Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Művészettörténet - Gärtner Petra: Grimm-mesék és illusztrációk a 19. századból

nevét csupán a sorozatcímoldalon lévő egész oldalas illusztráció őrzi, a készítés évszámával együtt (8. kép, /jelezve jobbra lent: S^emlér M 83/). Szignójával átellenben, a lap bal alsó sarkában nehezen olvasható (talán AP ?) monogram tűnik fel.

A mesekönyvekben még egy harmadik illusztrátor személyazonossága is biztosan megállapítható: Adrian Ludwig Richteré (1803-1884).115 A Kis mesekönyv sorozatcímoldalán balra lent, eg}' vázán LR monogram látható (7. kép). A jelzetnek Ludwig Richter nevével való összevetését az indokolja, hogy Németországban számos Grimm-mesekönyvet az ő képeivel adtak ki, ugyanazokat az ábrázolásokat felhasználva az egymást követő kiadásokban. Richter képei azonban eredetileg nem a Grimm testvérek, hanem Ludwig Bechstein mesekönyvébe készültek.116 A Lipcsében ezidőtájt nagyhatalmú könyvkiadó, Otto Wigand adta ki a mesegyűjteményt (Deutsche Märchenbuch. Leipzig, 1845).117 Bechstein könyve, amely 1853-as kiadásában százhetvennégy, az 1857-ben megjelent példányokban már száznyolcvanhét illusztrációt tartalmazott, a népszerű Richter-illusztrációk és a mesekönyv kedvező ára miatt méltán vált közkedveltté az olvasni vágyók előtt.118 Mivel a két mesegyűjtemény tartalmában sok helyen egyezést mutatott, könnyűszerrel lehetett alkalmazni a Richter-illusztrációkat a Grimm-könyvekben is. A rajzokat, amelyeket Ludwig Richter készített, a művész veje, August Gaber (1823-1894) metszette fába.119 * A Kis mesekönyv két meséjének (.A nyúl meg a sün-disznó, A ki világgá ment, hogy borzadni tanuljon) valamennvi illusztrációja megtalálható Bechstein száznyolcvanhét grafikát tartalmazó mesekönyvében (1877) és a Grimmék életében utoljára kiadott, hetedik Große Ausgabe (1857) 1977-es reprint kiadásában.1211

A Kis mesekönyv első rajzán az LR monogramon kívül egy másik jelzet is olvasható (7. kép). A „Mesélj kedves nagymama.!” feliratú papírtekercs bal alsó sarkában Kretzschmar neve áll. Eduard Kretzschmar (1807-1858) német fametsző a XIX. században virágkorát élő drezdai fametszőiskola egyik kiemelkedő alkotója volt.121 Még két helyen találkozhatunk a Kis mesekönyvben az alkotó személyére utaló jelzéssel: egy HJF és egy WO monogrammal. Érdekes módon a könyvbe a német képanyag mellé egy angol illusztráció is bekerült. A Kis mesekönyv legutolsó meséjét ugyanis eg}' Crane-illusztráció kíséri, mégpedig a Gyermekmesék záró képe (36. kép).122 * Az alkotások stílusán is érződik, hogy több szerző közreműködött a mesekönw képi világának létrehozásában. A stiláris különbségek már a keretezésen megmutatkoznak. A Richtertől átvett meseillusztrációk egyike sincs keretbe foglalva. A többi alkotás esetében gyakori megoldás a hangsúlyos keretezés (két illusztrációnál például vaskos faágszerűen kialakított vonalak fogják közre az alkotást). A keret nélküli, térben elhelyezett jelenetek éles ellentétben állnak Walter Crane emblémaszerűen kialakított, a térmélység érzékeltetéséről lemondó rajzával. Richter finom humorral áthatott, a köznapit megkapó közvedenséggel bemutató rajzainak ellenpólusa a köm-vben az a realisztikusan kivitelezett kompozíció, melynek hátterében két akasztott ember lóg (38. kép).

Richter rajzaival másutt is találkozunk. A Regék, és mesék mindkét kiadásában látható A farkas és a bét kecskegida meséhez készített illusztrációja (39. kép). E két könyv lapjain nehezen feloldható monogramok állnak, melyek ráadásul a többi Grimm-mesekönyvben nem szerepelnek. A vegyes alkotói gárda stílusbeli egyenetlenséget okoz: kissé édeskés, biedermeiert idéző illusztrációk keverednek a szürkésebb színvilágú, merevebb beállítású rajzokkal.

Sem keltezést, sem szignót nem találunk a ponyvanyomtatványok fametszetein, s a címnegyed sem közli a metszetek alkotóinak nevét. Annyit azonban tudunk, hogy a vizsgált anyagunkban kiadóként gyakran feltűnő Bucsánszky Alajos szívesen dolgoztatott egy Mihalovics new pozsonyi fametszővel.122 Bár munkássága a művészettörténészek előtt jóformán ismeretlen, annyi bizonyos, hogy őt tekinthetjük a tónusos fametszés első magyarországi mesterének, aki elkészítette a teljes magyar történelmet illusztráló első fametszetsorozatot,124 valamint, hogy a század közepének híres fametszője, Riedl Károly volt a tanítványa.125

A litografált kiadványok közül egyedül a Lauffer Vilmos kiadású Gyermek és háfi regék esetében fejthető meg az illusztrátor kiléte. Stiláris párhuzamok alapján a könyv egyetlen illusztrációja Vizkelety Béla (1825-1864) szerzőségéhez

Alba Regia 36 (2007)

http://myweb.tiseali.co.uk/speel/engrave/ swain.htm

115 Richter a német romantika és biedermeier egyik legkedveltebb, és kétségkívül legtermékenyebb illusztrátora volt. Számos könyvillusztráció, különböző grafikai lapgyűjtemények (pl. íiir’s Haus) fűződnek a nevéhez, amelyek a korabeli polgári és falusi élet hétköznapjait mutatják be a szemlélőnek. IlNKE 2004, 371.

1,6 DENECKE 1971,81.

ir Arról az Otto Wigandról van itt szó, aki 1827-ben Pesten vásárolt jogot könyvkereskedéshez, majd a harmincas évek elején cenzúrabotrányba keveredve maga mögött hagyta az országot és Lipcsében telepedett le. 1833-ban tőle vette át a cégét sógora, Heckenast Gusztáv. Testvére, Georg Wigand Lipcsében ugyancsak könyvkiadásból élt. KOKAY 1997, 105., RNL 1995 XIX 556.

118 UTHF.R 1991, VII. 52.

Brüder 1977, 632.

131 Bechstein 1877., Brüder 1977.

121 Olyan tehetséges grafikusoknak adott otthont ekkortájt ez a város, mint Oertel, Vogel, Gaber, Bürkner. NEIDHARDT 1991, 84.

>— Érdemes megjegyeznünk, hogy mindkét mesekönyv az Atheaeum kiadónál jelent meg, sőt a Kis mesekönyv copyright oldalán az is olvasható, hogy e könyv a Gyermekmesék kötet kiegészítője.

122 Novak 1928 (XI) V. 119.

‘»Kovács 1989,118.

125 Novak 1928 (XI) V. 118.

21