Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)

Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban

Alba Regia 37 (2008)

jubileumi év tiszteletére vette fel Szent Imre nevét. Szent Imre-kápolna épült a Bartók Béla úton, és Szent Imre nevét viselte a Szent Imre Kollégium kápolnája is az Ulászló úton.

A Ciszterci Rend Szent Imre Gimnáziuma 1912-ben létesült, a tanítás a Váli utcai iskolaépületben indult meg. Wälder Gyula tervezte új épülete 1928—1929-ben épült fel a Villányi úton.92

Ehhez a környékhez kapcsolódtak a földrajzi nevek is: Szentimreváros nevet viselte 1930-tól Budapest XI. kerülete, míg a Szent Imre-kertváros nevet kapta a XVIII. kerület. A Villányi utat Szent Imre herceg útjának nevezték el 1930- ban.93

1930. április 27-én került sor a Szent István-bazilika Szent Imre-harangjának megáldására. A 84 mázsás harangot a hősök emlékére és Szent Imre tiszteletére szentelte a hercegprímás.94

Érdekességként megjegyezhető, hogy a Szent Imre-év kapcsán a személynév fontos érvként szerepelt. Washingtonban Szent Imre-bélyeg kiadását kezdeményezték azzal, hogy Amerika Amerigo Vespucciról nyerte nevét, „akit viszont Szent Imre tiszteletére kereszteltek Amerigonak, így Amerika jogosan ünnepelheti Szent Imre halálának évfordulóját”.95

1.5. Országos kiadványok

Az országos bizottság a rendezvények előtt gondoskodott arról, hogy a helyi ünnepségek szervezői információhoz jussanak, illetve a beszédekhez, iskolai előadásokhoz irodalmi anyagot kapjanak.

Shvoy Lajos megyés püspök a plébánosokhoz írott 1042. számú pásztorlevelében három országos kiadványt javasol, amelyek beszerzését a templompénztár terhére engedélyezi is96 97. Harsányi Fajos — Tordai Ányos: Svynt Imre Emlékkönyv^1 című gyűjteménye a jubileumi évre született irodalmi, zenei műveket, ünnepi beszédeket és exhortációkat közölte. Ismertették itt a Szent Imre tiszteletére létrejött intézményeket, Szent Imre legendáját és Szent István Intelmek.

Bodnár Rémig Szßz S%ent Imre herceg élete (1007-1031J98 című cikke Szent Imre életével és életszentségével foglalkozik, s kijelenti: „Minden nemzetek királyi családjai között István király és Imre herceg az elsők, akiket Róma oltárra emelt.”99

A kötet beszédmintákat is közöl: kiadják itt Glattfelder Gyula, Hász István, Prohászka Ottokár és Tóth Tihamér Szent Imrével kapcsolatos beszédeit.

Exhortációk címszó alatt a magyar ifjúság védőszentjéhez, példaképéhez intézett meggyőző erejű cikkek következnek Csávossy Elemér, Hermann Egyed, Hóka Imre, Tihanyi Béla és Vargha Damján tollából. Divald Kornél Scentimre ábrázolása és ereklyéi című hasznos és alapos cikkében már jelzi, hogy az ünnepi év tervezett eseményeként adják át „Szent Imrének első nyüvános téren fölállított emlékszobrát, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását.”100 101

A kötet az iskolai és egyházi ünnepekhez költeményeket, színjátékot (Tordai Ányos: Imre királyfi) és zeneműveket is közölt. Fohás% $%ent Imréhez címmel Balassa Bruno szövegével Meiszner Imre komponált zenét, közlik Szepessy László - Kontos Elek Ének Szent Imre hercegről című művét, illetve a Magyar ijjak fohásza Szent Imre herceghez clmű művet, melyet az 1930-iki magyar Szent Imre-év emlékére készítettek. Szövegét Torbágyi József, zenéjét Richter Ferenc egyházi zeneszerző dallama nyomán Richter Ágoston írta. A püspök még két országos művet ajánlott a plébánosok számára. Egyrészt a Pohárnok Jenő szerkesztette A glóriás hercege című gyűjteményt, melyet az elemi iskolák számára adott ki a Szent István Társulat, másrészt a Nagy Gyula által írt Szent Imre herceg02 103 című művet. Ezeken kívül az országos könyvpiacon megjelent Tarczay György AzArpádház szentjei című tanulmánykötete, Tordai Ányos Imre királyfi című színműve.104 Harsányi Lajos Az elragadtatott herceg című regénye Serédi hercegprímás és a megyében Shvoy püspök ajánlásával jelent meg,105 Révay József Árpádok virága Szent Imre herceg című munkáját a jubileumi év első monumentális műveként Huszár Károly lelkes ajánlásával jelentették meg.106

92 BERZA László (főszerk.): Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.1. 290. (Kát. 143.)

93 In: Uo. II. 443-444.

94 Balogh-Gergely 1993,202.

95 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. március 29.)

96 A püspök 1042. számú pásztorlevele, 1930. április 5. ( SzVL. IV-B. 1406.)

97 Szent Imre Emlékkönyv 1930.

98 Uo. 5-11.

99 Uo. 11.

100 Uo. 191.

101A glóriás hercegElemi iskolák számára. Szerk. POHÁRNOKjENŐ. Szent István Társulat (=A glóriás herceg 1930)

102 NAGY Gyula: Szent Imre herceg. Szent István Társulat. (Kát. 170.)

103 TARCZAI GÖRGY: AzArpádház szentje‘. A Szent István Társulat. (=TARCZAI 1930)

104 TORDAI ÁNYOS: Imre királyfi. Színmű 3 felvonásban. Klny. Szent Imre emlékköny 1930. 109—153.

105 Székesfehérvári Napló III. (1930. április 2.)

106 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. március 8.)

14