Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Művészettörténet - Gärtner Petra: Grimm-mesék és illusztrációk a 19. századból
Alba Regia 36 (2007) köthető (10. kép).126 A művész a vidéki köznemesség kedvelt lapjához, a Vahot Imre szerkesztette Napkelet (1857- 1862) képmellékletéhez, valamint a népszerű Családi Kör (1860-1880) folyóirathoz készített történeti kompozíciókat.127 Ugyancsak Vahot Imre szerkesztette a Történeti Képcsarnokot, amelynek kőrajzaihoz Vizkelety alkotta meg a rajzokat. Az album képein (A Hunyadi-ház diadalünnepe; Mátyás az igazságos; Báthory István lengyel király bevonulása Krakkóba; Egervár hősi megvédése) az alakok elhelyezésére, mozdulataira ugyanaz a színpadias beállítás jellemző, mint ami a Hófehérke történethez kapcsolódó frontispizen a királyfi testtartásán és gesztusán látható.128 129 * A többi Grimm-mesét tartalmazó könyvnél a képek alkotói sem nevükkel, sem monogramjukkal nem szerepelnek az oldalakon. Hogy a metszeteket a következő kiadásoknál ismételten felhasználták, arra a Grimm-mesék között számos példát láthatunk. A képeket szabadon utánozták, utánmetszették. Ez a fajta „kölcsönzés” fontos kérdést vet fel, nevezetesen a szerzői jog mibenlétét. Ennek tisztázása Magyarországon Nyugat-Európához képest megkésve, 1884-ben következett be.129 * Az illusztrációk nagyszámú átvétele egyik kiadásból a másikba — különösen a ponyvák esetében — a szerzői jog védelmének rendezedenségével is magyarázható. Bár erre vonatkozóan adatot nem találtam, valószínűnek tartom, hogy a nyomódúcok ajándékozás vagy eladás útján gazdát is cserélhettek, például nyomdatulajdonos váltáskor. Ez a feltételezés megmagyarázná, miként lehet pontosan ugyanaz a grafika Bucsánszky Alajos és később a veje, Rózsa Kálmán által kiadott ponyvákban (40. kép). A népszerű, puha kötésű példányok hamar elrongyolódtak a használatban. Éppen a gyors utánpódás szükségessége indokolta, hogy ragaszkodtak a kész dúcokhoz és a már népszerűvé vált formakincshez. Ha korszakunkból németországi grafikák utánmetszéséről beszélünk, akkor elsősorban a Bucsánszkyműhely közvetítő szerepe jön számításba. Főleg az országhatárokat nem ismerő, nemzetközi epikus műveknél és a két nyelven publikált szövegeknél van erre nagyobb esély.120 Összefoglalás A Kinder- und Hausmärchen megjelenése mérföldkő lett nem csak a folklór és irodalomtudomány, hanem a gyermekirodalom számára is. A hazájában számtalan kiadást megért könyv magyarországi publikációja mégis késlekedett. Ennek okát egyrészt a könyvkultúra iránt kevéssé fogékony magyar lakosság, másrészt a németül olvasni tudó közönség nagy számában láttuk. A tanulmány első részében nyomon követhettük, hogyan finomodtak kiadásról-kiadásra a gyermeki lélekhez a mesék szövegei. A történetekhez kapcsolódó képi világnak az „infantilizálása” csak jóval később ment végbe (az 1890-es kiadású Kis mesekönyvben még javában szerepelt akasztott ember képe — 38. kép). Az irányvonalak azonban mindenképpen afelé mutatnak, hogy egy konfliktusmentes, szerethető, idillikus világ képét mutassák be a gyermekeknek. A századfordulón megjelenő kiadványokban a szövegekhez már bizonyos állandósult képtípusok kapcsolódtak: a Hamupipőke mesénél a hősnő a tűzhely mellett ül (esedeg galambok társaságában), gyakori a cipőpróba jelenet is; az alvó Csipkeró^sikát megpillantja a herceg; Hófehérkét a hét törpe őrzi az üvegkoporsóban; Piroska a nagymamának öltözött farkas előtt áll; Jancsi és Juliska találkozik a mézeskalácsházban lakó boszorkánnyal. A gyermekmesék megjelenése egy hosszú kultúrtörténeti folyamat eredménye. A hozzájuk szervesen kapcsolódó képi világ a meseszövegek változtatásával, stilisztikai átformálásával megegyező stációkat járt be. Ennek első állomását az idegenből átvett illusztrációk jelentették, majd következő lépésként ezeknek az ábrázolásoknak a hazai könyvművészetben való meggyökereztetése valósult meg. Ez leginkább Szemlérnek a Crane-illusztrációk hatása alatt készített kompozícióin figyelhető meg (33., 34., 35., 37. kép). Meseillusztrációinkra elsősorban németországi meseképek hatottak, ám ezeknek az alkotásoknak az előképei (többek között) Franciaországba vezetnek vissza. A képtémáknak ilyenformán eg)f lassú áramlása figyelhető meg Európában, melynek mozgását olyan jelenségek gerjesztették, mint a népköltészeti alkotások gyűjtésének mozgalma. A 19. századi magyar Grimm-meseillusztrációk történetében paradox módon egy angol művész, Walter Crane képviseli a kvalitás legmagasabb fokát. Az összegyűjtött képanyag arról tanúskodik, hogy a külföldről „kölcsönvett” illusztrációk alapozták meg és indították el a színvonalas képes mesekönyvek publikációjának sorát. Jó példa erre a vizsgált meséskönyvekben egyedül név szerint említett magyar illusztrátornak, Szemlér Mihálynak a rajzai a Magyar gyermekes népmesékben. 126 Révész Emese szíves szóbeli közlése nyomán. 127 GERSZ1 1960, 77. 128 GERSZI 1960, 92. 129 Eszerint: ,y\ képzőművészet - rajz, metszés, festés, szobrászat - alkotásainak egészben vagy részben utánképzése, közzététele és forgalomba helyezése a mű szerzőjének kizárólagosjogát képezi. ” (1884:XVI. törvénycikk, 60. §) Továbbá: képzőművészet alkotásainak utánképzése, ha az terjesztési szándékkal és a jogosult beleegyezése nélkül történik, a szerzői jog bitorlásának tekintetik. ” (1884:XVI. törvénycikk, 61.§) „Sem tekintendő a szerzőijog bitorlásának: 1. ay olyan szabad feldolgozás, mely által azeredeti műtől különböző új mű állittatik elő. ” fi 884:XYI. törvénycikk, 62. §) KENEDI 1908, 169., 174. 1311 POGÁNY'1978, 339. 22
