Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből. A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai Az 1777-ben rajzolt térképen a kúria közelében látható, Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt43 kápolna első írásbeli említése 1763-ból ismert.44 Ebben, a Kolmár János által a tulajdonoshoz írt levélben a kápolna belső kialakításának befejezéséről, vagy már az új tulajdonos által kezdeményezett átalakításáról esik szó. „Fejérvári Ház Mestert ma ki hóztam magammal [írja Kolmár], hogy az Kápolnába Szükséges Székeknek mértékjét vegye, s azokat meg csinállya: de két féle az Conceptusa: lehet hosszában az ablaknál minden felől fal mellett egy egy széket csinálni, mellyeknek mindenikében négy ember ülhetne: de talán rendesebben esnék, ha mindenfelűl keresztben két két szék csináltattnék, mellyeknek egyikében három ember ülhetne: és még is ezen kétfelől való Székek között öt ... Spácium maradna. Vagyon Száraz tőlfa Deszka, de az Mester Vastagollya: Diófa Deszkák is vágynak, ezekbűi vagy puha deszkábul javásollya Székek csinálását: ezek eránt pedig Excellendád parancsolattyátul vár az Ház Mester.” A birtokos családja és talán az uradalmi tisztikar saját használatára épült kápolnába tehát 1763-ban új ülő alkalmatosságokat terveztek, arról azonban nem tudunk, hogy a földesúr melyik anyagot választotta, és a székek, illetve a padok mikor készültek el. Az épület pontos méreteit egy 1899-es egyházi irat fedi fel, eszerint „magassága öt (5.) mtr., szélessége négy mtr. és 25. centmtr., hossza öt (5.) mtr.” volt.45 A Nádasdyak „házához tartozó”, „két szép gyümölcsfákkal tellyes kertekk”-ről és a megelőző évtizedekben a településtől nyugatra ültetett „cseres erdő”-ről egy 1761-es feljegyzésben történik említés. Az irat készítője az alábbiakkal fejezi ki elismerését: „azt találtuk, hogy mivel ezen Mező földön minden alá való és közönséges fa az eö ritkaságáért nagyra böcsültedk, ezen kertek és erdő ennek a résznek gyönyörűsége és ékessége.”46 Az, hogy a két kert a Nádasdyak „házához” köthető, azt érzékelteti, hogy az épület közelében lehettek. A fent említett térkép szerint az egyik a kúria körül terülhetett el, a másikat talán a térképen a „háztól” északnyugatra látható, az utcasorba ékelődő telken ültették. A már idézett, 1760 körüli leltárból azt is megtudjuk, hogy milyen eszközök segítették a kertészt munkájában: „Spalér [sövény] nyirő ollyo”, sarló, ásók, kettő „Út tisztétto”, kapa, 62 öl zsinór, talicska és két „eöntőző”. A kúria kerítésének létezéséről javítását idézve már bizonyosságot nyertünk, a sövénynyíró olló használata pedig azt valószínűsíti, hogy a kertet, esetleg annak egy részét sövény is övezte. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy: az egyszerű épület melletti gazdasági kert a korban általánosnak tekinthető elvek szerint47 szabályosan lett ültetve, és az ágyások vagy táblák szegélyén is nyírt, bár a kerítés mellettinél jóval alacsonyabb sövények húzódtak. Amíg azonban az utóbbi gondolatok csupán feltételezések, Ányos Ferencnek, az 1770-es években alkalmazott adminisztrátornak egyik datálatlan levele már biztos adatokkal szolgál a kertet és növényállományát illetően. Ányos arról tudósította a Varasdon székelő bánt, hogy 600 darab szilvafát vitetett Lepsénybe, és ha ideje engedi, azokat a „kastél mellett elrakatja”.48 Az uradalom főként tisztviselők által lakott központi épülete körül tehát az 1760-70-es években nem találunk díszkertet. Mivel maga az épület sem a család reprezentatív otthona volt, érthető, hogy a területet inkább az uradalomnak jövedelmet hozó haszonkertként művelték. A kúria környékének, a tájnak az alakításával kapcsolatos tervként említhető, hogy az 1760-as években fácánkertet is terveztek Lepsénybe,49 ám ez nem valósult meg, hiszen a későbbi térképeken nem fedezhető fel. Fejér megye főispánja Veszprém megyében építkezik A Mária Terézia tábornokaként európai hírnevet szerzett Nádasdy (V.) Ferenc 1783-as halálakor örökösei két részre osztották birtokait. A katonai pályán elért sikerei eredményeként az ezredtulajdonosságig és az altábornagyi rangig emelkedett kisebb fia, Tamás (1748-1800), koronaőr, Somogy vármegye főispánja50 örökölte a pápai házat, Dákát, Alásonyt és Podárt. Lepsény, Nána, Dudar, Pere, Keszi és Kovácsi Fejér megye főispánja, a főleg második felesége, gróf Aichpichl Mária Terézia morvaországi birtokain élő (VI.) Ferenc (1745—1802) kezére került.51 (VI.) Ferenc apjától származó öröksége mégsem csupán a birtokokból állt, hanem adósságokból is, ugyanis a nagybátyja, Boldizsár által felhalmozott adósságokat a horvát bán is növelte.52 Ennek tudatában merésznek tűnnek a Ferenc gróf által indított nagyszabású lepsényi építkezések, még ha ezeket esetleg indokolta is az a tény, hogy Lepsény a század végére a felsorolt birtokok központjává vált.53 43 VÉL A 44 Acta Diocesana 2467/1899. 44 MOL P 507 Levelezés B. 406. 330-334. 45 VÉL A 44 Acta Diocesana 120/1899. 46 MOL P 507 Okiratok II. 117. 355. 47 FATSAR 2008, 35. 48 MOL P 507 Levelezés B. 25. 8. 49 KERESZTESSY-SIMON 1996, 9. 50 BESSENYEI 2005,115-116. 51 MOL P 507 Okiratok III. 157. 1279. 115. 52 MOL P 507 Okiratok III. 157. 1279. 115. 55 KALLAY 1989, 180. Az 1783—87-es építkezésekre vonatkozólag Keresztessy Csaba kutatásához képest csekély mennyiségben került elő újabb anyag, így ezt legnagyobbrészt az 1996-ban fellelt iratok alapján ismertetjük. 110
