Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)

Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Farkas Gábor: Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháború között 1919 - 1941

Alba Regia 38. (2009) szomszédságában fekvő Bierbauer-polgárházat és a Zichy-palotát, melyeket hivatali működésre alkalmassá tettek A hivatalok 1921. július 1-jei hatállyal költöztek a városházába. A városi hatóság 1919 őszén új feladatot kapott. A rendőrség államosításával azok az ügykörök melyek a városi közigazgatáshoz kötődtek megmaradtak városházi hatáskörben, és csak a közbiztonsági és az ehhez kapcsolódó feladatok kerültek az államrendőrséghez. Utóbbi 1919. november 1-jén kezdte meg működését. Az államrendőrség tisztikarát, altisztjeit, a legénységi állomány egy részét menekült tisztviselőkből szervezték meg. Az 1920. évi adatfelméréskor Székesfehérváron 330 menekült családot (1584 fő) regisztráltak A városi hatáskörbe utalt (a városrendőrség feladatkörébe tartozott) ügyeket új hivatal, az elöljáróság oldotta meg: kihágásé, közegészségügyi és állatorvosi rendészet-, I. fokú iparhatósági-, építési-piaci- vásárrendészeti-, adó és illeték rendészeti ügyek, továbbá a községi bíráskodás, szegénysegélyezés. A városi elöljáróság működését szabályrendelettel állapította meg a városi közgyűlés. Az elöljáróságot a tanácsnok vezette, helyettese az első aljegyző, a hivatalnokok között található a másodaljegyző, az elöljárósági irodaigazgató, iktató, 3 irodatiszt. A segédszemélyzetet 8 altiszt, két leíró és egy szolga alkotta. Az elöljáróság mellé rendelt szakközeg: tisztiorvos, állatorvos, szülésznők mérnök és számvevő (Juhász 1927, 351-352.). 1920. március 27-én létszámcsökkentést hajtottak végre a városházi alkalmazottak körében. Ez főleg a napidíjasokat érintette. A közigazgatási számvevőségről 11 főt küldtek el. (Ekkor nyugdíjazták Kerekes Lajost, bár sorsáról az április 6-i közgyűlésen akartak dönteni). Általános tisztújító közgyűlést 1920. április 6-án tartottak. A városi tanács a főtisztviselői állások mindegyikére pályázatot írt ki. (Előző tisztújítás 1914-ben volt. (Polgármester, helyettes polgármester, főjegyző, négy tanácsnok, két aljegyző, árvaszéki jegyző és közgyám, főpénztámok) A tanácshoz egy­­egy pályázat érkezett (a funkcióban levőké). A tisztújítás simán lezajlott, a főtisztviselők státusát 1929-ig meghosszabbították. Polgármester Zavaros Aladár; főjegyző CsitáryEmil; árvaszéki elnök és tanácsnok Lipcsey Lajos; további tanácsnokok Simon Sándor, Sztankovits János, Farkas Sándor, tiszti főügyész Kisteleki Károly, aljegyzők Farkas István, Sas István; főpénztámok Vaimár Béla; árvaszéki jegyző és közgyám Koller Gyula (KGY 1920, 110, 135, 140.). Károlyi főispán a városi hatalom jelvényeit, a polgármesteri láncot, a városi nagypecsétet, a levéltár és a pénztári helyiség kulcsát Zavaros Aladárnak átnyújtotta, és tiszteletbeli tisztviselőket (tb.) nevezett ki. Tapasztalt közigazgatási egyén Lipcsey Lajos, akit 1919 őszén a polgármesteri tisztségbe kívánt tenni a közgyűlési tagság többsége. Városi szolgálatba 1896-ban került. Korabeli értékelés szerint az életpálya előtt szép karrier állt. Tisza István párthíve, az 1910. évi országgyűlési választások során a munkapárti politikusokat támogatta. A háborúban katona, 1915. november 23-tól 1917. március 4-ig a szerbiai, macedóniai és olaszországi frontokon a 19-9. népfelkelő gyalogzászlóaljban szolgált, százados rendfokozatot ért el. A polgári rezsim restaurációját sikerrel vezette, a belügyminiszter 1919. augusztus 8-án utasította, hogy a városvezetést Kerekes Lajostól vegye át. Lipcsey összehívta a közigazgatási bizottságot, ott elnökölt, majd a törvényhatósági közgyűlést is újjászervezte (TI 1919, 7678, 7719.). A román okkupációs katonai parancsnokkal a városi közigazgatás részéről Lipcsey tartotta a kapcsolatot, ő követelte a parancsnoktól, hogy a városi köz-és a polgárság vagyonában okozott károkat a románok térítsék meg (TI 1919, 9939, KGY 1919, 216.). 1923-ban 310 városi alkalmazott volt: tisztviselő 78, napidíjas tisztviselő 78, altiszt 10, szolga 21, kézbesítő 12, tűzoltó 7, szülésznő 5, utcaseprő 23, egyéb alkalmazott 8, kegyúri alkalmazott 9, gazdasági munkás 24, műrét kezelő 1, fogyasztási adóhivatali alkalmazott 19, mezőőr 20, közüzemi alkalmazott 26. 1923-ban állami rendszerű fizetési fokozatot vezettek be a városházi alkalmazottak és tisztviselők részére. Az V. fizetési osztályba a polgármestert, és két mérnöki hivatali tisztviselőt soroltak (a műszaki főtanácsost, és műszaki tanácsost.) Fizetésüket havi 12 ezer koronában, 2 ezer korona lakbérben állapították meg. A közigazgatási szervezet főtisztviselőit a VI. fizetési osztályba sorolták. A VII. osztályba került a városi főorvos, a másodszámvevő, a VlII-ba a négy kerületi orvos, a katonai előadó. A főtisztviselők mindegyikének volt a városi pénzintézetekben és a vállalatokban igazgatósági és választmányi tagságuk, amelyek mellékjövedelemmel jártak. A városi közgyűlés adott engedélyt a tisztviselőknek, hogy mellékfoglalkozást űzhessenek A mellékjövedelmet a szervezetek a városi pénztárba fizették be, és külön közgyűlési határozat kellett ahhoz, hogy a pénzből mekkora százalék jár az illetőnek Ez az utalványozási rendszer 1936-ig volt érvényben, amikor Csitáry polgármester utasítására a mellékjövedelem egész összegét megkaphatta a tisztviselő. 1924. július 1-jei hatállyal a belügyminiszter az állami anyakönyvi hivatalokat megszüntette, és a kapcsolatos teendőket az önkormányzati igazgatás feladatkörébe utalta. Egyben rendelkezett az anyakönyvi hivatalok személyzetéről is. A Belügyminisztérium természetesnek tartotta, hogy a személyzet önkormányzati hatáskörbe kerül. A városi vezetés azonban a személyzetet nem vette át, az anyakönyvi feladatokat a városi főlevéltárnoka ruházta. 1907-től a főlevéltámok Juhász Viktor. (Az anyakönyvi hivatal a városháza Zichy-számyában volt elhelyezve.) Az előző városi levéltámok Mönich Károly, 1907. november 25-én 40 évi szolgálattal ment nyugdíjba (KGY 1907, 307.). 1927. október 1-jén került nyugdíjazásra Lipcsey Lajos, ak helyettes polgármester, árvaszék elnök és tanácsnok volt. Nyugellátását 616 pengőben állapították meg. (Lipcsey Lajos 1937. december 25-én hunyt el.) Utóda Simon Sándor tanácsnok, az árvaszék elnök teendőket Farkas Sándor tanácsnok vette át. Simon Sándor 1897. okóber 16-án lépett 123

Next

/
Thumbnails
Contents