Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Farkas Gábor: Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháború között 1919 - 1941
Farkas Gábor: I 'árostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháború között 1919-1941 FLllenzfki csoportok A századforduló legnagyobb hatású és a városi társadalom mélyére hatoló politikai eszmeáramlatát a függetlenségiek képviselték. A függetlenségi politika helyi képviselői a szabadelvű programot (amely a várost több évtizedig tespedt állapotban tartotta) radikális fordulattal félredobta, és a várost megújult koncepcióval a társadalmi haladás irányába terelte. Ehhez széles népi bázis megszerzésére törekedtek A függetlenségi eszmekor az 1887. évi parlamenti választások alkalmával hatolt be a fehérvári ellenzékiek körébe, amikor Károlyi Gábort a város képviselői mandátumához juttatták A választás után a városban Függetlenségi Kör jött létre, amely klubszerűén működő párt volt. A Függetlenségi Körhöz csatlakozott több polgári egyesület, olvasókör, népkör (PV 1973, 141-150.). A függetlenségi gondolatkör terjesztői a város közismert egyéniségei voltak Nagy Ignác, aki 1876-1917 között ügyvéd a városban, akit a Függetlenségi Kör elnökének választották meg. Tóth Artúr lapszerkesztő, Saára Gyula 1896-1908 között székesfehérvári ügyvéd, majd polgármester. A függetlenségi politika nagyformátumú alakja, Holly Géza, aki 1898-tól székesfehérvári ügyvéd, 1904-től a városi törvényhatósági bizottság tagja, 1908-tól a 48-as párt városi elnöke (FMTE 1974, 115-140.). A törvényhatósági bizottságon belül megszervezte a Városi Pártot, amely a függetlenségi érzelmű tagságot tömörítetté. (1912-ben a városi ellenzéki tömörülést Városi Haladó Párt néven szervezték újjá.) Holly Géza 1905-1906-ban a nemzeti ellenállási mozgalom városi vezére. (A mozgalomhoz csatlakozott a városi magisztrátus egésze, Havranek polgármesterrel együtt.) A helyi párt frazeológiája ez időben rendkívül vonzó. A kisegzisztenciákon túl integrálta a városi szakszervezeti mozgalmat, a későbbi Szociáldemokrata Pártot (SZDP). Kinyilatkoztatás-számba menő teóriája népszerű, mely szerint az ország (közte Székesfehérvár város stagnáló állapotáért) a bénított közjogi helyzet a felelős. A Függetlenségi Párt törekvése: függetlenedés Bécstől, a közös ügyek megszüntetése és tiszta perszonálunió megteremtése. (Ekkor ez a teória hamisnak bizonyult, mert a magyar társadalom mélyén érlelődött a társadalmi változásra való igény, amely a posztfeudális struktúra megszüntetésére irányult. Az ország, közte a város bajait, a szociális nyomorúságot nem lehetett volna a nemzeti függetlenség csonkaságával magyarázni. A függetlenségi párti csoport azonban a szociális nyomorúság felszámolását kiiktatta programjából és nem vállalta a társadalmi konfliktust.) A függetlenségi politikának nagy sikere az 1910. évi parlamenti választás. Holly Géza a párt városi szervezetét 1908-ban átszervezte. Ez évben az országos Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt is kettészakadt: Kossuth Pártra és Justh Pártra. A fehérvári szervezet az Irányi Dániel elveit követő Justh Párthoz csatlakozott. Ugyancsak 1908-ban alakult meg Holly Géza ügyvéd vezetésével a Városi Párt. Ez célul tűzte ki, hogy Székesfehérvár közéletéből száműzi a lélektelen "schwarz-gelb" szellemiséget. Holly szerint a polgármestert le kell mondatni, és a városvezető posztját tevékeny emberrel betölteni. Holly szerint a posztra a Függetlenségi Párt nemzeti szellemű jelöltjét kell állítani. A városi függetlenségi képviselő, Zichy Jenő, 1906-ban elhunyt, és helyét pótválasztás során a függetlenségi Saára Gyulával töltötték be. 1908. évben a főispán támogatásával sikerült a polgármestert a függetlenségiek támogatásával felváltani. A polgármester Saára Gyula lett, aki a 48-as párt városi elnöki tisztségét töltötte be. Saára Gyula polgármesterré választása után lemondott a parlamenti képviselői mandátumáról, helyét pótválasztás során a velencei birtokos, a függetlenségi párti Manndorf Géza nyerte el. A függetlenségi párti csoportnak az 1910. évi parlamenti választásokon a kormánypárttal kellett megküzdeni, és ezt sikerrel tette. A Nemzeti Munkapárt (kormánypárt) programjával Zichy János kultuszminiszter lépett fel Székesfehérváron. Vele szemben az eddigi képviselőt, Manndorf Gézát léptette fel a városi Függetlenségi Párt, aki meg is szerezte a mandátumot (FMTE 1973, 141-152.). E párt tekintélye töretlen a világháború éveiben. Nyereségnek volt elkönyvelhető, hogy 1917-ben, a Tisza-kormány bukásakor a menesztett főispán helyét (a Justh Gyula függetlenségi platformján levő) Károlyi József nagybirtokos kapta meg. 1918. december 1-jén létrehozták a városban a Függetlenségi Károlyi Pártot, melynek élére Nagy Ignác ügyvéd került. A szociáldemokraták opponálták a párt létrehozását, pedig ez a miniszterelnök, Károlyi Mihály által támogatott párt volt. Lapjukban olvasható, hogy Székesfehérváron a népkormányt csak a szociáldemokrácia támogatja, és nincs szükség a Függetlenségi Károlyi Pártra, de a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártot is feleslegesnek tartották. A szocialisták támadására a két függetlenségi párt fúzióra lépett. Ez 1918. december 17-én ment végbe. A kormánypárt Fejér megyei kormánybiztosnak 1919. február közepén Tolnai Lajost küldte, aki a Függetlenségi Párt és a Kisgazdapárt közötti politikai közeledést is szorgalmazta Quhász 1927, 62, 78, 79, 82, 111.). S zpááldemokraták A párt 1903-ban jött létre, a szakmai szervezetek egyesítésével. Bázisát az ipari munkások, földmunkások alkották. Nemzetközi szervezetük a II. Intemacionálé, mely a marxi tanokat hirdette. Képviselőjelöltet áhított a párt az 1905, 1906 és az 1910. évi parlamenti választásokon. Az indítást azzal okolták, hogy ezzel jelzik, jelen vannak a közéletben. Az 1905. évi választáson, a belvárosi választói kerületben indult szocialista képviselő 1 szavazatot kapott. (A jelöltre Steiner Jákob ügyvéd szavazott.) A szocialista képviselőjelölt 1905. januárban egy fehérvári 86
