Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Farkas Gábor: Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháború között 1919 - 1941
Alba Regia 38. (2009) A csonka törvényhatósági bizottság Az 1939. évi 4. te., melyet az országgyűlés május 5-én deklarált, a „zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” címet viselte. A zsidók közéleti korlátozásának végrehajtása a város működésében zavart, a tagságban meghasonlást eredményezett. A polgármester és környezete két évtizeden át dolgozott együtt a virilis polgárság zsidó származású egyéneivel, akik a 40%-át alkották az említett testületnek. A törvénycikk városi végrehajtása során kiestek a virilis tagságból: Deutsch Aladár részvénytársasági igazgató, Krausz Zsigmond és Neuhauser Imre ügyvédek, Weiss Miksa gyártulajdonos, Wiener Armin bőrkereskedő, Freund Manó bankigazgató, Burg Hermann, Korai Artúr, Pollák János és Schwarz Béla kereskedők, Kálmán Sándor vezértitkár, továbbá Grósz Bemát. Lőwy Károly ügyvéd 1939. február 7-én elhunyt, aki a városházi testület legtekintélyesebb tagja. (1880-tól ügyvédi irodát működtetett a városban, neológ hitközségi-, az ügyvédi kamara- és a városi Szabadelvű Párt elnöke.) A polgármester az eltávolított tagságról elismerően nyilatkozott, akik a város emelkedéséhez anyagi és szellemi tehetségükkel hozzájárultak. A polgármesteri kijelentést a kormánypárti szélsőségesek és germanofil elemek zsidóvédőnek minősítették. Csitáry ellen az imrédysták ekkor kezdték meg nyílt támadásaikat. A kiesett virilis helyeket teljesen betölteni nem sikerült. Behívásra kerültek: Boross Endre pékmester, Takácsy Nagy Loránd gyógyszerész, Kovács Kálmán, Kneifel Ferenc ügyvédek, Csitáry Jenő nyomdatulajdonos, Revitzkyjenő nyugállományú katonatiszt, Goschy Péter gimnáziumi igazgató, Boríts Lajos, Schmidt Károly kereskedők (KGY 1939,115.:1938, X3I.29.:1940, 3.). FÜGGELÉK Distykö1ülések, dísppo/gárok Apponyi Albert 1920. október 30-án vette át a városi díszpolgári oklevelet. A gróf a párizsi béketárgyalásokon a magyar delegáció (a tárgyalóküldöttség) vezetője. A város a díszpolgári oklevéllel a grófnak köszönetét és elismerését fejezte ki. Figyelemre méltó Apponyinak ekkor elmondott mérsékelt hangvételű beszéde, holott az egész ország izzott a trianoni átoktól (KGY 1920, X, 30.). 1920 őszétől a városban a revízió jelentősen fellendült, és ennek szolgáltatott alapot Apponyi Albert díszpolgárrá fogadása. Klebelsberg Kunó, vallás és közoktatásügyi miniszter 1926. február 27-én lett a város díszpolgára. Egy korábbi közgyűlési előterjesztésből tudjuk, hogy a miniszter a gazdasági népiskola építéséhez államsegélyt adott, amely az összes költségek egyharmadát alkotta. A városi főhivatalnokok szerint a miniszter diákéveit a városban töltötte, és székesfehérvári emlékeit hűséggel őrzi (KGY 1926, 24.). I 'áss Jópsef, népjóléti miniszter a városnak több alkalommal juttatott államkölcsönt (szociális lakásépítésre, az új járványkórházra). Minisztersége idején több alkalommal járt Székesfehérváron, rokonsága kötötte a városhoz, de korábban (fehérvári szolgálata idején) a Szent Imre-konviktus prefektusa (KGY 1926,25.). 1928 tavaszán a közgyűlés ellenzéki csoportja indítványozta, hogy az olasz kormány fejének, Benito Mussolininek, az ország nemzetközi érdekeinek képviseletéért adományozzon díszpolgárságot. (Az indítványt azonban a főispán levette a napirendről). Ugyancsak a közgyűlés ellenzéki oldaláról érkezett indítvány lord Rothermere angol lord székesfehérvári elismertetésére, aki lapjában (Daily Mail) a trianoni békeszerződés igazságtalanságaira hívta fel a világ figyelmét, és a szerződés korrekcióját sürgette. Ez is díszpolgári oklevél lett volna. Széchényi főispán válaszolt az indítványozónak: nincs tudomása lord Rothermere magyarországi látogatásáról. (A lord fia azonban meglátogatja majd Székesfehérvárt 1928. május 24-én, Graz felé utaztában. Ekkor alkalom nyílhat fogadására.) Kétséges, hogy idegen állampolgárnak adományozható-e díszpolgári oklevél-válaszok a főispán (KGY 1928, 119.). (Más forrásból tudjuk, hogy az ifjabb Rothermere megállás nélkül utazott át autójával a városon.) Werner Adolf zirci apát 1928. november 26-án vette át díszpolgári oklevelét, melyet Vaimár István festőművésztanártervezett, és a díszes bőrkötést fővárosi cég készítette (KGY 1928, 271., 1929,13.). 1930. március 1-jén Horthy Miklós kormányzó regnálásának 10 éves évfordulójáról emlékeztek meg. A Vásár tér nevét Horthy Miklós térre változtatták. 1932-ben országzászlót állítottak a múzeum előtti téren. A tér neve, Országzászló tér lett. 1932. február 3-i közgyűlésen írásban fejezték ki a város nevében üdvözletüket az egyesült államokbeli Borah szenátornak, a külügyi bizottság elnökének, abból az alkalomból, hogy a francia miniszterelnök előtt (látogatás az Egyesült Államokban) a trianoni béke igazságtalanságaira rámutatott. Kepes János az alábbi szöveget készítette el: „Székesfehérvár 1000 évvel ezelőtt századokon keresztül a magyar királyok koronázó városa volt. Akkor csaknem az ország közepén feküdt 300-400 kilométerre az ország határaitól. Ma, a szörnyű trianoni megcsonkítás folytán, alig 60- 70 km távolságban fekszik védtelenül az állig felfegyverzett szomszédos országoktól. A mai állapotban sorvadásnak 121
