugati szárny északi végére két vakablak, a homlokzati szimmetria kialakítása érdekében. A költséges munkák során kaptak egyszerű stukkódíszítést az épület egyes szobái. Új szobák építését is említi az idézett levél. Ha elkészültek, az északi és a keleti szárnyban lehettek, mivel a vizsgálható két szárnyban nem került elő nyomuk a falkutatás során. Az épület színe továbbra is fehér volt, a klasszicista portikusszal egy időben kialakított homlokzatarchitektúrára utaló nyomok nem bukkantak elő.114 A kúria következő évtizedeit a folyamatos javítások jellemezték. 1834 szeptemberében az épület padlásán dolgozó kőműveseknek, 1835 májusában a „kastély igazításáért” fizetett az uradalom.115 1835 decemberében a kúria tetőfedése, 1836 júniusában általános kiigazítása történt meg.116 1841 nyarán két szoba új padlót kapott az épületben. 1842 áprilisában 400 téglát és 10 kéve nádat, júniusban 7000 téglát használtak fel javításhoz a számadáskönyrv szerint.117 1843 júniusában ismét az épület állagán javítottak, mely munkák során téglát és meszet alkalmaztak a falazáshoz, nádat és fazsindelyt pedig a tetőfedéshez. Ebben az évben a kertben is javítások folytak deszkák és lécek felhasználásával.118 A felsorolt munkálatok évről-évre történő megjelenése arra utal, hogy a 18. század — legalább is első fele - során beépített anyagokat állandóan cserélni kellett, és a Mezőföld 107 MOL P 507 870. 882. Az 1870-80-as években Nádasdladányban kialakított nagy családi levéltár anyagába Lepsényből és a már a korábban Agárdpusztán őrzött levéltárból is kerültek anyagok. 108 A szerző többször is találkozott hasonló esetekkel a két világháború közötti időszakra vonatkozó forrásgyűjtése során. 109 MOL P 507 Levelezés B. 1089. 555-556. 11(1 MOL P 507 860. 871. 80. "> MOL P 507 860. 871. 77. 112 Földi abrosza ... Nádasdy Tamás ... szöllőhegyek aljai allodiális szántó földjeinek, felv. Kun N. 1824. MOL S 19. 40. 113 Az 1825-ös térképen (Mappája ... Lepsény helységnek, felm. Halász I. 1825. MOL S 19. 43.; 9. kép) ugyan nem fedezhető fel, de a továbbiakban jelzik a térképek. »■> KERKSZTESSY-SIMON 1996,17-31. 115 MOL P 507 864. 875. i« MOL P 507 865. 876. "7 MOL P 507 867. 879. »8 MOL P 507 868. 880. 117
