Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Buza Andrea: A Besenyőtelek-tepélypusztai honfoglalás és Árpád-kori temetők
Alba Regia 36 (2007) A 12. sírban talált kengyelpár azonos méretezésű, ám a 14. sírból előkerült kengyelek egyike kisebb a másiknál. 2. Zabla Zabla a temető egyetlen sírjában (13. sír) volt. Jelenleg 12 darabban van, teljesen töredékes, eredeti állapotába nem állítható össze. A töredékekből mindenesetre megállapítható, hogy tört szájvasú, csuklós, kétpofakarikás, úgynevezett csikózabla volt, mely a zablák legáltalánosabb típusának mondható.118 Egyéb tulajdonsága nem ismerhető fel. 3. Többszörösen csavart bronz árótok A 12. sírból többszörösen csavart bronz drót három darabja került elő. A leletnek kevés párhuzama ismert: Szered I. temető 15/53. sír,119 Tiszaeszlár-Bashalom I. temető 21. sír,120 Tiszaeszlár-Ujtelep 2. sír.121 Feltehetően még az analógiák közé sorolható egy keceli lelet is, itt „ezüstlemezkék zsinórra fűzve” voltak eg}' lovassírban.122 A besenyőtelki drótok egyikén szintén egy lemezke maradványa van, és bár a keceli lelet rajza kisméretű és rosszul kivehető, a hasonlóság mégis valószínűsíthető. A drótocskák általában rangosabb temetők lovassírjaiból kerültek elő, a lószerszámzat közül, így annak tartozékának tekinthetők. Feltehetően azoknak a többnyire szabálytalan téglalap alakú lemezeknek a felerősítésében játszhattak szerepet, amelyeket kantárdíszként használtak. A felsorolt drótok általában ilyen kis lemezekkel illetve lemezmaradványokkal együtt kerültek elő. Révész László szerint ezeket a kantárdíszeket a kalandozások során szerzett zsákmányból illetve adóból részesült férfiak a kapott ezüstöt nyersanyagként felhasználva otthon készítették el.123 Bár a besenyőtelki példányok nem ezüstből, hanem bronzból készültek, valószínűleg ezeket is erre a célra használhatták. Dienes I. a tiszaeszlár-bashalmi I. temető publikációjában a tárgy analógiájaként említ egy, a Kiskörös-vágóhídi avar temető 4. sírjából előkerült ezüst drótot.124 Mivel a sír nem lovassír és ez a honfoglaláskorban csak lovassírokból került elő, a kiskőrösi lelet nem említhető a Besenyőtelken talált bronzdrótok párhuzamaként. 4. Hevedercsat A 12. sírból származik egy töredékes hevedercsat, mely a lószerszámzat tartozékának tekinthető. Fegyverek A temető négy sírjában tártak fel eredetileg íjjal-nyíllal felszerelt harcos csontvázát. Sajnos a sírok feldúlásának következtében a 12. és 13. sírból a nyílcsúcsok hiányoztak, de mivel tegezvasalásokat ezekben is feltártak, valószínűsíthető, hogy eredetileg ezekben is voltak nyílcsúcsok. 1. Nyílhegyek A temető két sírjában (11. és 14. sírok) voltak nyílhegyek. All. sírban három darab nyílcsúcsot találtak, mind a három különböző. Az egyik villás nyílcsúcs (D típus), melyet vadászatra használtak. A másik egy rombusz alakú nyílcsúcs (Cl típus), a harmadik pedig eg}' deltoid alakú, hosszú, ívelt vágóélű nyílcsúcs (A4 típus). Ez utóbbi a honfoglalás kori sírokban leggyakrabban előforduló típus. A 14. sírból öt darab nyílcsúcs került elő. Egyik eg}' deltoid alakú, rövid vágóélű nyílcsúcs (A3 típus), van közöttük egy levél alakú nyílcsúcs (B típus), a többi feltehetően rombusz alakú volt (B1 típus), de ez töredékességük és korrodáltságuk miatt nehezen állapítható meg.125 118 Dienes 1966,209. >»» ToŐIK 1968,47., XXXVI. tábla 25. kép. 120 DIENES 1956,272. 121 Fehér—Éry—Kralovánszky 1962,79. 122 Winkler 1912,323. 123 RÉVÉSZ, 1999,271. 124 DIENES 1956,272,116. jegyzet. 125 Cs. Sebestyén 1932,193-206. 82 T ■
