Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)

Tanulmányok, közlemények - Irodalomtörténet - Vadász Géza: Vergilius Aeneisének költői szórendje és továbbélése a humanista költészetben

Alba Regia 37 (2008) Öt epigrammából álló verssorozatával űz gúnyt Janus egy Linus nevű ferences szerzetesből, akit e szerkezet bőví­tett változatában mutat be (101, 1-2.): Interpres, Une, codicum sacrorum, A B Bl Francisci rigidam secute sectam. Cl Al C Timist tehát a szent könyvek magyarázójaként jeleníti meg, aki a ferences szerzetesek szigorú rendjét követi. Az epigramma-sorozat további négy tagjából azonban kiderül, hogy ez a megfogalmazás ironikus jellegű, s egyáltalán nem felel meg a valóságnak. 8. A B Al Bl: A barátja halálára írt két egyszerű, nemes szépségű sorában siratta el a párkák életfonalát a nyolca­dik szófűzési típusban (132,1-2.): 0 numquam mihi mors odiosior! 0 mihi numquam stamina F arcarum flebiliora trium! A B AI Bl A Rómából visszatért Polycarpust kérdések özönével fogadja Janus; ezek közül az egyikben a hosszú út súlyos ve­szélyei miatt aggódik (378, 5-6.): Quando ego te tota suspensus luce tenebo À B Cl Al C narrantem vastae dura pericla viae? Bl DI El E D Valójában a mondatot kétfajta struktúrából építi fel: a nyolcadik bővített változatából és az elsőből: vastae dura pericla viae Al Bl B A Az ifjú ferrarai diák tehát magáévá tette Vergilius szófűzési rendszerét, és továbbfejlesztette azt Lucretius, Catullus, Horatius és Ovidius költészetének tanulmányozásával, akiknek a költészetében ugyanezek a struktúrák fordulnak elő. Cicero ugyan megjegyzi {Orator, 20), hogy a költők nagyobb szabadsággal élnek a szófüzés tekintetében, mint a szóno­kok, mégis megfigyelhető az 1., 3. és 5. alapszerkezet Cicerónak Archias, a költő védelmében elmondott beszédében. Ez a védőbeszéd az ifjú Janust annyira megihlette, hogy érvrendszerének öt gondolatát is megverselte epigrammáiban. (54,121, 235, 368 és 400.) Az 1. struktúra háromszor is előfordul a IX/20, IX/22, XII/31. fejezetekben. A 3. szófűzé­si alaptípus egyszer szerepel az V. könyv 10. fejezetében; az ötödik pedig bővített szerkezeti formában található az I. könyv 3. fejezetében: me pro summo poeta atque eruditissimo homine dicentem A Bl B C1 C AI A szerkezet megjeleníti a szónokló ügyvédet (me ... dicentem), amint védelmezőn körülveszi Archiast, aki méltó védelmére, hiszen kiváló költő és kiművelt emberfő. 78

Next

/
Thumbnails
Contents