Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Farkas Gábor: Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháború között 1919 - 1941
Alba Regia 38. (2009) terménykereskedők elmaradtak a vásárokról. Igaz, hogy a nyersbőr és a gyapjú felvásárlása a fehérvári kereskedők kezében maradt. A nagytőke Székesfehérváron az 1840-es években kezdett tért hódítani. Ezután a helyi pénzvilág ösztönző erő a kis és nagyvállalkozások alapításában és működtetésében. A befektetések a mezőgazdasági árutermelésbe történtek, de az ipar és a kereskedelem kisegzisztenciái is vállalkozókká lettek, és bővítették termelési kapacitásaikat. A vállalkozásokkal ellensúlyozták Pest, Győr, Komárom, Veszprém viszonylag olcsóbb tömegtermékeit (lábbelik, textíliák) a fehérvári piacokon, vásárokon. A Fejér megyei kispiaci körzetek, főleg a dunai kikötőknél, a mezővárosok körül fejlődtek ki. Ezek a kispiaci körzetek a városi árucserét adottságaikkal gazdagították. Meg kell jegyezni, hogy a kispiaci körzetekben az árucsere egysíkú, és a mezővárosi és a falusi lakosság iparicikkszükségleteit a nagyobb városokban, főképpen Székesfehérváron szerezte be. A Fejér megyei mezővárosok nem rendelkeztek a városi funkciók teljességével, így nem is lehet őket igazi városoknak tekinteni. Sajátjuk a kereskedelmi szerepkör, lakosságuk alacsony létszámú, értelmiségük nem számottevő, elenyésző az ipari foglalkozást űzők száma, pénzügyi viszonyaik ziláltak, és ebben a tekintetben a nagyváros hitelintézeteire támaszkodhattak. Gazdasági, igazgatási, egyházi, törvénykezési, rendészeti, katonai, oktatási és kulturális tekintetben egyértelmű a nagyvárosi függőségük. Bogárd-Tinód, Enying, Sárosd, Martonvásár, Lovasberény, Csákvár, Mór, Bodajk az újkori fejlődés során Székesfehérvár gazdasági szférájához kötődtek. Székesfehérvár komplex regionális centrum Gazdasági köszönt: amely a vonzáskörzetben meghatározó tényező. Ipari termékei a városban és vonzáskörzetében találtak vevőközönségre, de a nemzeti kereskedelem folytán eljutottak az ország távoli piacaira is. A vonzáskörzet mezőgazdasági termékeit Székesfehérváron dolgozták fel. Közigazgatási centrum: ahol a városi, a vármegyei, a székesfehérvári járási hatóság és az állami szakszervek hivatalai működtek. Közlekedési csomópont: A Dunántúlról a vasutak 7 irányból futnak be a Déli Vasúti Állomásra. A közutak itt alkottak csomópontot, az egykori kereskedelmi utak nyomán kiépült modem közlekedés Székesfehérvárt bekapcsolta az országos forgalomba. Kereskedelmi központ: A forgalmi csomópontból következik, hogy a városnak ámelosztó szerepe volt, ahonnan a termékeket vasúton a Monarchia, Dél-Németország vagy Olaszország piacaira irányították. Itt fogadták az exporttermékeket, melyek a fővárosba vagy az ország más részeibe irányultak. Évente öt országos vására rendkívül élénk, heti két piaci napon az árufelhozatal és cseréje az országos vásárok forgalmára emlékeztetett. Oktatási centrum: Egyházi és állami középiskolái, a polgári iskolák, alapítványi szakiskolája révén Kelet-Dunántúl egyetlen olyan települése, ahová a városi és a vonzáskörzet tanulói beiskolázást nyertek. Kulturális központ: A polgári kor egészében kulturális kisugárzása volt. Városi színháza, múzeuma, négy levéltári intézménye, városi könyvtára, és a kulturális egyesületek egész sora létezett. Egyházi köszönt: 1777 óta működik a Mária Terézia által alapított egyházmegyei püspökség, amelynek káptalanja van. Szerzetesrendek közül a zipri ciszterci apátság rendháza, a szatmári irgalmas nővérek és a ferencesek mariánus rendje működik. Rendészeti központ: A vármegyei, városi, járási és a kerületi csendőrparancsnokság székhelye. Városi rendőrség működik a városi önkormányzat kebelében, illetve 1920 után az állami kerületi, vármegyei és a városi rendőrparancsnokság. Egészségügyi központ: Székesfehérváron működtek a megyei egészségügyi intézmények; a XIX. század második felétől kórház, majd 1900 után a Szent György Közkórház, a járványkórház, szegénybeteg-rendelő, anya-és csecsemővédő intézmény, a megyei tiszti főorvosi hivatal. Katonai központ: A hadkiegészítő parancsnokságon túl Székesfehérváron volt a II. hadtestparancsnokság, majd a vegyesdandár-parancsnokság. A város adott helyet két közös ezredparacsnokságnak (lovasezred, a 69. gyalogezred), továbbá a 17. honvédezred parancsnokságának. Sóstón, Börgöndön légibázis működött 1916 óta (VEÁB 1995, 249- 259.). SZÉKESFEHÉRVÁR POLITIKAI ARCULATA A XX. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN A politikai ellenzékiség A város politikai arculatát a XX. század első harmadában még a századfordulóig kialakult kép jellemzi. A zömében kisegzisztenciák által lakott városban a politikai ellenzékiségnek megvolt a gazdasági-társadalmi alapja. Az ellenzékiség azonban több színű, bár abban egyetértés mutatkozott köztük, hogy nézeteikben a kormánypárti politikát elítélték, mivel a vezérek maguk is a kormányhatalom megszerzésére törekedtek. 85
