Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből. A lepsényi Nádasdy-kúria évsgáspdai előkerült, NT, CNT, NF jelű téglák arra engednek következtetni, hogy a Nádasdy Ferenc birtokán égetett téglák mellett testvére valamely birtokáról is szállítottak téglát Lepsénybe. A kúria főhomlokzata továbbra is az északi homlokzat volt. Az új ablakrendszerhez ugyanakkor új architektúra is járt. Ennek meglehetősen töredékes nyomaiból a nyugati szárny északi homlokzatán az látszott, hogy „a párkány alsó síkja alatt egy 18 cm széles, vízszintes fehérre meszelt, simított sáv húzódik végig a homlokzat teljes hosszán. ... A vízszintes sávból öt függőleges, hasonlóan simított, fehérre meszelt sáv indul lefelé, mégpedig oly módon, hogy a középső sáv a homlokzat tengelyében található, kettő-kettő pedig a sarkok közelében.”66 Hasonló, de függőleges sávval csak a szárny két végén díszített homlokzatarchitektúra-részletek kerültek feltárásra a nyugati homlokzaton is.67 Fent idézett levéltári forrásaink rávilágítanak a lepsényi építési gyakorlat egy-egy szegmensére, amelyről egy rövid kitérővel számolunk be. A 18. század első felében a békés viszonyoknak köszönhetően jelentős építkezések kezdődtek Magyarországon. Jellemző volt ez a töröktől visszafoglalt területekre és azokon túl is. A régi és új birtokosok új uradalmak, birtokközpontok, azokon gazdasági épületek, illetve reprezentatív lakóhelyek építésébe kezdtek. Az építkezések szakszerű tervezése, irányítása és adminisztrálása céljából előbb a nyugati határ mentén, később országszerte építési hivatalokat hoztak létre a legjelentősebb birtokosok. Ilyen „Bauamt”-ok jöttek létre többek között a herceg Esterházyak kismartoni, a Festeticsek keszthelyi, a Batthyányak körmendi uradalmaiban, latifundiumaik központjaiban. Ez az iroda leggyakrabban egy külföldről érkezett szakemberrel az élén állította elő vagy szerezte be az építőanyagokat, felügyelte az uradalmi bányák és téglaégetők munkáját, irányította, és szükség esetén szerződtette az iparosokat. Ehelyütt készültek a teljesített munkáról és annak pénzügyi vonatkozásairól szóló jelentések.68 A Nádasdyak lepsényi építkezéseihez kötődő forrásokban nem található ehhez hasonló szervezet. Amint a fentiekből kitűnik, itt a mezőgazdasági munkák mellett az építkezés irányítása, az uradalmon kívüli mesterek felkérése, az építéshez szükséges anyagok beszerzése a gazdatisztek feladata volt. A jelentések alkalmanként Pápáról vagy Fehérvárról, de főként közveden Lepsényből, előbb az adminisztrátortól és a fiskálistól, utóbb a tiszttartótól érkeztek a Nádasdyakhoz. A munkálatok pénzügyi nyilvántartásának vezetése ugyanígy a birtokok mindennapi pénzügyei közé tartozhatott a fiskális és/vagy a számtartó felügyelete alatt. Miért nem szerveztek építési hivatalt a Lepsényt bíró Nádasdyak? Ennek okai abban keresendők, hogy bár birtokaik több tízezer holdat tettek ki, meglehetősen szétszórtan helyezkedtek el Vas, Veszprém és Fejér vármegyék területén, központi irányításuk tehát nehézkes lett volna, illetve ezeken a birtokokon nem kezdtek olyan léptékű építkezésekbe, mint amekkorát a fent felsorolt családok kastélyainak és gazdasági épületeinek építése, valamint átépítése jelentett. A lepsényi kúria tervezőjének és az átépítését megrajzoló mesternek a neve sem ismert. Az épület jellegét és vázolt formáját tekintve a tervek készítője az egyik Nádasdy-uradalomban, vagy egy környéken dolgozó kőműves, építőmester lehetett. Az átalakítások és a korábbinál reprezentatívabb külső ellenére az újabb főispán lepsényi látogatásai sem tűnnek fel gyakran a levéltári iratokban, mégis biztosra vehetjük, hogy ha ritkán is, de megfordult az épületben, hiszen 1792 januárjában Fehérváron és itt sem találták arannyal kivarrott, zöld vagy sárga színű mentéjét.69 Ha nem járt volna ezeken a helyeken, nyilván nem keresték volna itt a díszes ruhaneműt. A lepsényi látogatások száma persze tovább csökkent akkor, amikor a birtokot egyes időszakokban a napóleom háborúk idején előálló kedvező értékesítési lehetőségek ellenére árendába adták.70 1798-ban, az uradalomnak — az épületek nagyobb része nélküli — bérbeadását követően még a szobákat is kiürítették. Horváth tiszttartó február 18-án kelt levelében írta meg a birtokosnak ezzel kapcsolatos lépéseit: a „szobákat mind kiürítettem és a mobiliákat a Frauzimerben bé helyeztettem.”71 A nevezett szobát az 1780—90-es években alkalmanként használó főúri hölgyek kilétét a gróf feleségében, esetleg rokonaiban sejthetjük. Az épület állandó lakói azonban a korábbiakhoz hasonlóan ezen években is az uradalom alkalmazottai voltak, akikről 1794-ben nem volt jó véleménnyel a tiszttartó. Nádasdyt arról tájékoztatta július 3-án, hogy „a kastélybeliek szüntelen viszálykodnak, a kertész és felesége éppen semmit sem csinál, amit az előző kertész épített, ez a fákat és virágokat eladogatja”.72 Mivel az 1787-ben Nádasdy Ferenc lepsényi birtokáról készült térkép a kertről semmit sem árul el, a kertészettel és személyzetével kapcsolatosan csupán annyit jegyezhetünk még fel, hogy a kertész 1793-ban Lángról, azaz a Zichyek közeli birtokáról érkezett, és hogy annak felesége az ottani grófnő kulcsárnéja volt.73 66 KERESZTESSY—SIMON 1996, 28. A zárt udvaros Nádasdy-kúriát tanulságos volna összevetni a közeli Dégen 1772-ben épült Festeticskúriával, utóbbi kutatása azonban máig nem történt meg. 67 KERESZTESSY-SIMON 1996, 29. 68 KOPPÁNY 1993, 67-97. 69 MOL P 507 Levelezés B. 55. 1045.122. 7(1 MOL P 507 Levelezés B. 1078. 637-638. 71 MOL P 507 Levelezés B. 1078. 637-638. 72 MOL P 507 Levelezés B. 1078. 71 MOL P 507 Levelezés B. 1078. 541-542. 112
