Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Melléklet
Alba Regia 38. (2009) VITEK GÁBOR „ANEMESI FELKELÉS [1809] MÚZEUMI EMLÉKEI” CÍMŰ KAMARAKIÁLLÍTÁS MEGNYITÓBESZÉDÉ Fekete Sas Patikamúzeum, 2009. október 14. ,yl nemesek [...] ag ország védelmére katonáskodni, tehát személyesen felkelni [... ] saját bandériumaikat előállítani [... ] tartoznak”. - olvasható a ,,felkelésről és adózásról’ szóló 1715. évi VIII. te. preambulumában. Utóbb mindezt a felkelés felajánlását szabályozó 1808. évi II. te. szövegezője az alábbiakban egészítette ki: ,yl [... ] karok és rendek [... ] ag [... ] ellenséges támadások ellen jobban akarván a haga biztonságáról gondoskodni, [... ] három évre [... ]fölajánlják, hogy ha\...~\ háborúval támadtatnék meg [... ] melyet a rendes hadsereg nem bima fóltartógtatni [... ] a nemeseknek [... ]fölkelését [... ] 0 királyi fensége [... ] ag orsgág védelmére össgehívhassa”. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Legutóbb, 1994 májusában Balsay István Székesfehérvár polgármestere nyitotta meg ,y\ XVIII-XIX. sgágad gásglói múgeumunk gyűjteményéből' című tárlatot a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. Most, hogy az 1809-ben összehívón nemesi felkelés bicentenáriumát üljük, fél emberöltőnek kellett eltelnie, hogy a múzeum jóvoltából egy hasonló ihletettségű kiállítást megnyissunk. A nemesi felkelések történeti hátterét megvilágítva, elöljáróban utalok arra, hogy az általános nemesi felkelés, későbbi nevén insurrectio kezdetei már az 1222-ben kiadott Aranybullában a királyi serviensek hadba vonulási kötelezettségei között is megtalálhatók A nemesek nem közvetlenül a király zászlaja alá, hanem mint familiárisok valamelyik báró bandériumába léptek be, vagy vármegyei kötelékekben voltak kötelesek hadba vonulni. Nem kellő hatékonyságát igazolja, hogy a harcászatban járatlan, meglehetősen fegyelmezetlen kisnemesség később is csupán a reguláris hadsereg kiegészítéseként jöhetett számításba. Lényeges, hogy a 18. életévüket betöltött nemes férfiakat személyesen terhelő insurrectio egyrészt kiváltság, másrészt olyan kötelezettség, amely 1848-ig legitimálta adómentességüket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az imént idézett 1808. évi törvény meghatározta a jogi kereteket, így a nemes legalább 3000 forintos éves jövedelemmel mint lovas, legfeljebb 1000 forintos éves jövedelemig mint gyalogos saját költségén magát minden szükségessel fölszerelni és ellátni, személyesen vagy helyettese által katonáskodni tartozott. A törvény intézkedett a kötelezettség alól mentesülőkről is, így például azok (idézem): ,,A kik ag érgékek vagy tagok sgükséges hasgnálatát kigáró termésgetifogyatkogás, hanyatló életkor, vagy [... ] betegség miatt nem katonás kodhatnaH'. Az első, Fejér vármegyei részvétellel lezajló nemesi felkelés a Mária Terézia által elrendelt 1742. es 1744. évi insurrectio felállításával történt. A nemesi felkelések vármegyei és székesfehérvári összekapcsolódásával kapcsolatban az 1808. évi törvény 13. cikkelye úgy rendelkezett, hogy a szabad királyi városok mint testületek egy-egy nemes személyt képviselve a fekvésük szerinti vármegyéhez tartoztak. Egyúttal a törvényhatóságokat kötelezték felszerelt lovas kiállítására, tartására, továbbá polgárőrség felállítására. Mindezekkel összhangban, az utolsó nemesi felkelést Magyarországon elrendelő 1808. évi II. te. rendelkezéseinek eleget téve Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósága közösen 300 insurgens katonát állított ki. A város leomlott ősi várának budai tornyát díszítette egykor, a Szent József karmelita plébániatemplom homlokzatára 1935-ben helyezett emléktábla a Nádor és a Várkapu utcák találkozásánál, amely József nádor hadra kelt nemesség felett 1809 tavaszán tartott seregszemléjének emlékét örökíti meg. 261
