Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Farkas Gábor: Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháború között 1919 - 1941
Farkas Gábor Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháború között 1919-1941 ítélt ősi magyar város törvényhatósági bizottsága osztályra, felekezetre való tekintet nélkül hálatelt szívvel és lelkesedéssel köszönti szenátor urat, aki rendíthetetlen, fennkölt jellemmel sürgeti a nemzetek pusztulásához és a mai világválsághoz vezető békeszerződések revízióját. Szülőföldünkért, városunkéit Istenhez küldött hódolatos imáinkba foglaljuk szenátor úr nevét.” (KGY 1932, II, 3.) 1933. február 6-án Apponyi Albert a város díszpolgára elhalálozása alkalmából gyászközgyűlésre került sor. A gyászbeszédet Széchényi főispán és Mátrai Rudolf tartotta. A határozat rögzítette Apponyi érdemeit: „aki a magyarok igazságáért, a trianoni csonka ország igazságtalansága ellen küzdött”. Ugyanezen közgyűlésen esett szó Barthou francia külügyminiszter bukaresti látogatásáról. A tárgyaláson a trianoni szellem érvényesült. Barthou megerősítette, hogy a románok Erdélyt, Kelet-Magyarországot, a Bánátot a történelmi (évezredes) jog alapján kapták meg. Az álláspontot a magyar közvélemény önérzetes, úri mivoltához méltó higgadt hangon utasította vissza, és újból kifejezést adott ama szilárd hitének, hogy „a világ békéjét az elkerülhetetlen revízió adhatja vissza.” (KGY 1933, II, 6.) Hóman Bálint a város országgyűlési képviselője, vallás és közoktatásügyi miniszter 1934. augusztus 13-án lett a város díszpolgára. Az oklevelet az október 3-i közgyűlésen adták át. Hóman a város történelmi szerepét fejtegette beszédében. Hangsúlyozta, hogy Pannonhalma a nyugati kultúra és a kereszténység első szimbóluma Magyarországon. Esztergom a második fokozatot képviseli a fejlődés során: a város a magyar államiság, a királyság és az egyházszervezet székhelye, ahol Géza fejedelem, István király és a magyar katolikus egyház feje székelt. A harmadik nagy történelmi eszmét Székesfehérvár képviseli. Ebben a városban az ország egysége, a nemzet függetlensége, az önkormányzat és a magyar alkotmányos élet bontakozott ki. A honfoglaló Árpád és ivadékai Fehérváron alapozták meg a nemzet életét, amelynek lényeges vonása az önkormányzat. A törvénynapok és az országgyűlések híven fejezték ki a nemzeti autonómiát, amely a Szent Korona-tanban, ebben a nagy közjogi eszmében finomult ki. Székesfehérvár a városok városa, amelynek városjoga alapjoggá lett (KGY 1934, VIII, 13.). A felvidéki területek visszacsatolása alkalmából rendkívüli közgyűlést tartottak (14 ezer négyzetkilométer és mintegy 1 millió lakos) (KGY 1938, 130.). A közgyűlés a nyitrai magyar ház létesítésére 2500 pengőt szavazott meg. Javasolták, hogy a ház egyik szobáját Nyitra város szülöttéről, Prohászka Ottokárról nevezzék el. Ez a pénzadomány része annak az országos akciónak, melyet Esterházy János indított el. Esterházy szerint a visszacsatolás után is sok magyar település maradt a Felvidéken szlovák uralom alatt, ezekben létesüljenek magyar házak, melyek magyar kultúra terjesztői lesznek (KGY 1939, 36.). A kárpátaljai községek közül Havasköz (Lynta) és Viharos Székesfehérvár testvértelepülései lettek. Előbbi részére 3 ezer pengős segélyt szavazott meg a közgyűlés. Az összeget szociális otthon létesítésére fordították (KGY 1939,1, 5.). ímrédy Béla miniszterelnök 1939. január 5-i díszközgyűlésen kapott díszpolgári oklevelet (KGY 1939,1, 5.). 1940. március 1-jén Horthy Miklós kormányzóvá történt választásának 20. évfordulóján ünnepi közgyűlést tartottak. A polgármester a kormányzó két évtizedes uralkodásának érdemeit sorolta fel, miközben megemlítette, hogy a 20. évfordulóhoz tartozik Prohászka Ottokár azon tette is, hogy a fővezért a kormányzóválasztáshoz és az eskütételhez a parlamentben elkísérte. A közgyűlési előterjesztésben (a kormányzó személyéhez történő feltétlen ragaszkodás mellett) kulturális intézmények létesítése szerepelt. Megépítik a Horthy Miklós-emlékiskolát (a vízivárosi városrészen) Felépül a közeljövőben a Horthy Miklós-kultúrház, melyben véglegesen elhelyezik Székesfehérvár város népkönyvtárát. Megalapítják a Horthy Miklós-ösztöndíj at, melynek kamataiból a városi munkás, földműves, iparos, kereskedő és értelmiségi ifjak számára biztosítanak anyagiakat a tanulmányutakhoz (KGY 1940, 26.). 1941. április 29-én a közgyűlésen Teleki Pál haláláról emlékeztek meg, aki 1939-ben lett a város díszpolgára. Ugyanekkor a magyar honvédség délvidéki sikereit méltatták (KGY 1941. IV, 29.). Történeti archontológia Székesfehérvár törvényhatósági joggal (thj.) felruházott város tisztviselői 1920-193S A két világháború között működött tisztviselők zöme az 1918 előtti közigazgatásban kezdte tevékenységét. Zömük kiszolgálta a Károlyi Mihály-féle polgári demokratikus rezsim közigazgatását, de ott vannak a városházi hivatalokban a kommün hónapjaiban is. A polgári rezsim restaurációja idején egy kivételével (Kerekes Lajos) átmentették magukat, és többségük a II. világháború elején, ill. alatt ment nyugalomba. A modernizáció útján elindult város korszerűbb igazgatási apparátust kívánt. A századfordulón a városházi hivatalok elhelyezése megoldatlan. A mintegy 200 esztendős városházi épület állaga gyenge, s csak néhány ügyosztály és hivatal elhelyezésére alkalmas. 1897. január 24. után több ügyosztályt a katolikus egyesületi házban (volt Szőgyény-Marich-kúria) helyeztek el. A ház nagytermében tartották a törvényhatósági bizottság közgyűléseit. Közben megvásárolták a városháza keleti 122
