Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Művészettörténet - Gärtner Petra: Grimm-mesék és illusztrációk a 19. századból
Alba Regia 36 (2007) dúló illusztrált mesék a következők: 12 könyv: Hófehérke, 8 könyv: Csipkerózsika, 7 könyv: Hamupipőke, 6 könyv: Jancsi és Juliska, Piroska, 5 könyv: Békakirály és X'ashenrik, Bátyácska és húgocska. Ugyanakkor, ha a mesékhez kapcsolódó illusztrációk számát vesszük figyelembe, ez a sorrend teljesen átalakul: 37 kép: Csipkerózsika, 17 kép: Békakirály és Vashenrik, 14 kép: Hófehérke, 11 kép: Bátyácska és húgocska, Jancsi és Juliska, 10 kép: Hamupipőke, 9 kép: Piroska. Kevesebb, mint öt meséskönyvben fordulnak ugyan elő, de szintén tíz kép tartozik a Mese a fiúról, aki miággá ment, hogy megtanuljon félni (4 könyv), a Holle asszony (4 könyv) és a Koppciherá (4 könyv) mesékhez. 11. Az illusztrációk elhelyezése a könyvben Illusztrációkról lévén szó, fontos megjelölni, hogy pontosan hol találhatóak a meséskönyvekben a képek. A könyv kitüntetett oldalait a nyomdászati terminológia külön szakkifejezésekkel illeti. Ez számunkra annyiban lényeges, hogy ezeken a helyeken ugyancsak előfordulhatnak képek, valamint az illusztrátorok nevét itt is feltűntethették.85 A könyv borítócímoldalán tizenhat esetben szerepel illusztráció. Ezeken a tipográfiai cím vagy a képtől elkülönülve, vág}' valamilyen formában a kompozícióba beépítve olvasható. Az első esetben a kép és szöveg különállóságát a képkeret egyértelműsíti. Ezt a megoldást látjuk a Grimm legszebb meséinek (2. kép), a Hófehérke és a hét törpének (3. kép) a külsején. A többi kötetnél az alkotók egy fokkal tovább léptek a szöveg képbe való beépítésével és a kettőt egy külső kerettel — faágakkal, stukkókra emlékeztető díszítőelemekkel — kapcsolták össze. A cím képelemként való kezelésére egyetlen kötetben találtam példát. A Regék külső címoldalán eg}' fa tövében előkelő ruhájú, ősz szakállú férfi ül bal karját egy hatalmas, kapcsos könyvön nyugtatva (4. kép). A borítóra rajzolt kötetből - mintha az egy épület volna — eg}' ajtón keresztül apró manócska lép ki, kezében jókora kulcscsomót szorongatva. A könyv lapjai közül eg}' másik törpe kukucskál. Borítóján a Rege könyv felirat egyúttal a valós könyvnek is a címe. Az ábrázolt könyv tehát „kép a képben” funkcióban jelenik meg. Egyedüli példaként ennél a kötetnél láthatunk a borítóhátoldalon is meseillusztrációt (5. kép). A Walter Crane rajzaival ellátott Gyermekmesékben az előzéklap az első illusztrált oldal (könyvborítója sajnos nem az eredeti). Az ábrázolás egy architektonikus elemekkel gazdagon tagolt épülethomlokzatot mutat, ahol eg}7 óriási, két szintet átérő, kifeszített vásznon olvashatók a könyvészeti adatok (6. kép). A könyv címnegyedében is előfordultak illusztrációk. A tipográfiai címet megelőző sorozatcímoldalra kerülő címmetszetet frontispiznek hívjuk.86 Erre a Grimm-könyvek között öt példát találunk, minden esetben egész oldalas ábrázolásokat. Három kép közülük a mesei hangulat megidézésére szolgál (Kis mesekönyv [7. kép], Magyar gyermek- és népmesék [8. kép], Regék [9. kép]). Két könyvben egv-egy mesét illusztráló kép került e helyre: a Lauffer-kiadású Gyérnek és házi regékben a Hófehérke (10. kép), a Regék és mesékben a Csipkerózsika (11. kép) eg}’ jelenete. Ez utóbbi képnek a mesekönyvben való elhelyezése azért is érdekes, mert a kötet eg}- másik kiadásában pontosan ez az ábra a történetet illusztrálva a szöveg mellé került. Jó példa ez arra, hogy az egymást követő kiadásokban ugyanazokat a képeket különböző helyekre beilleszthették. A Magyar gyermek- és népmesék (8. kép) frontispizén a többi könyvvel ellentétben a rajzot írás kíséri. A belső címoldalt megelőzően már itt feltűnik a cím. Ez a tény, valamint az illusztráció stílusa azt sugallja, hogy a kép eredetileg ennél is kiemeltebb helyen, a külső vág}- belső címoldalon kapott helyet (a jelen kötet a második kiadás), és mérete is valamivel nagyobb lehetett.87 A belső címoldalon négy meséskönyvben található ábrázolás. Ezek a kis méretű, címoldalra, vág}' a mese elejére, végére, illetve a könyv végére kerülő képek az ún. vignettek.88 Két illusztráció a mesék melletti ábrázolást ismétli: a Kis mesekönyvben A nyúl meg a sün (7. kép), a Magyar gyermek- és népmesékben A béka komája című történet egyik jelenetét (ez utóbbi nem Grimm-mese). A Hamupipőke regében (12. kép) a címadó történetből kapunk ízelítőt, ezúttal azonban a kötetben csupán egyszer megjelenítve. Egyedül Walter Crane-nál található a címoldalon konkrét meseszövegtől független kompozíció: eg}’ madár hátán repülő, harsonát fújó kisgyermek. A hangszerére felkötözött „zászlón” Grimm meséi felirat olvasható (13. kép). Kép és szöveg bravúrosan összekapcsolódik és a cím a rajz szerves részévé válik. A szövegoldalon is előfordulnak grafikai alkotások. Ezek lehetnek a lap tetején (fejléc) és az alján (záródísz). Vignettek állhatnak közvetlenül a meseszöveg előtt és után, mint a Crane- és a Szemlér-könyvekben. A történet hangsúlyos helyein (a mese elején, bekezdések elején) iniciálék is szerepelhetnek (14., 15. kép). Egész oldalt kitöltő grafikák 85 A szakszókincs különbséget tesz a külső és belső címoldal között. A kötet fedelén lévő címoldalt a (belső) címoldaltól való megkülönböztetésképpen borítócímoldalnak vagy egyszerűen külső címoldalnak hívja, a fedél hátsó oldalát pedig borítóhátoldalnak. A könyv első négy oldala a címnegvedív, vág)’ címnegyed. Ez foglalja magában - sorrendben haladva - a szennycímoldalt, a sorozatcímoldalt, a címoldalt és a copyright oldalt. A szennycímoldal azt a szennycímet tartalmazza, amely nem feltétlenül azonos a címoldalon lévő főcímmel (pl. annak rövidítése). A sorozatcímoldal a sorozatcímet (vág)' al- és fősorozatcímet), a sorozatszámot, a sorozatszerkesztők nevét, esetleg a sorozatban addig megjelent kötetek címét és sorozatszámát mutathatja. A harmadik oldalon, vagyis a (belső) címoldalon tűntetik fel a könyv szerzőjét, szerkesztőjét, a címet, alcímet, a kötetszámot, a kiadásszámot, a kiadó nevét és emblémáját, a megjelenés helyét és idejét. A copyright oldal a kiadói jog feltűntetésére szolgál, továbbá itt szerepelhet a szerkesztő, a fordító és az illusztrátor neve, a mű eredeti címe, vág)- éppen a könyv megjelenésének támogatói. A könyvtáblás könyveknél a külső kemény borítót a könyvtesttel egy vastag papírból készült béléspapír, az előzéklap köti össze, amelyre szintén kerülhetett illusztráció. GYURGYÁK 1996. 86 FUNKJ-: 2004, 277. 87 Zsákovics Ferenc szíves szóbeli közlése. 88 Funke a címke, fleuron és cul de lampe kifejezéseket használja a vignette szinonimájaként. FUNKH 2004, 358. 17
