Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Bányai Bálául Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből. A. lepsényi Nádasdy-kúria évs^á^adai A gazdaság irányítói az 1800-as évek első évtizedében az uradalom falubeli házaiban éltek, de a főúri lakók távozása után a kúriába történő visszatérésükre nem kellett sokáig várni. Új tulajdonos, újabb építkezés A negyvenévesen elhunyt Nádasdy (VII.) Ferencet unokatestvére, Tamás (1792-1860) (6. kép) követte a Lepsény központú birtokok élén. Elődeihez hasonlóan ő is hatalmas — immár csaknem 500 000 forint feletti — adóssággal terhelten vette át örökségét.93 Az adósság enyhítésére a Vas megyei Széplak falut és a hozzá tartozó két pusztát adta el 1812-ben.94 A továbbra is fennmaradó tartozását jó gazdálkodással minden bizonnyal visszafizethetőnek látta, sőt, mint látni fogjuk, építkezésbe fogott Lepsényben, és az 1830-as években a család dákai kastélyát is átépítette.95 Az 1850-es években készült lepsényi kataszteri iratokban bécsi lakhellyel feltüntetett96 Nádasdy Tamás grófot egész életén át a vállalkozó szellem hatotta át. A számadáskönyvek és a birtoktérképek tanúsága szerint nagy figyelmet fordított birtokai fejlesztésére, ami mellett ipari vállalkozásba is kezdett. A források hallgatnak róla, hogy továbbra is fennálló adósságait kívánta törleszteni, vagy talán éppen az ipari vállalkozás előkészítéseként és a vállalkozáshoz szükséges tőke megteremtése céljából, de 1843-ban eladta dákai kastélyát és birtokát Festetics Leó grófnak.97 1845-ben Bedéren vasüzemet vásárolt és angol szakemberek, illetve a legújabb technológia alkalmazásával vasfinomításba kezdett. A befektetett energia mégsem térült meg, vállalkozása hamarosan veszteséget termelt,98 és a csődtömeg ügye 1852-ben már az eperjesi kerületi főtörvényszék előtt volt.99 A csődtömeg még a gróf halála előtt is megoldatlan volt,100 rendezése örökösére maradt. Lássuk most, hogy a lepsényi kúria sorsa miként alakult az 1820-as évektől. 1821 novemberéből (7. kép) és 1822 októberéből is maradt ránk egy-egy leltár az épületet illetően. Ezek a — „Nagy Posta Expeditor”, azaz a Nagy nevezetű postás által — készített jegyzékek már Nádasdy Tamás birtokba lépését követően készültek.101 1821 októberében az alábbi szobákat írta össze az expeditor a „Postához tartózandó Irományoknak, Kastélban lévő mobiliaknak Konyhában, és Istaloban lévő Eszközöknek, Lovaknak, és Loószerszámoknak Inventanuma” címmel: posta szoba, archívum [levéltár], házi tisztek ebédlője, fiskális szobája, komornyik szobája, ebédlő, nappali szoba, hálószoba, Komer Jungfer szobája, szakács szobája, nagy konyha, konyha melletti szoba, kápolna és posta istálló. A felsoroltak szerint a főúri rezidencia rövid időszaka után az épület ismét több funkciót kapott. Visszaköltözött néhány uradalmi tiszt, a birtokos részére továbbra is fenntartottak egy lakosztályt, és feltűnt egy újabb hivatal az épület falai között: a posta - a korábbi urasági istálló pedig alkalmas volt postaistállónak.102 A posta befogadásától és üzemeltetésétől nyilván a bevételek növelését várta a tulajdonos. A „Lepsényi Uradalom Fő Számadás Könyve” 1840-43-as adatai igazolják is a szolgáltatás működtetésének létjogosultságát, hiszen az 1840—41-es gazdasági évben 1968, az 1842—13-as gazdasági évből pedig 2594 forint folyt be postai jövedelemből. A posta hasznából így bizonyára kivitelezhető volt a kúria évi karbantartása. A bútorral és postai eszközökkel szépen felszerelt posta melletti helyiségben a levéltár kapott helyet egy „Nagy Fenyőfa 01mariom”-mal berendezve. A szoba jelentőségét évtizedekkel későbbi iratok fedik csak fel. Nagy Ignác ügyvéd 1857-ben írt levelet Tengődy nevű kollégájának, melyben kifejti, hogy a Lepsényben tárolt számadások egy' szobát megtöltenek, de még az elenchizált anyag is „öszve-vissza hányva” található csak. Meglátása szerint az archívum rendezésére egy' embernek egy év sem lett volna elegendő.103 Arról pedig, hogy nem csupán gazdasági iratokat rejtett a levéltár, özvegy Brigido Pálné, született Nádasdy Alojzia (1794—1875) Nagy Ignác által Nádasdy Lipótnak továbbított érdeklődése tanúskodik 1862-ből, melyben apja, Nádasdy Tamás (1749-1800) születésének helyéről és idejéről, továbbá esküvőjéről kívánt tájékozódni, mivel az íratok a lepsényi levéltárban voltak megtalálhatóak.104 A levéltár itteni kialakítására természetesen szükség volt az uradalom iratainak megfelelő tárolása céljából. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a fehérvári Nádasdy-ház 1804-es eladása105 után az egykor Fehérváron őrzött levéltár,106 és talán az 1843-ban « MOL P 507 Okiratok III. 154. 1230. 574.; MOL P 507 Okiratok III. 155. 1242. 94 MOL P 507 Okiratok III. 154. 1230. 574. 95 TÓTH 2003,15. •»> MOL S 79.1050. a. 97 TÓTH 2003,18. 9* BRIGOVÁCZ 2009,149. 99 MOL P 507 Levelezés C. 89. 1303. 186. 10(1 MOL P 507 Okiratok IV. 200. 1084. 101 MOL P 507 Okiratok III. 163. 1425. 15-17. 102 A posta működéséről már 1820-ból vannak adataink. MOL P 507 Levelezés B. 58. 1089. 539-540. i»2 MOL P 507 Levelezés C. 89. 1317. 35. im MOL P 507 levelezés C. 89. 1318. 38. tos ENTZ 2009,187. 106 MOL P 507 levelezés B. 55. 1045. 2. 116
