Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Farkas Gábor: Magyar katonai alakulatok Kelet-Dunántúl védelmében
Alba Regia 37 (2008) FARKAS GÁBOR MAGYAR KATONAI ALAKULATOK KELET-DUNÁNTÚL VÉDELMÉBEN (1944. december 2. — 1945. március 23.) Bevezetés Német okkupááó és a magyar hadsereg Magyarország német okkupációja után (1944. március 19.) a magyar hadsereget a totális háborúra felkészítették. A németellenes társadalmi csoportokat likvidálták, a magyar nácik jutottak kormányzati szerephez. A kormány a totális háború ideológiáját vallotta, és a német katonai érdekek feltéden kiszolgálója lett; az ország anyagi és humán erőforrásait mozgósította a háborúra. A német felső hadvezetés (Oberkommando der Wehrmacht = OKW) álláspontja a magyar hadsereggel kapcsolatban elmarasztaló: „hűden szövetséges”. A tapasztalatot az 1941-1944. években a keleti arcvonalon szerezték. Az okkupációt követően a Wehrmacht felső parancsnokai a magyar haderő feloszlatását szorgalmazták. A megszállás napján zárlat alá vették a katonai intézményeket. A kaszárnyazárlat március 28-ig tartott. Ez idő alatt a legfelsőbb német parancsnokság magához vonta (március 23.) az összes magyarországi katonai felségjogot; beleértve a légtér ellenőrzését, a repülőterek és a légvédelem feletti felügyeletet (április 4.). A magyar haderővel kapcsolatos teendőket a vezénylő német tábornokok hatáskörébe utalták. A német hadműveleti osztály állásfoglalása A német felsőbb parancsnokság hadműveleti osztálya állásfoglalására a katonák álláspontja megváltozott: „a magyar haderőt nem feloszlatni, hanem megnyerni kell a német háborús érdek számára.” Ajánlották, hogy az Ausztriában az 1938. évi Anschluss után bevezetett módszert alkalmazzák, amely sikeres volt Németország számára. (Ausztriában a férfiakat a Wehrmachtba osztották be.) Érvük: szűklátókörűség lenne a hadvezetés részéről a magyarság 300 ezres katonai állományát kihasználatlanul hagyni. Németbarát tisztek kerüljenek a magyar hadsereg vezető pozícióiba, német összekötő tiszteket helyezzenek a magyar parancsnokságokra, akik ellenőrzik az alakulatok mozgását, kiképzését. Végül a német diplomácia vette rá az OKW vezetését, hogy a magyar hadsereget ne szereljék le, hanem tegyék alkalmassá a háborúban való aktív részvételre. „A fegyveres alakulatokat a keleti arcvonalra kell küldeni, és velük tehermentesíteni a német és a szövetséges csapatokat.” A magyar I. hadsereg Galíciában Gyors intézkedést hoztak a magyar I. hadsereg alkalmazásáról, amely Galíciában 3 hadosztállyal biztonsági feladatokat látott el. Megszüntették a lembergi magyar katonai parancsnokságot; leváltották a hadsereg parancsnokát, Náday István altábornagyot, és helyébe a németbarát hírben álló Lakatos Géza vezérezredest küldték (1944. március 27.). A hadsereget a Model tábornok által vezetett seregtestbe integrálták, és áprilisban-májusban újabb 3 hadosztállyal kiegészítették. A hadsereget a Dnyeszter-Prut térségében vetették be az oroszok ellen. A kezdeti sikereket kudarcok követték, a megtépázott hadsereget a Kárpátok előtti Hunyadi-állásba áprilisi7-én visszavonták. 41
