Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Berta Annamária: A Kőrössy Flóra-hagyaték
Berfa Annamária: A Korössy Flóra-hagyaték A hagyatéki eljárás költsége, a zárgondnoki és egyéb díjak, a hagyatékot terhelő jövedelem- és vagyonadó közel 12 ezer pengőt tett ki.19 Az igazságos arányok megállapításához becsülték fel a hagyaték értékét és az egyes örökösökre jutó hányadot. A hagyaték összértékét végül is 250 000 pengőben állapították meg. Ebből a Magyar Tudományos Akadémiára 63 900 P, a Dunántúli Református Egyházkerületre 87 700 P, az ún. „Bocsor-örökösök”-re 68 000 P jutott. A Járásbíróság 1937. december 6-án hozott végzésében sürgette a fentiek szerinti megegyezés létrejöttét, a zárgondnok beszámolóját pedig elfogadta, tisztségéből felmentette. Ezután kezdődhetett meg a birtokbaadás. A bírósági procedúra azonban még nem fejeződött be, mert a bíróság a költségekre a hagyatékból 26 000 pengőt (a hagyaték értékének több mint 10%-át!) zárolt. A megegyezéshez és a végrendelet végrehajtásának befejezéséhez azonban még több mint egy év kellett. 1939 áprilisában rögzítették a költségek említett arányok szerinti fizetését és csak július után juthatott hozzá a Dunántúli Református Egyházkerület és a Magyar Tudományos Akadémia a letétben zárolt pénzéhez.20 A ’’Kőrössj Fajos és neje Fodor Ilona nevét viselő alapítvány” A Dunántúli Református Egyházkerület által fönntartott pápai Református Kollégium21 (főiskola) gyakran küzdött anyagi nehézségekkel. Ennek oka általában az volt, hogy nagyobb számban fogadott tehetséges, de szerény anyagi helyzetű tanulókat, így a tandíjak és az egyéb befizetések nem fedezték az iskola fenntartásának költségeit. Az idők folyamán a hiány pótlására létre jöttek az iskolafenntartás külön alapjai. Ide tartozik a szupplikáció, az ország egyegy nagyobb területére kiterjedő gyűjtés (ezt később tilalmazták); a legáció, amelynek során a nagyobb egyházi ünnepek idején magasabb évfolyamra járó diákokat küldtek ki az egyházakba prédikálni és ennek fejében kapott az iskola segélyt; aztán az Egyházkerület adót vethetett ki az egyházközségekre; végül pedig ott voltak az iskola mellett vagy kebelében működő alapítványokból befolyó jövedelmek Ezért az intézmény fennállásától, de különösen a XVIII. század nagy katolikus offenzívája óta jelentős feladatokat töltöttek be a jómódú - vagy kevésbé jómódú - protestáns hívek különféle kegyes alapítványai.22 Ezen alapítványok, ill. ezek jövedelmei-kamatai biztosították tehát - egyéb adományok mellett - az iskola fenntartását, a közétkeztetés megszervezését és működtetését, valamint a szegény, de jó tanuló diákok számára a tanulmányi költségeik fedezésére szolgáló ösztöndíjakat (alumneumot). A Főiskola az 1930-as években is gazdasági nehézségekkel küzdött, mivel korábbi alapítványai a világháború következtében elértéktelenedtek23 A Dunántúli Református Egyházkerületnek tehát égetően szükséges volt, hogy minél gyorsabban öröksége birtokába jusson. Azt azonban nem vállalhatta, amit az oldalági örökösök ajánlottak, tudniillik ha a Dunántúli Református Egyházkerület megvásárolja tőlük az örökségüket képező 157 magyar holdnyi szántóföldet a piaci értéknél magasabb áron, akkor hajlandóak elállni a pertől. Erre ugyanis az Egyházkerületnek sem pénze, sem lehetősége nem volt.24 így az ügy - mint fentebb láthattuk - több évig elhúzódott. A per mellett még egyéb problémák is felmerültek Kőrössy Flóra a László pusztai területet (a többi szántóföldjével együtt) még 1931-ben bérbe adta Meisels Sándor és neje mezőszentgyörgyi lakosoknak A bérlet 1938- ban járt volna le. A bérlő azonban - nyilván, mert nehézségei voltak a gazdálkodásban - menekülni akart a bérletből, ezért azt 1935. október 1-től, a zárgondnok tudta és megkérdezése nélkül25, de facto átadta dr. Kuli Lajos és neje 19 VeML VII. 4. Polgán- és büntetőperek. (Pk.) 1835/1935/41 sz. Az 1935-37. évi jövedelem- és vagyonadó: 2 454,50 P, a közjegyző díja és költségeid 050,14 P, zárgondnoki díjak: 5 400,00 P; összesen: 10 904,64 P. A Dunántúli Református Egyházkerületnek sikerült - mintegy a megegyezés feltételeként - elfogadtatni, hogy a mezőszentgyörgyi ház felújításának és tűzbiztosításának 1261,67 P-nyi költségét is számítsák a felmerült és közösen viselendő kiadásokhoz. (így az összesen 12 176,31 p-t tett ki.) Az Akadémia képviselője ebbe is belement, csakhogy végre az örökséghez hozzájussanak, a „Bocsor-örökösök” azonban nagyon soknak találták. 20 VeML VII. 4. Pk 1835/1935/58. szám A költségekből a Dunántúli Református Egyházkerületre így 5 250,67 P, a Magyar Tudományos Akadémiára 3 539,67 P, a „Bocsor-örökösök”-re 3 376, P esett. Ez összesen 12 166, 34 P. A megmaradt 13 123, 55 P-ből 9 193,88 P-t utaltak a Dunántúli Református Egyházkerületnek, 4 529,67 P-t pedig a Magyar Tudományos Akadémiának 21 A kollégium a XVIII. század közepéig a pápai egyházközség iskolája volt. Ld. Ruzsás Lajos-Trócsányi Zsolt-Bodolai Géza-Kiss József-Pölöskei Ferenc: A pápai Kollégium története Bp. 1981. 58-61. p. 22 Ezek sorából is kiemelkedik az 1753-ban létrejött Kenessey-Szondy-alapítvány. Uo. 2?Ruzsás-Trócsányi-Bodolai-Kiss-Pölöskei: I. m. 390. p. A nehézségek annak ellenére megmaradtak, hogy az Egyházkerület lelkészi számvevőjének, Eötvös Sándornak ajánlására az Egyházkerület birtokainak jelentős részét szőlővel ültették be, amely a korábbinál nagyobb jövedelmezőséget biztosított. Eötvös Sándor Adatok a mezőszentgyörgyi református egyház történetéhez Kézirat (A szerző saját tulajdonában) 24 DRELI. 5. a A gazdasági tanács iratai. Az alapítványok iratai. 23 Az örökség kezelésére kinevezett zárgondnok az eredeti bérlővel még 1934. nov. 6-án rögzítette a László pusztai állapotokat: gyakorlatilag átvették az 1931. évi leltárt és regisztrálták a fák mennyiségének azóta történt apadását. U.o. 132
