Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)

Alba Regia 36 (2007)

kőkoporsóba, de mindig a földbe (padló alá) téve.270 A szarkofágtemetkezés előkelő halottak esetében Itáliában, a dalmát partvidéken és a keleti császárságban maradt fenn,271 gyakran újrahasznált szarkofágokban.272 Az utóbbi helyeken ilyen módon az ezredforduló után is temetkeztek. A latin császárság idején az athéni hercegeket szintén szabadban álló szarkofágban temették el a daphné-i kolostorban.273 A rítus a bizánci kultúra kisugárzásában az uralkodók körében terjedt el274 (Kijevi Rusz egyes uralkodói, majd a cárok sírjai Moszkvában az Uszpenszkij-székesegyházban).

A szász dinasztia császárait és feleségüket általában kőből faragott szarkofágban temették.275 Ezek díszítedenek voltak, csak néhány esetben van a szarkofág fedelén kereszt vagy felirat. Gyakran a sírba tett feliratos ólomtábla volt az azonosító, amely a halott adatait tartalmazta.276 A szarkofágokat esetenként falazott, a szarkofág számára készített szűk gödörbe süllyesztették. II. Ottó császár Rómában halt meg és másodlagosan felhasznált római szarkofágba temették, amely a Szent Péter-bazilika előterében állt.277 A császár tetemét az új bazilika építése után új, de szintén római kőszarkofágba tették át és azzal együtt helyezték el az új kriptában.278 A császárt „itáliai módra” temették el Itáliában. Mariid császárné szarkofágját a fedelére faragott nagy kereszttel és hosszú felirattal tették a föld alá. I. István sógorának, II. Henriknek a teste, nem a felszínen álló, diszkeden kőszarkofágban nyugodott a szenttéavatásig az általa alapított bambergi püspöki katedrálisban. Ekkor a király testét kiemelték; a részben összetört szarkofág fedél nélküli maradványa a templom törmelékből álló feltöltésébe került.279 A száli frank dinasztia uralkodóit Speyerben ugyancsak díszítetlen, egyszerű kőszarkofágba tették: egy csoportban, egymás közelében njaigszanak.280 A lengyel és a cseh uralkodókat és családtagjait is a föld alá temették.281

A római birodalom egyes mediterrán területein hosszabb vagy rövidebb ideig fennmaradt a felszínen álló szarkofágba történő eltemetés (pl. Dél-Gallia, Hispania). A sírba tételnek ezt, már a késő antik korban sem kizárólagos módját — hiszen különösen a díszítetlen szarkofágok a földbe lettek beásva — elsősorban az előkelőknél alkalmazták. Az antik eredetű temetkezési szokás Itáliában sokáig fennmaradt. Gondoljunk egyes itáliai városokban az utcán, emelvényre feltett szarkofágokra. A ravennai érsekeket a 8. század végéig antik mintára faragott szarkofágokban temették el,282 bár az ellenséges betörésektől jobban érintett vidékeken, mint Veneto területén általában a föld alá kerültek a szarkofágok.283 Az előkelőknél a felszín feletti szarkofágtemetkezés az Adriai-tenger északi partján is megmaradt. Nemcsak szenteket,284 a spalatoi érsekeket és egyháziakat285 és más személyeket286 temették el szabadon álló, faragásokkal díszí-270 Különösen is hangsúlyozza BOGYAY 1972, 12; Bernhardt halberstadti püspök (J9658) szarkofágja. Kat. Otto der Grosse, Essays, 297; Gero, érsek sírlapja a Köln, Alter Dom, (f976).

271 Az apostolok templomában és más konstantinápolyi templomban nyugvó és látható szarkofágokat — császári temetkezéseket — a saját koráig Bíborbanszületett Konstantin császár leírta: De ceremonüs II 42 (Reiske I. 642-649, Bonn. 1829); a császári temetkezések szarkofágjairól: KOCH 2000, 420-432; GRIERSON, P., The Tombs and Obits of the Byzantine Emperors (337-1042), DOP 16, 1962, 1-60.

272 Lásd az ANDREAE-SETTIS 1984 kötet tanulmányait.

273 A burgundiai de la Roche családból származó athéni hercegeket felszínen álló szarkofágokba temették el Daphni 1207-től cisztercita kolostortemplomában (WESSEL, K., Daphni, LexMitt III, 569).

274 Ezt különösen hangsúlyozta: BOGYAY 1971, 5, BOGYAY 1972, 12-13.

275 Összefoglalón: EHLERS 2000, 47-71 a további irodalommal. A regensburgi St. Emmeran uralkodói sírjai is a föld alatt vannak: SCHMID, A, DA 32,1976, 333-369.

276 Ehrentraut 1952, Hlawitschka 1978, Meier 2002,167.

277 Ehlers 2000,55-57.

278 Ehlers 2000,57.

279 Kaiser Heinrich II. 94, 80. kép.

280 Kat. Salier 1992, 288., Heinrich IV., Kaiser, Kämpfer, Gebannter, red. E. Horstrup, Speyer 2006.

281 Prága, Szent György-templomban II. Boleszlav, Szent Vitus-templom: Szent Vencel, I. Vratiszláv: HRDLICKA, É., Prága, in: Európa közepe 1000 körül, Budapest 2000, 229; Sommer, P., Keresztény temetkezések, in: Európa közepe 1000 körül, Budapest 2000, 229; 261. Lengyelországban jobban megoszlanak — nyilván az ország nagysága miatt is — a fejedelmi temetkezések. Poznanban temették el I. Mieszkót és fiát, Vitéz Boleszlávot: KARA, M., Poznan, in: Európa közepe 1000 körül, Budapest 2000, 291; Gnieznóban: Dobrawat (977), a tynieci apátságban II. Boleslavot temették el KARA, M.- KURNATOWSKA Z., Keresztény temetkezések, in: Európa közepe 1000 körül, Budapest 2000, 229; 322.

282 pj Felix, János és Gratiosus érsekek szarkofágjai: VALENTI ZUCCHINI-BUCCI 1968 58, 60, 61 számok. A ravennai érseki temetkezésekről összefoglalóan: DRESKEN-WEILAND 2003, 151. és különösen 158.

283 Velence, árkádsorral vésett szarkofág, 9. sz. POLACCO 1980, 25; egy' másik, ugyancsak 9. századra keltezett szalagfonatos díszítésű szarkofág: uo. 27.

284 Zadar, Szt, Anastasia 9. századi szarkofágja (Konstantinápolyból történt transzláció után, Glossarium Nr. 26. PETRICIOLI 1966, Kl.AICPETRICIOLI, Zadar, Split 135-136), Split, Szent Domnius szarkofágja, 1200 körül, Glossarium Nr. 99.

285 Spalato, János érsek 1051-1060 (Glossarium Nr. 91) a keltezési problémák összefoglalásával, MAROSOVIC, T., La Spalato dell’epoca precarolingia e carolingia, Hortus Artium Medievalium 8, 2002, 2235., ), Péter, spalatoi prior szarkofág, 11. század vége (Glossarium nr. 92 és MAROSOVIC T., i.m. 227), János érsek, 8-9. század, Glossarium Nr. 1080 Márton érsek vagy' az ő idejéből ca. 970-1000) való szarkofág (Glossarium Nr. 93), Crescendus spliti érsek (1100-1112), Glossarium Nr. 97, Split, Lőrinc érsek szarkofágja (1060-1099), Glossarium Nr. 101, vö. még: GABRICEVIC, Br. Sarkofag nadbiskupa Ivana Pronaden u podrumina dioklecianove palace? VHAD 70-71, 1968-1969, 87.

286 Porec, St, Euphrasius-bazilika, szarkofág, 1247. Glossarium Nr. 4. PRELOG, M., Porec, Beograd 1957, 18-189. Trogir, 8. századi szarkofág fedél, Glossarium Nr. 73. Zadar, Sv. Donat, árkádsoros szarkofág.

128

1