Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)

Alba Regia 36 (2007)

ibériai-félszigeti szarkofágot,169 vagy a konstantinápolyi hatást tükröző kijevi szarkofágokat.170 All. században figurálisán faragott szarkofág a nyugati császárságban egyetlen ismert: Bernward hildesheimi püspöké.171

Bernward III. Ottó császár nevelője volt és 1022. november 20-án halt meg.172 A püspököt kívánsága szerint az általa alapított Szt. Mihály-apátság kriptája tengelyében, a Mária-oltár előtt temették el.173 A koporsó lapos nyeregteteje figurálisán díszített. A szent életrajzában a transzláció leírása ellentmond annak a lehetőségnek, hogy szarkofág teteje a padló fölé emelkedett volna. Halála után 150 évvel az erfurti tartományi zsinaton engedélyezték a püspök tiszteletét, de a test felemeléséhez még nem járultak hozzá. 1192 december 19-én avatta szentté a pápa, és ezt követően 1194 augusztus 16-án került sor az ünnepélyes transzlációra. A szertartás augusztus 15-én este kezdődött, amikor leemelték a sírt fedő lapot, és előtűnt a méltó módon díszített koporsó.174 A rituálé István király szentté avatásának száz évvel korábbi szertartásmenetével egyezik.

A hildesheimi sírláda dísztelen, a nyeregtető alakú fedélen angyalfejek sorakoznak. A fedél egyik felére négy, a másikra öt angyalfejet faragtak. Az egyik homlokoldalra egyenlőszárú keresztet véstek, a másikat Agnus Dei díszíti. A szimmetrikusan el nem helyezhető kilenc angyal vitathatadanul az angyalok kilenc rendjét jelképezi. A Bernwardsírláda fedélének — ismereteim szerint a legkorábbi ilyen — tematikája arra figyelmeztet, hogy a székesfehérvári szarkofág angyalaiban sem szükséges különleges értelmezést keresni: a dombormű a halotti liturgiának megfelelő mondanivalót tartalmaz. Az angyalok kilenc rendjének megjelenése valószínűleg magának a püspöknek rendelkezése, talán már életében, talán halálakor. A faragás témája egyrészt a püspök teremtő fantáziája miatt (lásd az általa készíttetett domborműves bronzoszlopot a hildesheimi székesegyházban) lehetséges, másrészt erre itáliai utazásának más tapasztalata (láthatott díszesen faragott szarkofágokat) miatt lehet gondolni. Nem akárkinek a koporsójáról, hanem egy teológiailag képzett püspök végső nyughelyéről van szó, aki tudta, hogy milyen ábrázolást illik faragni egy koporsóra. Bernward püspök különleges módon, az angyalok kilenc karát jelképező alakokkal díszített szarkofágja a halálakor, és nem a szentté avatása után készült.

Jól ismert a keresztény felfogásban az angyalok szerepe akkor, amikor a lélek elhagyja a testet, majd utána a lélek szállításában. Ez a Karoling-kor óta a haldoklókért tartott imádságokban, így a Commendatio animae-be.n (lélekajánlás) olvasható, amint arra Marosi Ernő175 felhívta a figyelmet. Sem Bernward püspök, sem a székesfehérvári szarkofág angyalai nem az eltemetett személyéhez jelentenek különleges kapcsolatot, hanem a korabeli — és egyúttal a korábbi és későbbi — keresztén}' felfogásnak, az azt kifejező liturgikus szövegeknek felelnek meg. Egyik szarkofág esetében sem az ábrázolás témája a különleges, mert az a haldoklókkal kapcsolatos imákból és a halotti liturgia szövegéből következett, és bárhol a keresztény világban kifaragásra kerülhetett volna. Maga a figurális ábrázolás a váratlan, amely e két esetben először jelenik meg síremléken az Alpoktól északra, és a legkorábbi ismert példái annak a sírplasztikai tematikának, amely az angyalokat a lélekvitel cselekményében, őrző feladatkörben vagy egyszerű jelenlévőként ábrázolta a síremlékeken.176

Az angyalok közreműködése a haldoklással és a temetéssel kapcsolatban természetesen a keresztény Magyarországon is jól ismert, és a liturgia része volt. A Hartvik-legendában olvassuk:177 István király „szent lelkét az Úr megtestesülésének 1033. évében a% Örök S%ú\ s a szent angyalok kefébe letette”, „Sűrűn hallották az angyalok énekének dallamát éjjelente.” A Képes Krónika úgy írt I. László haláláról,178 hogy „Uralkodásának tizenkilencedik esztendejében tehát szentséggel és kegyelemmel teljesen átköltözött az angyalok társaságába. ” Az angyalok a keresztény felfogás szerint az ember földi életének őrzőjeként halálukban mellettük állnak, és segítik a lélek eltávozását. Ez a késő ókortól meglévő angyalhit a Karoling-korra a rítusok területi különbsége ellenére szervesen beépült a halotti liturgia szövegébe, főleg a Commendatio animae-ba.179 Ez eredetileg a haldoklók mellett mondott és a Mindenszentek litániájával kezdődő imádságsorozat, „amelyeknek mindegyikében a bűnök bocsánatát, irgalmas ítéletet, és a legnagyobb lelki szorongattatástól való szabadulást kér az egyház

169 Lásd Komm 1990.

170 JASTRZE BOWSKA 2002.

171 KAHSNITZ 1987.

172 Életrajza: Tangmar, Vita S. Bernwardi, Acta Sanctorum octobris Tomus XI. Bruxellis 1864.

173 ...corpus Deo dilecti praesulis in crypta coenobii, quod ipse fundaverat, ante altare sanctae Mariae.. .sepelitur, Tangmar, vita 81, 1018. oldal.

174 ... lapidem, qui eidem tumbae superpositus erat, facerent removeri, ...et lapide sublatto, sarcophagum satis admodum idonee sculptum viderunt, Miracula S. Bernwardi c.2., AASS octobris, 1030.

175 MAROSI 2002, Marosi 2007.

176 A funerális angyalokról: ESCHER 1912, VON EINEM 1961, PANOVSKY 1964, AnGENENDT 1984,116 stb. Nálunk Gertrúd királyné pilisi síremlékén: TAKÁCS 1994,249.

177 Kurcz Ágnes ford. Árpád kori legendák és intelmek I. Budapest 2001, szerk. Érszegi G.

178 Chron. comp. saec. XIV. c. 141, SRH I 420.

179 Minderről részletesen: SlCARD 1978, ANGENENDT 1984, 168; az esztergomi szertartásról: DOBSZAY D., Az esztergomi rítus, Budapest s. a. 218.

121