Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Művészettörténet - Gärtner Petra: Grimm-mesék és illusztrációk a 19. századból

Alba Regia 36 (2007)

A képek technikájáról árulkodhat a könyvben való elhelyezésük. A betűk nyomtatása ugyanúgy magasnyomásos eljárással készült, mint a fametszeté, nyomtatásukat így egyeden művelet során végezhették.106 Ebben az esetben az illusztrációt bárhol el lehetett helyezni a szövegben, ellentétben a mély- és síknyomtatással, amelyet technikailag nehezebb volt összehangolni a betűk nyomtatásával. Éppen emiatt sokszor külön lapra készültek, s ezeket fűzték a könyvlapok közé.107 Gyakran előfordult a mélynyomásnál, hogy a szövegben kihagytak helyet a metszetek utólagos belenyomtatásához. Különálló lapokra nyomták a Regék és mesék kötetek olajnyomatait is (11., 20. kép). Walter Crane egész oldalas képei szintén külön lapon állnak, noha ezeket klisékről és nem fadúcról nyomtatták (17., 34. kép).

13. Alkotók és alkotásaik

A könyvillusztrációk létrehozásában több alkotó is részt vett. Legkevesebb egy rajzoló, egy vagy két metsző és a könyv egészéért felelős nyomdász egymástól elkülönülő, mégis egymásra épülő munkájának gyümölcseként született meg a mű. Ezeket a speciális feladatköröket a metszeteken külön feltüntethették, s a készítő neve vagy monogramja előtt illetve után írt rövidítésekkel jelölték.108

A mesekönyvek címnegyedében csupán két ízben közölték az illusztrátor nevét. A Magyar gyermek- és népmesékben a belső címoldalon, a kötetet összeállító Radó Vilmos neve alatt, vele azonos tipográfiával olvasható Szemlér Mihály (1833-1904) neve (32. kép).109 A Halász Ignácz átdolgozásaként megjelenő Gyermekmesék előzéklapjának (amely funkciójában a könyv belső címlapjának felel meg) verzóján Walter Crane (1845-1915) név szerepel.110 Mindkét esetben az alkotó a művek rajzolójaként van megnevezve. E két kivételtől eltekintve a többi kötetben az illusztrátorok nevét vagy monogramját legfeljebb a képeken láthatjuk.

Walter Crane-tól a magyar Grimm-mesekönyvek között csupán ezzel az egy kötettel találkoztam. Nevét még Drescher Pál sem említi roppant precízen elkészített bibliográfiájában. Rábukkantam viszont Ortutay tanulmányának jegyzetei között a Gyermekmesék egy 1878-as kiadásának említésére.111 Itt a szerző harmadik és egyben utolsó kötetként az 1889-es, vagyis a jelen példányunkat nevezi meg. Az 1878-ban kiadott Crane-féle meséskönyv megjelenése nagy jelentőséggel bír. Eszerint az 1900-ban ünnepelt művészként Budapesten kiállító Walter Crane-nak a munkáit már 1878 előtt ismernie kellett az Athenaeum kiadónak, vagyis a könyvgrafika terén Crane hatásával — Gellér Katalin meglátásával ellentétben112 — már a hetvenes évek végétől számolhatunk. Külön érdekesség, hogy a Gyermekmesék 1887-es Eggenberger kiadásában az iniciálékat Szemlér Mihály rajzolta.113 A Magyar gyermek- és népmesék, valamint a Gyermekmesék oldalainak hasonló megkomponálása is azt mutatja, hogy Szemlér (33., 35. kép) ismerte Crane munkáját (34., 37. kép).

Walter Crane szerzőségére az illusztrációkon semmiféle jelzés nem utal. Hogy a mesekönyvben szereplő metszetek kivitelezője is ő lett volna, a rajzokról nem derül ki. Az egész oldalt kitöltő ábrázolások bal alsó részén olvasható SWAIN se. felirat a metszőre utal. Ez a szignó minden bizonnyal azt a Joseph Swaint (1820-1909) jelöli, aki a XIX. század második felének egyik legjelentősebb angol metszője volt.114 A Magyar gyermek- és népmesékben Szemlér Mihály

i°* Kovács 1989,117.

107 Funke 2004,349.

108 Az illusztráció tervének, vázlatának készítőjét inv. (invenit), a rajzolót dei (delineavit), a kifestőt pinx. (pinxit), a komponálót comp, (compsuit), a vésőt inc. (incidit), a metszőt sculp./sculps./se. (sculpsit), a készítőtf/fejfec. (fecit), a litografálót lith., a munka irányítóját dir. (direxit) rövidítéssel jelezték. A metszet nyomtatóját az imp. (impressit), kiadóját az e.]ex./éxcud. (excudit) után adták meg. SZENTECZKl 2003, 25.

11)9 Hosszabb lélegzetvételű tanulmány Szemlér Mihály munkásságáról mindezidáig csupán Supka Magdolnától született (B. SUPKA 1957). Szemlér igazi erőssége a zsánerábrázolás. Népies életképekkel elsősorban a hatvanas hetvenes években jelentkezett. Zsáner kőrajzai Marastoni Józsefhez hasonlóan az Ország Tükrében jelentek meg. Ebben gyakran szerepeltek jellegzetes alföldi, népi figurák (kukoricacsősz, kanász, halász, juhász, csikós). Egész sor történeti ábrázolást készített, zsánerszerű vonásokkal. Gyerekkönyvek meséihez és ABC-hez egyaránt készültek illusztrációi (pl. Jó Lajoska és rossz Gyuricya napi eseményei (1866); Ida néni. Gyermekmesék (1889); Legszebb magyar mesék (1899); Mesék és regék (1883); Robinson Crusie története (1884); Apróbb gyermekmesék (1893); Történeti képes ABC (é. n.)). Népszerűek voltak korszakunkban iskolai fali képei és pedagógiai célokat szolgáló rajzmintái. GERSZI 1960, 97., 93.; SZEMLÉR 1933, 7.

110 Walter Crane tökéletesen megvalósította a Gyermekmesékben képnek és szövegnek az organikus egységét. Számára ugyanis a könyv egészének egysége'volt a mérce. Véleménye szerint: ,A könyvillusztrációnak többnek kell lennie, mint véletlenszerűen elhelyezett vázlatnak, lantéi fogra kialakításakor nem szabad elhanyagolni a konstruktív organikus elemet — a könyvek magának az eszméjét. Tervezésekor teljesen művészetien számításon kívül hágni, bog a könyv lényegi integráns részévé akarjuk formálni." (GELLER 1997, 9., az idézet forrása: The Decorative Illustration of Books by Walter Crane (London 1901) 217.) Ez a gondolat vált az alapjává az Angliában kibontakozó, a könyvművészet megújításán fáradozó Arts & Crafts mozgalomnak. A William Morris (1834-1896) köré gyűlő társaságnak Walter Crane is tagja volt. Úgy vélték, a könyvművészet hanyatlását a gépek kategorikus elutasításával, s helyettük a munkafolyamatok kézműipari módszerekkel való végzésével lehet megállítani. Jellegzetesek voltak fametszetes, gótizáló iniciáléik, széles bordűrjeik, preraffaelita stílusban alkotott könyvillusztrációik. FUNKE 2004, 282., 284.

'U ORTUTAY 1981,371.

"2 „Magarorsyagot két hullámban érte el az angol könyvművészet és illusztrációs stílus hatása. Az elsőt 1900 körül, a preraffaeliták »harmadik« nemzedékéhez tartozó Walter Crane fémjelezte. (...) A második angolos hullám 1907-ben, a budapesti Aubrey Beardsley kiállítás utánjelentkezett. "Gellér 1997. 51.

13 SZEMLÉR 1933 (kiállított művek jegyzékében).

"4 Swain nemcsak könyvek illusztrálásánál közreműködött, hanem olyan jelentős lapoknak is dolgozott, mint a Cornhill Magazine vagy» az Illustrated London News. Sikeres metszőként több segédet is foglalkoztatott, akik a mester nevét használva, SWAIN se. szignóval látták el a rajzokat. Ekképpen a nevesített illusztrációk nem feltétlenül Joseph Swain keze munkáját dicsérik.

20