Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Szemle
Alba Regia 36 (2007) SZEMLE - RUNDSCHAU IZINGER KATALIN A LÉT-HATÁRTALANSÁG Január Herceg (Baksa-Soós János) kiállítása Csók István Képtár, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár 2007. május 18 — augusztus 12. I Jt-határtalanság volt annak a kiállításnak a címe, amely a Berlinben élő és alkotó képzőművész-zenész Január Herceg (Baksa-Soós János) összművészetét mutatta be a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban 2007. május 18-tól augusztus 12-ig. Baksa-Soós Magyarországon korábban a legendás alternatív Kex együttes emblematikus figurájaként, énekeseként vált ismertté, zenei múltja miatt élő legenda még ma is — és ez az ő esetében nem puszta fordulat. Jelenleg Január Herceg néven alkot. Hangsúlyozni kell azonban, Baksa-Soós Németországban professzionális képzőművész lett. 1971-től a Folkwang iskolába járt Essenben grafika szakra, majd a düsseldorfi Kunstakademie-n festészetet, grafikát, valamint szobrászatotkerámiát tanult olyan világszerte ismert mesterektől, mint Joseph Beuys, Gerhard Richter és Rolf Sackenheim, ami csak megerősíthette abban, hog}7 az eredetiség nem a képfestményen létrehozható utánzatban, hanem az „originális” teremtésben található. 1978-ban Mesternövendék Oklevelet kapott. Azóta nemzetközileg is jelentős, figyelemreméltó életművet hozott létre, amelyet a magyar szakma és a közönség számon tart. Különleges művészetére az Amerikai Egyesült Államokban is felfigyeltek. 2000-ben a Klasky Csupo Publishing Inc. Terra Forming címmel, zenei CD melléklettel kiegészített reprezentatív művészeti albumot jelentetett meg. Egy olyan közegben élt a hetvenes évek elejéig, amely erőszakkal behatárolta az önkifejezés lehetőségeit. Az 1971- ben politikai okok miatt kényszer-disszidált művésznek, a 60-70-es évek magyar avantgardja meghatározó alakjának ez volt az első nagyszabású kiállítása, mely egyben a 8. Kortárs Művészeti Fesztivál kiemelt képzőművészeti programja is volt. A tárlat méltó aktusa volt a sokáig tiltott, majd a magyar kultúrából félreállított alkotó — minden politikai felhangtól mentes — rehabilitálásának. A kiállítást az átlagosnál jóval nagyobb érdeklődés övezte, másfél ezren voltak kíváncsiak rá. A művész szobrokat, apró tájegyütteseket, akvarelleket, festményeket állított ki. Figuráiból, kis szobraiból mamutméretű színpadinstallációt rendezett be, fény- és hangeffektusokkal fokozva a látványt. A kiállítás abban is különleges volt, hogy Magyarországon a közönség még soha nem találkozhatott ilyen komplex módon azzal a filozófiával, azzal az egyedülálló világgal, művészuniverzummal, amelyet Január Herceg az elmúlt 35 év során következetesen teremtett. A kiállítás keretében megvalósított projekt erőssége, hogy a Baksa-Soós János által képviselt és kidolgozott összművészeti rendszer egyaránt szervesen kötődik és folyamatosan épül be a magyar, az európai és az egyetemes művészettörténetbe, ugyanakkor mégsem korlátozható és köthető egy adott ország kultúrájához. Messze túlmutat országhatárokba fogható nyelvi közegen, vizuális kultúrán, az adott korhoz és térhez kötött hétköznapokon. Ez a kulturális különbségek és azonosságok felett teremtett művészeti világ mindenki számára azonnal érzékelhető feszültséget teremt, érzelmeket provokál. A feszültség azonban fel is oldódik, mert alkotói világa abból az archaikus és tradicionális kultúrából építkezik, amely nyelvektől, civilizációktól függedenül minden befogadó számára rögtön megérthető. Művészete egyetemes hagyományokra épül, ugyanakkor végletesen progresszív. Ősi tudásanyagot hoz felszínre a kortárs képzőművészeti nyelv eszközrendszerével. Kondor Béla a 60-as 70-es évek fordulóján Baksa- Soós János műveiben vélte felfedezni a jövő művészetét. A kiállítási térben több száz levelezőlap méretű akvarell, nagyméretű festmény vezetett be a Baksa-Soós által kidolgozott és dokumentált művészeti rendszerbe. Eg}7 elsötétített teremben grandiózus színpad és azon a művész által plasztikákból felépített és megrendezett univerzális-kozmikus világkép-jelenet volt látható — ahol a Blue Galaxison zajló különféle ceremóniákat, vidám szertartásokat, templomi előadásokat, ünnepélyes miséket indiánok, varázslók, a szerzetes lelkét jelentő kabátok (üres űrhajósruhák) celebrálták oszlopok, oltárok, sírok, emlékművek, napkörök és 195
