Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)
Alba Regia 36 (2007) tett szarkofágba, hanem valószínűleg a horvát királyokat287 is. IV. Béla két leányát, Katalint és Margitot, akik a tatárok elöl menekülve Dalmáciában haltak meg, szintén szarkofágban temették el.288 A székesfehérvári szarkofág rítusproblémája nem az, hogy miért temették I. Istvánt látható szarkofágba. Az alapkérdés úgy fogalmazható meg, hogy Székesfehérváron miért temettek bárkit is a keleti császárság, a kijevi fejedelemség vág}' a mediterrán előkelők rítusa szerint a padlószint fölötti szarkofágba. A székesfehérvári Boldogasszonytemplomban temették el azt a magyar uralkodót, Kálmánt, akit elsőként koronáztak horvát királlyá. Azt is tudjuk, hogy a templomban eg}' spalatoi érsek, Lombardiai Péter (•(•1170 körül) is nyugodott.289 Végül pedig a Konstantinápolyban felnőtt III. Bélát sem hagyhatjuk ki a sorból. A padló felett álló szarkofágba temetés a rítus miatt I. István esetében különösen váratlan. 3. A szarkofág keltetése Ha a szarkofágot keltezni akarjuk, ezt függetlenül a lakójától kell megkísérelnünk. Nem befolyásolhatja a keltezést sem I. István, sem Szent István, sem más, szóba jöhető eltemetett. Gerevich Tibor, Dercsényi Dezső, Entz Géza kísérletei — ha nem vesszük figyelembe az I. Istvánra történő hivatkozást — nem hoztak pontosabb eredményt. Az italobizánci analógiák még csak több évtizedes időintervallumot sem eredményeznek. Tóth Sándor a minták korábban hangsúlyozott rokonságát a zalavári apátság faragványaival elfogadta, az utóbbiak keltezését azonban az apátság bizonytalan 1019-es alapítása (Pozsonyi Évkönyv 1019: dedicatur ecclesia S. Adriani M., SRH I. 125.) és zselicszentjakabi faragványok miatt all. század utolsó harmadára keltezte,290 és ezért S^ent István temetéséhez kötötte. Györffy György szerint a zalavári alapítólevél csak templomot említ, amely mellé később telepedtek le a szerzetesek.291 Marosi Ernő szerint a rokonság a két egyházi létesítmény faragványaiban nem szükségszerű, lévén több királyi műhely.292 Egyébként sincs jelentősége annak, hogy a monostort később építették-e, mert a faragványok a templomhoz éppúgy tartozhattak. A zalavári apátság istváni építését azért, mert a pozsonyi évkönyv csak ecclesiat, és nem monasteriumot említ, nem vonom kétségbe.293 A Hadrianus az egyetlen, bizonyíthatóan a Karoling-kortól fennmaradó patrocinium a Dunántúlon, és ez nem jelentőségnélküli. Amint írtam, az I. István-kori patrociniumok eg}' része különleges és ritka szent (Apollinárisz, Szabina, Lambert, Adorján). Tiszteletük a korai időben családi okokkal, személyes kapcsolatokkal magyarázható, és ezért a templomok címében nem talált követésre.294 Közéjük tartozik a zalavári Adorján patrocinium is: a vértanúról tudjuk, hogy II. Henrik favorizált szentjei közé tartozott.295 A karoling patrocinium megmaradása ezért elsősorban I. István kedvező eljárásának köszönhető. Zalavár környékén a király szívesen tartózkodott, mert különben kürtjét aligha hagyta volna az apátságra.296 Ott tartózkodásának egyik célja valószínűleg a vadászat volt, amihez az uralkodó és kísérete számára megfelelő szállás kellett, hogy álljon a rendelkezésre. Ezért a zalavári templomot és a monostort egyaránt az első király által létrehozottnak tartom, alapításával, felépítésével és kőfaragásával együtt. Arról szó lehet, hogy a templom előbb épült meg, és felszentelését még István életében követte a monostor megépítése. A székesfehérvári szarkofág és a zalavári faragványok — bármikorra is keltezzük — szorosabb kapcsolatáról valójában nem beszélhetünk.297 A három erű fonat különbözősége, a térkitöltő elemek eltérő elhelyezése a zalavári faragványokon cáfolják a közvetlen kapcsolatot, és ezért keltezési hivatkozást nem engednek meg. A többi hazai, hasonló mintájú faragvány pedig annvira töredékes, eredeti felállítási helyük és rendeltetésük ismeredensége miatt annyira elszigeteltek, hogv nagy merészség lenne bármiféle kapcsolatot feltételezni a szarkofággal, hiszen annak egyes motívumai jól ismertek a 10-12. századi bizánci kőfaragó művészetből.298 Találunk-e a szarkofágon olyan motívumot, amely a 10—12. századon belül pontosabban keltezhető, és valamiféle tájékoztatást ad? Nem tekintve azokat a jellemzőket — amelyek ugyan az időhatárokon belül a szarkofág későbbi keltezése melletti érvek lehetnek, de döntőnek nem tekinthetők —, egy olyan formai elem van a szarkofágon, amely a keltezést tekintve meghatározó is lehet. Az istváni vagy szentistváni keltezés esetében különösen „zavaró” a szarkofág elő287 Helena, I. Kresimir Mihály (935-945) feleségének szarkofágja Splitben. 288 Split, Szt. Domnius-katedrális, BUUC, F., II sareofago di Margherita e Catherina figlie di Bela IV re d’Ungheria, Bulletino di Archeológia e Storia Dalmata 29,1906, 27-39, Glossarium Nr. 94. 289 Spalatoi Tamás, I listona 19: Sepultus est in ecclesia sancte Marie in Atba, Gombos Cat. III. 2227; ENGEL, 1987, 615. »“ TÓTH S. 1994,71-72. 2,1 GYÖRFFY 1977, 325, az apátság történetéhez: HERVAY F. L. A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon, in: Paradisum plantavit 2001, 524. 21)2 MAROSI 2002, 318-319, 324. 293 Hogy a szóhasználatból nem lehet ennyire szoros következtetést levonni, arról Tóth Sándor írt az alapítólevelek pontatlan szóhasználatával: TÓTH S., 2001, 259, 3. jegyzet. 294 TÓTH E. 1999, 4-10. 295 TÓTH E. 1999, 27-29. 298 FÜSSY T. PRT VII. Nr. 106. 598-606.; Tóth 1999, 15. 297 TÓTH M. 1978,31-32. 298 Nem tartom szükségtelennek ezzel kapcsolatban Tóth Melinda szavait idézni: „...a Szent István korából ránk hagyományozott szűkös emlékanvagnak csak igen csekély részét lehet a művészettörténet sajátos eszközeivel megragadni, a művészi formára vonatkozó megfigyelésekkel, stílustörténeti fogalmakkal körülírni” TÓTH M., 1988, 112. 129
