Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Közlemények - Nádorfi Gabriella: Előzetes jelentés a szabadbattyáni késő római kori épület feltárásáról
Alba Regia 36 (2007) NÁDORFI GABRIELLA ELŐZETES JELENTÉS A SZABADBATTYÁNI KÉSŐ RÓMAI KORI ÉPÜLET FELTÁRÁSÁRÓL Szabadbattyán községtől északra, a Sárszentmihály—Úrhida-i út és a Sárvíz—Malomcsatorna közti területen fekvő Péter—Bánkút dűlőben 1993 óta folyik egy nagy méretű, több mint 13.000 m1 2 alapterületű késő római kori épület feltárása. Az épület egy nagy kiterjedésű — már korábban is ismert1 — településen helyezkedik el. Az első római kori emlékek Szabadbattyánban a XIX. század közepe táján kerültek elő Csíkvár Kenderföldekről: Aurelia Sabina2 és Reasatus Sapurda3 sírköve, több tegula-töredék és érem (Antoninus Pius, Constantius, Chlorus, IL Constantinus, Julianus, Jovianus veretei).4 Ugyanitt 1861-ben Töttös József háza alapozásakor három hamveder előkerülését említi Römer Flóris.5 Aurelia Sabina sírköve Pulszky Ferenc adatai szerint 1861-ben, Mátyus Ferenc földjén, késő római kori sírból került felszínre.6 1870-ben Báró Mednyánszky Dénes ajándékaként került a Magyar Nemzeti Múzeumba két Valens érem,7 melynek pontosabb lelőhely adatai nem ismertek. Gohl Ödön 1914-ben 20 db római aranyról tesz említést, előkerülési helyüket azonban nem említi.8 Patek Erzsébet szórványként egy térdfibulát ismertet.9 1928-ban Székesfehérvár és Szabadbattyán közötti út szabályozásakor közvetlenül a falu előtt római kori sírok kerültek elő. Marosi Arnold az út partjában egy téglasírt rögzített, illetve az elmondások alapján 6-7 szétdúlt, többnyire tégla-, illetve kövekből összerakott sírról tesz említést.10 Ezek közül két téglasír lelet anyaga Czeglédy István ajándékaként bekerült a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba.11 1954-ben Hochmann Jenő Máriatelep 20. sz. alatti kertjében faültetés során téglasírt talált, melynek leleteit bevitte a Szent István Király Múzeumba.12 Az ezt követő leletmentő feltárás során Fitz Jenő tizenöt IV. század második felére, V. század elejére keltezhető sírt tárt fel, illetve rögzítette a Hochmann Jenő által kinyitott és kibontott, még meglévő téglasírt.13 Fitz Jenő a temető kiterjedésének meghatározására is kísérletet tett. Az ásatástól D-re mintegy 150-200-m-re fekvő balatoni út és fövenyi út elágazásánál a partfalban sírok nyomait figyelte meg. Lakossági közlések alapján jutott tudomására, hogy a Balatoni út jobb oldalán, valamivel az említett elágazástól délre a bolgár kertészet építésekor nagy számban kerültek elő, illetve pusztultak el sírok. A temető körülbelüli kiterjedése alapján a sírok számát így is több százra becsüli.14 A Kula feltárása során II-IV. századi kerámia töredékek kerültek elő, előkerülési körülményük azonban tisztázatlan.15 A szórványként előkerült érmek egy Antoninus Pius vereten kívül a III. század végétől a IV. század utolsó negyedéig datálhatok.16 A régészeti topográfia készítése 1 SOPRONI 1968,108., FITZ 1970, 30., Tóth 1987-1988, 56. 2 IKM ltsz. 10801., CIL III 3351:2, RÓMER 1866, 101., PULSZKY 1880, 48., RÖMER 1863, 157-159, MAROSI 1930, 395., SZILÁGYI 1952, 215., NAGY 1920-22, 46., MAROSI 1935, 268., FITZ 1958, 13, 20., FlTZ 1961/62, 41., említi FITZ 1965, 224, 31. jegyz., ERDÉLYI 1974, 45., FITZ 1976, 74, 23. sz., XXXVIII. tábla., FITZ 1983, 29, 21. 3 IKM ltsz. 10814., CIL III. 3358., RÓMER 1866, 101., ERDÉLYI 1954, 153, 97 jegyz., PULSZKY 1897, 231, 81., SCHOBER 1923, 114, 253. (lelőhelyként Aquincumot tünteti fel), MAROSI 1930, 394. képpel, MAROSI 1931, 16., MAROSI 1935, 268., MAROSI 1939, 24., FlTZ 1957, 136., FITZ 1958, 6., FITZ 1965, 224, 31. jegyz., FlTZ 1967-68, 2019, 43 sz., FlTZ 1971,146., FlTZ 1972, 42. 4 Römer 1866, 98-111. 5 Römer 1866,102. 6 PULSZKY 1880, 48. 7 MNM éremnapló 283/1870 8 GOHL 1914, 21. 7 PATEK 1942,241, XXII. t. 14. sz. 10 IKM Adattár ltsz. 433/87. 11 IKM.ltsz. 7507 (ezüst érem, vascsat bronz pecekkel, csontkarika, vastöredék), IKM ltsz. 7508 (fémtükör, gyöngyök, vastöredék), IKM ltsz. 7538 (sírtéglák) 12 3.sír (töredékes koponya, barbár jellegű bögre, bronz gomb) 13 SALAMON—BarkóCZI 1978-79, 79., MAROSI 1928, Fitz 1955, 74., BÓNIS-Sz. BURGER 1956, 89., KOVRIG 1959, Lengyel-Éry 1974-75, 113-114., Lengyel 1974-75, 115-116., Salamon-Barkóczi 1974-75, 91-94., Salamon-Barköczi 1978, 199-202., Salamon-Barkóczi 1978-79,79. 14 Ásatási Napló 1954, IKM Adattár ltsz. 4330/87 15 IKM ltsz. 90.34.1. - 90.34.20. 16 IKM ltsz. 65.37.1. - 65.37.3., 65.119.1., 73.11.1., 85.2.1. - 85.2.2., 85.2.4., FMRU 285-286. 171
