Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) 1925-től már három templom nyitotta meg kapuit az emerikánás férfiak előtt. Az egyetemi templomban Prohászka Ottokár tartott konferenciabeszédet. A négynapos lelkigyakorlatok sora is ekkor kezdődött. Ennek nyomán húsvét előtt a vidéki városokban is szerveztek lelkigyakorlatokat. Az évtized végének újdonsága a Manréza, a férfi lelkigyakorlatos ház volt.73 74 1929-ben emerikánás imakönyvet jelentettek meg: Eaudetur címmel.75 Győrből indult a Schola Emericana kezdeményezése, amit azután a fővárosba helyzetek. A végzett tagok szervezete a Zichy Nándor Társaság. Ez indította meg a Biblioteca Americana-sorozatot. 1923-tól jelent meg kéthetenként az Emericana című lap, akkor még csak litografált kivitelben. Később hatoldalas nyomtatott lappá fejlesztették. Győrben indult meg a Civitas Emericana című folyóirat,76 ami azután beolvadt a központi lapba.77 A tagok adományaiból vette meg a szervezet az emericanás házat, ahová a központ 1933-ban költözött át (IV. kerület, Bástya utca ll.).78 Felmerült az önálló székház építésének terve 1937-ben, de ez nem valósult meg. A Lónyai utcában volt a kollégium.79 Az Emericana utazási irodát, cserediák-akciót is működtetett, két üdülője volt Balatonakarattyán és Fonyódligeten.80 Évente tartottak emerikánás bált a Vigadóban.81 A szervezet tehát tagjai teljes életét áthatotta. 1930-ban 47 korporáció működött, körülbelül tízezer taggal82 (a taglétszám 1924-ben 2371,1926-ban 6084, később ez megduplázódik), újabb tíz év múlva a szervezetek száma 68-ra emelkedett.83 Az első alapszabályt nehezen, csak 1924-ben sikerült Huszár Károly parlamenti interpellációjára elfogadtatni, hiszen a szervezet politikai támadások kereszttüzében állt. Tagjainak csak kisebb része volt egyetemi hallgató, többségük idősebb diplomás, sok magas közéleti személyiség sorakozott fel tagjai között.84 Alapszervei a korporációk, két testületből állnak: a Konventből (a férfiaké, élükön a prior) és a Famíliából (ez a nők szervezete, élükön a priorissa). A korporációkat a területi elvek szerint szervezik. Ennek a szervezeti felállásnak felelt meg a Foederatio Emericana székesfehérvári konventje is, melynek alapítási dátumaként a szervezet országos engedélyezésének dátumát, 1924-et jegyezték be.85 Megjegyzik azonban, hogy a C. A. (Conventus Albensis) rövidítésű helyi szervezet nem tartozik egyik korporációhoz sem, önálló tagja a Froederatio Emericanának. Az ügyrend szerint a szervezet célja „a székesfehérvári művelt társadalom gyakorlatilag katholikus tagjait egymáshoz közelebb hozni”, a városban tartózkodó emerikánás tagokat gondjaiba venni.86 A helyi szervezet színe a piros-arany-piros volt, védőszentje Szent István király.87 A konvent színeit a mellen kitűzött szalaggal jelenítették meg és viselték.88 Országos szinten az egyetemek fakultásai szerint alakultak meg a hivatás-kúriák. Az egyetemi hallgató mindkét szén nek, a területileg szervezett konventnek és a hivatás-kúriának is tagja volt.89 Az Emericana élén a hattagú vezérség állt, feje a Commendator (őt a hercegprímás nevezi ki). Kulcsember a főtitkár: ezt a szerepet kezdettől Schwartz Elemér töltötte be. Az Emericana közgyűlése a nagykáptalan (évente ülésezik), a korporációké a Káptalan (évente kétszer). A nagykáptalan jelentős külföldi főprotektorokat nyert meg: például Theodor Innitzer bécsi hercegérsek, Kurt Schuschnigg osztrák kancellár, Heinrich Brüning német birodalmi kancellár.90 A szervezet huszonkét központi bizottsága a legkülönbözőbb kérdésekkel foglalkozott: segélyezéssel, étkeztetéssel, díjak odaítélésével, a magyar bedehemes mozgalommal és a Szent Miklós-kultusszal.91 A budapesti Szent Imre római katolikus plébánia alakítására a ciszterci rend 1912-ben kapott megbízást, gimnáziumának működtetésével párhuzamosan. Az első plébánia 1923-ban alakult meg, majd 1924-ben plébániaházat építettek a Villányi úton. Templomot a gimnázium mellett emeltek, 1938-ban szentelték fel. A templom és a plébánia az 1930-as 73 Uo. 74 Uo. 209. 75 Uo. 76 Uo. 77 Bakos 1991,79. 78 Uo. 75 Uo. 78. 80 Uo. 79. 81 Szent Imre Emlékkönyv 1930, 209. 82 Uo. 210. 83 Bakos 1991,75. 84 Uo. 76. 85 A Foederatio Emericana Székesfehérvári Konventjének ügyrendje. Debreczenyi Nyomda. Székesfehérvár, 1928. 86 Uo. 4. 87 Uo. 3. 88 Uo. 7. 89 Bakos 1991,77. 90 Uo. 91 Uo. 77-78. 13 I I
