Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)
Alba Regia 36 (2007) ezért nem teljesen elkészült munka bizonyítéka lehet. Másrészt a fedél homlokoldala a sima felületű kereszttel és a liliomokkal sokkal inkább illeszkedik a láda egyszerűen keretezett lélekvitel ábrázolásához, mintha egy tagoltabb felületű díszítést vagy más mintát faragtak volna ki. A szarkofágot kelet-nyugati irányban helyezték el a templomban, és a láda homlokfalán látszott az elevatio-jelenet, felette pedig a fedél a kereszttel és a liliomokkal. Ez pedig a templomba látogatók számára a szarkofágnak jól látható része volt, mégis eltérő modorban készült (egyszerű kereszt, és liliomok, az oldallapokon érvényesülő horror vacuival szemben levegős ábrázolás). b.) angyalok A szarkofág mindhárom díszített oldalán egy-egy angyal jelenik meg. A két hosszoldal tengelyében az angyalnak három pár szárnyuk van; kettő fenn, kettő lent, kettő pedig oldalra nyitva, csak a fejük látszik.156 A hátoldalon az angyal jobb szárnyára egy szemet véstek. Az alakokat a kutatók kerubnak157 vagy szeráfnak158 nevezték. Az angyalhierarchia leggyakrabban ábrázolt alsó és első osztálya tagjainak ikonográfiája megnevezésében a korabeli ábrázolások sem egységesek, ezért nem csoda, ha a kutatók véleménye is különböző. Ezekiel látomásai159 és a Jelenések könyve alapján Areiopagita Szt. Dénes foglalta össze az angyalok hierarchiáját, akik azután a keleti és a nyugati művészetben gyakran megjelentek.160 L. Réau szerint a szeráfok és a kembok a szárnyuk számában és a színükben különböznek. A szeráfoknak hat, a keruboknak négy szárnyuk van. A szeráfok vörösek, mint a tűz, a kerubok pedig kékek, mint az ég.161 A hat szárny alapján a szarkofág angyalait szeráfoknak kellene tartanunk. Minden kutatói törekvés ellenére azonban a két angyalcsoport középkori ábrázolása nem volt egységes. Jó példa erre a cefalui dóm szentélyboltozatának mozaikja,162 amelyen a három pár szárnnyal, azokon szemekkel, azonosan ábrázolt négy angyal közül kettő mellé a kerub, kettő mellé a szeráf feliratot írták. Példa nyugatról: az 1170 körül készült Szent Maurinus ereklyeláda (Köln, Sankt Pantaleon) négy sarkán a beágyazott zománc-lemezek angyalokat ábrázolnak: a feliratuk szerint kettő Gábor és Mihály arkangyal, egy-egy pedig kerub és szeráf.163 Az utóbbi kettő ikonográfiailag nincs megkülönböztetve. A St. Maurice-i kincstár domborított díszítésű ereklyeládájának (12. század első fele) egyik oldalán a főapostolok mellett egy-egy' egyforma, hatszárnyú angyalt ábrázoltak:164 feliratuk szerint az egyik szeráf, a másik pedig kerub; mindketten egyformák. Mégis, sok emléken, ahol mindkét angy'altípust ábrázolták,165 a szárnyak száma alapján eléggé meg lehet különböztetni a négyszárnyú kerubokat a hatszárnyú, testeden szeráfoktól. A bizánci ábrázolásokon a szeráfoknak a szárnyak takarása miatt jellegzetes, rombusz alakú fejük van. Aligha lehet és nem is szükséges eldönteni, hogy a szarkofág angyalai kerubok vagy szeráfok.166 Számunkra elég annyi, hogy a szarkofág hosszanti oldalaira az angyalok alsó rendjének egy-egy lényét faragták fel, akik a paradicsomban Isten trónjának közelében állnak, ahogy ezt a német (bécsi) koronától az esztergomi Porta Speciosa timpanonképéig az emlékeken látjuk.167 Az lehetséges, hogy a kőfaragó a szarkofág két oldalán meg akarta különböztetni az angy'alokat, de a faragást valamiért felfügesztette: a hátoldalon csak egy szemet faragott rá az angyal szárnyára (13. kép). Az is lehet, hogy' azért hagyatták abba a szemek kifaragását, mert nem kerubokról, hanem szeráfokról volt szó. Bármiféle mágikus vonatkozást, amire Nagy A. gondolt,168 kizártnak tartok: lévén egy kiemelkedő egyházi létesítményről szó. Talán ez is a szarkofág gyors, idő előtti befejezésének a bizonyítéka: több szemet már nem tudtak felvésni az angyal szárnyára, mert át kellett adni a szarkofágot. A székesfehérvári szarkofág értelmezésének az alapkérdései: a kerubok/szeráfok mit jelképeznek? Az előkelő halott leikéért könyörögnek, közbenjárnak Istennél, vagy pedig a halott paradicsomi állapotát jelzik? A temetésre vagy szenttéavatás alkalmával faragták ki? A kőkoporsó közönséges földi személy - legyen akár uralkodó —, vagy pedig egy szent sírja volt? A 10—11. századból az Eszak-Mediterráneum egyes vidékein kívül alig ismerünk figurális vagy egyáltalában: díszített szarkofágot. A székesfehérvári szarkofág mégsem az egyetlen díszesen vésett kőkoporsó, nem számítva természetesen az ókori szarkofágfaragás továbbélésének következtében keletkezett nagyszámú galliai Meroving-kori s néhány későbbi 156 Az angyalokról összefoglalóan: KRAUSS 2005. 157 NAGY E. 1955, Tóth S. 1994. 158 Gerevich 1938,158.; NAGYÁ. 1972. 159 Különösen a keleti freskókon látjuk: VELMANS 1999, 47, 56. 160 Az angyalokról lásd: TATIC-DJURIC 1962, RÉAU 1956, II. 30; D. J. Pallas is megkísérelte a kerubokat és a szeráfokat, illetve az angyalhierarchiát megkülönböztetni az ábrázolásokon (PALLAS 1971, 55-60). ■«i RÉAU 1956, II. 40. 162 VELMANS 1999, 147, 48. kép: a mozaikot I. Vilmos uralkodása idején (1154-1166) rakták. 163 Kat. Köln 1972, Bd. 1. 279, Ornamenta Ecclesiae II 297. 164 Schmid 1994,188. 165 Például: Szentháromság az angyalok körében, Újszövetség, görög kódex, 12. sz. Wien, Österreichische Nadonalbibliothek cod. Suppl. Gr. 52. Fol. IV (Kat. Athen 2002, 25); Psalterium Egberti, 10. sz. utolsó negyede, Cividale del Friuli (Uo. 259). 166 így gondolta Bogyay Tamás is, 1972, 22, 71. jegyzet. 167 MAROSI E., Einige stilistische Probleme der Inkrustationen von Gran (Esztergom), Acta Hist. Artium 17, 1971,185. 168 NAGY 1972. 120
