Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)
Alba Regia 36 (2007) állt, és bele volt építve a padlóba.103 így gondolta a szarkofág felállítását Nagy Árpád is.104 Eszerint a szarkofág aljának diszkeden alsó sávja nem látszott. A szarkofág elő- és hádapján meg lehet állapítani, hogy a díszítést hogyan szerkesztette ki a kőfaragó. A mintát mindkét oldalon egységesen és azonos méretben, háromszögekből álló hálózat segítségével mérték ki. Az alapegységeket minden bizonnyal az előlapon számították ki, mert ott a fülkék határozták meg a lehetőségeket. A hálózat a fonatos minta négyzetes mezőinek a belső vonalától mérhető ki (19. kép). 6. A szarkofág kora újkori használata A láda gyakorlatilag ép, bár az oldalfalak — különösen az előoldalon — repedtek, de minden darab hiánytalanul megvan.105 Mindössze az előlap bal felső sarkáról hiányzik eg)' kis darab, és az alja szabálytalanul töredezett. Az alj sérülése a szarkofág mozgatásakor vág)' a másodlagos felhasználáskor a hódoltság idején egyaránt bekövetkezhetett. Varjú Elemér feltételezte, hogy szarkofágot a törökök itatóvályúnak használták.106 A láda peremén a fedél elcsúszását megakadályozó léctag különösen kopott és sérült, ami hosszú ideig tartó folyamatos, nem eredeti rendeltetésnek megfelelő, fedél nélküli használat következménye. Nem esett szó korábban a láda peremén látható utólagos faragásokról, amelyek a szarkofág harmadszori felhasználását bizonyítják (1. kép, felülnézeú rajz.). A láda bal oldali, rövid oldalát a felső széle alatt egy 2,5 cm átmérőjű lyuk töri át, amelynek egyenes az alja. Ugyanezen az oldalon kívül koncentrikus körökben kopásnyom látható; ennek középpontjában van a lyuk, mintha e tengely körül valamilyen kart forgattak volna. A rövidebbik oldalon a koncentrikus kör alakú kopásnyomok a hosszabb, nem rendeltetésszerű használatot bizonyítják (12. kép). A láda felső szélén, a három sarkán olyan, szabályosan vésett lyukak figyelhetők meg, amelyek a szarkofág peremén valamit tartottak vagy rögzítettek. Az előlap bal oldali sarkán, a láda peremébe legalább 10 cm mély, függőleges, négyszögletes lyuk mélyed (2,5 X 2,5 cm). Az előlap jobb sarkán szintén 10 cm mély lyuk van (metszete háromnegyed kör). A lyuktól egy sekély, 1,5 cm V alakú vájat vezet a szarkofág külső sarkához. A harmadik nyom a hádap jobb oldalán, a belső sarokban kevéssel a perem alatt, a szarkofág falába bemélyedő félkör alakú sekély vájat. A csekély méretű lyukak leginkább a ládára szerelt fémszerkezetet tarthattak. A bal oldali felső sarka valószínűleg éppen azért tört le, mert a fémrúd eltávolításakor megfeszítették a láda sarkát. Megjegyzendő azonban, hogy a lyukak körül nincsen elszíneződés: sem vasrozsdának, sem bronzpadnának nincs nyoma, és a ládán belül vízkőlerakódás sem figyelhető meg. Lehet, hogy a kőláda a török megszállás alatt egyszerű itatóvályú volt. Más, talán kézműves célra is használhatták, hacsak a törökök nem valamiféle fürdőberendezéshez vág)' díszkúthoz alakították át. A török birodalomban előszeretettel használták a szarkofágokat díszkútnak, sőt új faragván)' esetében még a díszítést is az eredetit követő, de török stílusban faragták át.107 III. Értelmezés Hogy a székesfehérvári szarkofág értelmezése nehéz feladat, és a kutatók nem jutottak megnyugtató eredményre, annak több oka van. Nincs összehasonlító anyag: nem a faragás stílusára gondolok. Noha a szarkofág díszítményei jól ismertek, még csak hasonlóan faragott szarkofág sem maradt fenn. A feldolgozásnál tehát meg kell küzdeni az unikális tárgyak értelmezésének minden nehézségével. A 10—11. századi uralkodók, egyházfők kőkoporsóit a legritkább esetben díszítették faragással, különösen figurális ábrázolással. Ezért nem nélkülözhető a szarkofág és a temetkezés olyan vonatkozásainak vizsgálata, amelyre eddig csak korlátozottan került sor. Nem kerülhető meg a szarkofágtemetés rítusa sem. A szomszédos nyugati országok uralkodóit és előkelőit nem a földfelett álló szarkofágba temették el,108 esetleg csak a kőkoporsó fedele emelkedett a padlószint fölé. A rítust tekintve csak Bogyay Tamás hivatkozott bizánci és orosz (kijevi) párhuzamokra.109 Nem ismerjük a székesfehérvári Árpád-házi királysírok föld feletti emlékeit, nem tudjuk, hogy temettek-e mást is padlószint felett álló szarkofágba.110 A Bizánci Birodalomban csak néhány szarkofág maradt meg a tetejével együtt. Díszített szarkofág is alig van több egy tucatnál. Épségben csak a kijevi szarkofágok állnak rendelkezésre.111 A közép-bizánci szarkofágok általában oszlopos-árkádos szerkezetűek.112 A faragási stílusukat — eltérően 103 Szakál 1964, Szakál 1969,5. kép. 104 NAGY 1972,166,173, 45. jegyzet. 105 Varsányi rajzán nem jelöl töréseket: SZENTESI 1992,114; Hampel közlésén láthatóak a repedések HAMPEL 1894, 51. Vörös Mihály azonban a következőt írta: Urna ipsa in compluribus tods ex integro rupta est ita, ut si toco moveatur, in tods complures partes necessario abire debeat (1813 okt. 10). Vörös Mihály folyamodványa a kincstárhoz a Nemzeti Múzeumba szállítandó kövekről, Székesfehérvár, Püspöki Lt. fogalmazvány 1783-1784. csomóban. Biczó Piroskának köszönöm az adatot VARJÚ 1930, 379. 107 FELD 1970,158. i°8 Összegezve lásd: MEIER 2002. BOGYAY 1972, 12. 110 Szent Gellért-szarkofágon kívül (BENKŐ 2005) nem ismerünk Árpád-kori felszínen álló szarkofágokat. 111JASTRZEBOWSKA 2002 a korábbi irodalommal, TOLOCKO 1996, 125, 74. 116
