Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)

az októberi ünnep valamivel korábbi a Szent Jobb ünnepnél, illetve a könyörgéseket korábban fogalmazták meg. Bármi is volt az októberi ünnep eredete, Székesfehérváron az országos ünnepnapon kívül a király testének megtalálását is megünnepelték. Ez az ünnep kétségtelenül helyi jellegű volt, mert később eltűnt a kalendáriumokból és a miseszövegekből. 1083-ban azonban a holttest helye ismert volt, csak a beépítéstől nem tudtak hozzáférni. A naptárak szóhasználata világos: inventio alatt valamilyen ok miatt elrejtett, elveszett ereklye megtalálását értik. Olyan tárgyét, amelynek a létezési helye ismeretlen, majd csodás körülmények között megtalálják. A Legendákból ismert szenttéavatást megelőző „sírfeltárást”, azaz a sírhely felbontásának nehézségeit nem nevezhették inventio-mk. A holttest maradványainak „feltárásában” ilyesmiről nincsen szó: a sír helye ismert volt, csak a kőlapot nem tudták felemelni. A sír felnyitását nem jelölhették az inventio főnévvel. A szenttéavatás alkalmával történt eseményeknek az oltárra emelés (elevatio és translatio) volt a szakszava.

Az október 11 -i ünnep olyan eseményt jelez, amelyet a legendákban ugyan nem jegyeztek fel, de a prépostság kanonokjai számára olyannyira emlékezetes és fontos volt, hogy az országos ünneptől függetlenül is megemlékeztek róla. Ebben az összefüggésben kap jelentőséget Bogyay Tamás véleménye,345 aki a Kis Legenda néhány sorát346 nem hagiográfiai közhelyként értelmezte, mint Nagy Árpád:347 „Majd, hogy elszaladt sok esztendő, akár a népben megsokasodott gonoszság, akár az egyházán történt valamely meghasonlás miatt, e szerfölött gazdag kincs a földben lappangott, és a halandók tudomása elöl elrejtve, egyedül az Úr sterne előtt mutatkozott. ” (Kisebbik legenda 8., ford. Kurcz Ágnes). A megfogalmazás származhat a legendák szóhasználatából — ennek vizsgálata nem lehet feladatom —, de maga az esemény, amit elbeszél, aligha.348 Különösen igaz ez a propter aliquam divisionem in ecclesia szövegrészre, amely a legkevésbé sem értelmezhető valamiféle általános megfogalmazásnak. A mondat tartalma jól egyeztethető a király halála után később bekövetkező zűrzavaros helyzettel és a pogánylázadásokkal, amikor is a holttestet kiemelve a sírból, elrejtették. így gondolta Tóth Zoltán349 és Györffy György350 is, aki a Szent Jobb eredetét egy köztes sírnyitásból magyarázta. Támogatják a lehetőséget Leodvin püspök szavai, aki megemlékezve István halála utáni időről azt írta, hogy I. András megkerestette elődjének ékszereit, királyi felszerelését.351 Ez mindenesetre István halála utáni enyhén szólva bizonytalan állapotra vonatkozik, amelynek során még a királyi ékszerek is eltűntek. A szenttéavatás előtti kétszeres temetés jól egyeztethető a Szent Jobb eredetével, amint arra Györffy György és Szántó Konrád352 logikusan következtetett.353 Györffy arra gondol, hogy a maradványokat 1061-ben rejtették el, amikor Vata fia János lázadói fenyegették Székesfehérvárt,354 és ez alkalommal vitte el Mercurius őrkanonok a jobb kart a saját birtokára. Indokolni kell ugyanis, hogy a szenttéavatáskor miért nem találták meg a maradványok között a kart a sírban. Kizártnak tartom, hogy az elrejtés a templom közepén, a Kralovánszky Alán által feltárt kriptában történt volna: ez már a nyugalmasabb körülmények közti újratemetést jelenti. Ha a szarkofágot I. István temetkezőhelyének tartjuk, akkor az in media ecclesiae látható volt. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg ismert kriptagödör nem az első temetésre, hanem az elrejtés és megtalálás utáni újratemetéskor készült. Mintha a holttest mozgatásának az emlékét őrizte volna meg az Erdy-kódex Szent Istvánról szóló elbeszélése is.355 A szenttéavatásról a sír felnyitásával kapcsolatban a következőket írta (mai helyesírás szerint): „És nagy szép, tiszta fátyolban és gyolcsban kiszedék az szent kincset és a nagyobbik szent egyházba vivék, hol mostan tiszteltetik az Úr Istenben”. Az uralkodót kétségtelenül a prépostsági templomban temették el, mert a szöveg szó szerint is megnevezi.356 Mégis arról ír, hogy a szenttéavatás után helyezték át a nagyobbik ecclesiaba, ahol ma is nyugszik. Az elbeszélésben a király holttestének a prépostságon belüli valamilyen mozgatása tükröződik, és lehetségesen ezt fejezi ki a fentebb említett esztergomi misszálé október 11 .-i transzlációs ünnepe is.

Mikor történt a holttest elrejtése, megállapítani nem lehet. Az október 11-i ünnep a holttest keresésének és megtalálásának az emléknapja, amit a szenttéavatás után egy ideig a prépostsági templomban megtartottak. Fel lehet-e használni ezt az ünnepet és István király holttestének elrejtését a szarkofág értelmezésében? Ha a király nem nyugodhatott a meglévő szarkofágban sem közvetlenül a szentté avatás előtt, sem a szenttéavatás után, akkor a következő lehetőség adódik. Istvánt a templom közepén, a járószinten álló, ma meglévő szarkofágban temették el. A pogánylázadások idején 1046- ban vág)? 1061-ben félve a sír feldúlásától a kanonokok kiemelték a testet a szarkofágból és elrejtették/eltemették a

Alba Regia 36 (2007)

Bogyay 1972,10-11; 1992.

346 Legenda minor c. 8, Muttis igitur annorum curriculis tabentibus, seu propter exhabundantem populi malitiam seu propter aliquam divisionem in ecclesia, thesaurus tantepecunie in terra latuit et mortalium cognitioni occultus, solius oculis domini apparebat, SRH II 399.

347 NAGY 1972, 166.

348 A megfogalmazásra Varjú is felfigyelt (VARJÚ 1930, 377): szerinte ekkor elásták volna a kőkoporsót.

34’Tóth Z., 1942,19-22.

330 Györffy 1977,389.

351 Fundatio ecclesiae S. Albani Namucensis, GOMBOS, Catalogus II 969-970.

M2 SZÁNTÓ 1988,173-174.

353 GYÖRFFY 1977, 389-390. Kralovánszky mégsem ekkor, hanem egy későbbi alkalommal tételezi a sír felbontását és a Szent Jobb kiemelését: Kralovánszky 1988,170.

354 Györffy 1977,385.

355 Érdy codex, Nyelvemléktár V. Budapest 1876, 246

356 A szenttéavatás megkezdésekkor írja: „asszonyunk szűz Mária egyházában gyűlvén szent misét szolgálána”, Érdy-codex, Nyelvemléktár V. Budapest 1876, 246.

135