Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
bányai Balázs: Momentumok eg/ sokoldalú urasági lak történetéből. A lepsényi Nádasdy-kúria évss/ás/adai az arra utazó nemesek, illetve, hogy a gróf és vendégei kizárólagos használatára mely területeket tartották fenn.86 Nádasdy tehát rendszeres lepsényi vadászatai részére is fenntartott bizonyos területeket a település határában. Természetesen a família bécsi palotája is Nádasdy rendelkezésére állt, de Magyarországon Lepsény mellett a Bakony mélyén, Perén is otthonra talált. Ottani kastélyának 1807-es, részletes leltára jelzi, hogy az épület szobái minden igényt kielégítő berendezéssel várták — amikor az útviszonyok engedték megközelítését.87 A kitérő után egy 1810-ben megkötött szerződés és az utána készített birtokösszeírás vezet vissza a lepsényi kúriához, „melybe maga a Mlgos Földes Uraság szók lakni”.88 A birtokleltár szignálásának helyszíne is maga az épület, a bevezetőjében említett kontraktus tárgya pedig az 1808-ban elhunyt (VII.) Ferenc gróf örökségének további használata. A Lepsényt, Kiskovácsit, Kiskeszit, Nánát, Perét és Dudart magába foglaló birtokegyüttes gróf Nádasdy Tamást (1792—1860), a család eme ágának legidősebb tagját, az elhunyt unokatestvérét illette meg. O ennek ellenére az özvegy, „Lepsényi Mlgos Grófné” javára „bizonyos Feltételek és fizetés alatt” tizenkét évre lemondott Lepsény és Keszi birtoklásáról. A lepsényi uradalmat azonban jóval a tizenkét év lejárta előtt, már 1818-ban biztosan a gróf irányította,89 így ismét egy kézben összpontosult a família ezen ágának összes birtoka. Az okirat persze nem csak a tulajdonviszonyok alakulását rendezte, hanem dokumentálta a tanulmány témáját adó épület, melléképületei és kertje 1810-es állapotát is. A helyiségek funkciójára csupán néhány helyen történik említés, a zárt folyosó és az épületen belüli lépcsők leírása a 20. századi alaprajz ismeretében mégis sejthetővé teszik a szárnyak funkcióit. A leírás tárgyaként a „Kastélynak felső és fellyebb való emeleti” szobái kerültek megnevezésre. Mivel a továbbiakból kiderül, hogy a pincelejáró is erről a szintről indul, és sehol nem található utalás az épület emeletes voltára, biztos, hogy a földszinti helyiségekről van szó. Három nagyobb egységet lehetséges megkülönböztetni az épületben: az első az egykori keleti és északi szárny, a második a nyugati, végül a déli kiszolgáló szárny alkot egy egységet. Az első kettőben a társasági terek és családi szobák, esetleg irodák elhelyezkedése valószínű. Leírásuk így kezdődik: „a., Egy nagyobb ebédlő szoba, kétfelé nyiló ajtókra, fejér festékre, réz boríttéku pléhre, vas sarkokra, két nagyobb ablakokra, és zöld salugáterre, — ezen szobába van egy gömbölyű, de avétt forma zöld kályha, á szobának pedig falai ki vágynak festve, á padlása stukaturra. b., E’ mellett Napkelet felé van egy mulató Billiárd szoba kétfelé nyiló fejér festékű ajtókra, réz boríttéku pléhre, vas sarkakra, 3. ablakra, zöld salugaterre; ezen szobába vagy gömbölyű czifra fejér és réz lábokon álló kályha, a’ szobának falai és stukatur pallása ki van festve, c., Ebbe ismét nyilik egy kisebb szoba, kétfelé nyiló fejér festékü ajtókra, réz boríttéku pléhkre, és vas sarkakra, egy ablakra, zöld salugáterre, van benne egy gömbölyű czifra és réz lábokon álló kályha, a’padlás stukaturra van a’falak pedig ki vannak festve.” A három szoba leírásában megtalálhatóak a néhány évtizeddel korábban készített nagy dupla ajtók, melyeket réz borítás díszített, és vas pántokon nyíltak, kitűnnek továbbá a díszes kályhák. Előbbiek még a II. világháborút megelőző években is az épületet szolgálták, így gróf Nádasdy Pálné közlése nyomán tudható, hogy barokk stílusúak voltak — ahogy leírásuk is erre utal. Az épületnek eme két szárnyában említett díszes „gömbölyű” kályhák barokk kori eredetét csak sejthetjük, a némelyikre használt „avét” jelző is ezt erősíti. Az újdonságot a szobák színes festése jelenti, hiszen ezekre vonatkozóan utalás sem történt az eddig ismertetett forrásokban. Elképzelhető persze, hogy az 1784—87-es átalakításhoz köthetőek, de az is lehetséges, hogy Nádasdy (VII.) Ferenc és felesége, Hoyos Josepha idején készültek, midőn az épületet — egyik — otthonukká alakították. Részletes leírás nincsen a falfestésről, de reprezentatív voltuk bizonyosnak tekinthető. Figurális ábrázolások nem valószínűek a falakon, hiszen azokat talán külön is megemlítette volna a leltár készítője, így egyszerű díszítőfestésre gondolhatunk, melyek a biliárdszobában a mennyezetre is felfutottak. A lista három első szobáját további hat kisebb-nagyobb követi kályhával vagy kályha nélkül, és az is kiderül, hogy a szobáktól a folyosón át - valószínűleg a belső - kertbe is ki lehetett menni. A szobákról megtudjuk továbbá, hogy „deszkával ki vannak pallóivá, hanem egy ablakon sintsen vasgátér [rács], és a’ stukatirozás is a’ földindulások által meg lévén rázattatva nem a’ legjobb állapotba vagyon. A’ folyósón pedig, a’ melly téglával van kirakva, ’s stukaturra van, vagyon 4. ablak, ketteje zöld salugatérre van, ketteje pedig a’ nélkül, és az udvarra kétfelé nyíló közönséges ajtó. Itt a’ folyosóról 5. kisebb graditsokon le menvén, az épületnek napnyugoti részén lévő folyóson, vagyon két, s. v. Amyékszék, közönséges ajtókra ’s pléhkre.” A leírás tehát megörökítette az északi szárny udvari oldalán a 20. században is használt zárt folyosót, melyről Nádasdy Pálné visszaemlékezése szerint lépcsők vezettek a nyugati szárnyban található akkori fürdőszobába. A falkutatás során ugyanott előkerültek a korábbi mellékhelyiség nyomai.90 86 MOL P 507 Okiratok III. 157.1289. 87 MOL P 507 Okiratok III. 163. 1424. 73-77. 88 MOL P 507 Okiratok III. 160. 1390. 415-432. 89 MOL P 507 Levelezés B. 62. 1130. 95-96. 90 KERESZTESSY-SIMON 1996, 27. 114
