Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Alba Regia 39. (2010) Már 1783 decemberében folytak kisebb építkezések a kúrián és mellette is. Horváth István tiszttartó a hónap harmadik napján arról tájékoztatta az új főispánt, hogy új ajtó nyitására került sor az épületben: „az kümiveseket Nagyságodnak kegyes parancsolatya szerint az Kastélban által törendő ajtónak el készittésére alkalmaztatván, el is végeztetvén.”54 Ugyanekkor kezdődött a kastély kútjának készítése is.55 A nagyobb építkezések a következő év tavaszán indultak. Március 23-án már arról számolhatott be az építkezést szervező és felügyelő tiszttartó, hogy: „Az Kastély Építéséhez szükséges materiáléknak öszve hordását még az múlt héten el kezdvén és két Kőmives legént is Fehérvárúl ki hozván, vélük elsőben is az el kezdet kutat csinyáltatom, de az alkalmatlan üdőnek forgása... az épületekben... gyakorta hátráltat, mindazonáltal úgy reménlem, hogy az kút csinyálásának az héten vége lészen, az jövő héten az Kastélynak forditom őket és mihelest az tavaszi szántást el végzem, azonnal több legényeket fogok ki hozni.”56 A tiszttartó számításai beváltak, így március 30-án már a kőművesmunkák megkezdését rögzíthette.57 Fentiek arra is rávilágítanak, hogy az uradalomnak nem volt, nem volt elegendő, vág}' nem volt megfelelően képzett kőművese a kúton és a kúrián végzendő igényesebb munkák kivitelezésére. A helyi ácsokra nem panaszkodhatott Horváth, akinek május 6-ai leveléből úgy tűnik, hogy az építkezés szépen előrehaladt, és a famunkák egy részét biztosan el tudták készíteni helyben is: „Az Lepsényi Kastélynak haitása az egész fal magasságában fel vagyon rakva és azon falak Nagyságodnak eleintén ki adatot kegyes parancsolattya szerint aito és ablak helekel alkalmazatva és húszon három ajtó ragaztók is az szerint még Mártius holnapban it Lepsénben az ácsok által el készítettek. Utóbbanyi kegyes rendelése szerint pedik Nagytságodnak, mind ajtóknak, mind pedig az ablakoknak szélesebbeknek és magasabbaknak kelletik lenni, mellyekhesz az el készült aitó ragaztók alkalmatossak nem lehetnek, mellyek helet másokat szükséges, hogy tsinyáltassak.”58 Az új szobák elkészülhettek április elejére, mivel a gróf Szent György havának második napján már arról érdeklődött Bécsből, hogy mekkora azoknak a belmagassága.59 Talán már a készítendő bútorok megrendeléséhez volt szüksége a méretekre. Az 1784—85-ös években történt esetleges előrelépésekről hallgatnak forrásaink. Horváth István tiszttartó 1787- ben írott levelei a kúriát illetően már az építési munkák utolsó fázisairól tudósítanak. Május 31-éré elkészültek a kertészháznál lévő istállók és az új fészer, de mivel elfogyott a tégla, megakadt a munka. A pódást valószínűleg helyben kívánta megoldani a úszttartó, amiről ezt írta Nádasdynak: „most vagyon az első kemencze tégla égetés alat, ez ki égvén, rövid idő alat a falak ... készen lesznek.”60 A tégla mellett a fa is hiányzott a kúria befejezéséhez és az egyéb építkezésekhez. Horváth tiszttartó arról panaszkodott a birtokosnak, hogy: „fát az Purgertúl, sem az Paitára, sem az új Kastélbéli szobák Stukaturjára nem kaphatok.”61 Július 25-ére megoldódott az építőanyag-hiány, eltűnt Horváth leveléből az aggódó hang, hiszen urának egyre csak halogatott „szerencsés lejövetelét naponkint várván” már a munkák újabb előrehaladtát tudta volna megmutatni. Leveléből kiderül, hogy „az kastélbéli szobák be vannak stukaturozva”, és az ablakokat már csupán fel kell tenni a helyükre.62 1787 őszén befejezéséhez közeledett az építkezés. A úszttartó október 7-én kelt levelében örömhírről tájékoztathatta Nádasdyt: „Az Kastélnál az új konyha és az Palláson az három szoba ablakok és ajtókon kívül készen vannak, az többi igazitásokat is alkalmasint két hét alat a Kőmivesek el végzik.”63 Bár a főépület közveden környezetében új melléképületeket nem lehet még felfedezni Lepsény 1787-es térképén (5. kép),64 a három évig húzódó építkezés során a kúrián történt legfontosabb változást, mégpedig annak az északi szárnnyal való bővülését, zárt udvarossá történt alakítását mutatja. Apróbb, a térképeken a későbbiek során már nem látható toldást kapott a ház keleti homlokzata, délnyugati sarkánál pedig egy hosszabb távon is használt hozzáépítés látható. A kúria mellett elvezető út másik oldalán 1787-ben már állt a később biztosan, ekkor valószínűsíthetően istállóként használt épület és melléképülete. Az 1996-os falkutatás során már csak az akkoriban is álló nyugati és déli szárnyakat vizsgálhatta Simon Zoltán (3. kép), ám a századvégi átalakítások nyomait így is sikerült fellelnie. Feltárta mindkét szárny utólagos — vályogot továbbra is használó — osztófalait, a levelezésben említett padlás új feljáróját, az ehhez közeli, a déli szárnyban helyet kapott konyhát, a szintén említett új ajtók nyomait és az északi szárny ablakainak megújult ritmusát.65 A falakból * MOL P 507 Levelezés B. 947. 281-305. 55 MOL P 507 Levelezés B. 947. 281-305. 56 MOL P 507 Levelezés B. 947. 286-187. 57 MOL P 507 Levelezés B. 947. 288-289. s* MOL P 507 levelezés B. 947. 292-293. 59 MOL P 507 levelezés B. 922. 336. « MOL P 507 levelezés B. 1078. 439-440. 61 MOL P 507 levelezés B. 1078. 439-440. “ MOL P 507 levelezés B. 1078. 444-445. « MOL P 507 levelezés B. 1078. 446-447. 04 Mappa representans superficiem possessionis Lepsény ... del. Per B. Ciapo. 1787. MOL S 19. 42. 55 KERESZTESSY-SIMON 1996,18-30. Ill
