Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)
Alba Regia 36 (2007) Szarkofág előlapján a repedések vagy törések legkésőbben a 19. században, a Pestre szállításkor keletkeztek, mert a Hampel József által közölt rajzon már láthatóak.47 Az alja már ekkor sérült volt. 1936-ban a visszaszállításnál Székesfehérvárra minden bizonnyal tovább romlott a láda állapota, mert a repedésekben ragasztás figyelhető meg. A pannoniai szarkofágoknak általában csak az egyik hosszanti, vagy ritkábban a két rövidebb oldalát díszítették faragással.48 Mind a négy oldalán faragott szarkofág jelenleg csak egy ismert a Dunántúlról (Pia Celerina szarkofágja, Aquincum49). Szép számban maradtak fenn olyan egyszerű sírládák, amelyeknek oldalait csak durvábban, elnagyoltan munkálták meg. A fedelüket azonban szinte mindig — akkor is, ha földbe voltak ásva — nyeregtetős, ritkábban kontyolt nyeregtetős50 megoldással és a sarkokon akrotérionnal faragták ki. Különösen a Brigetio-környéki szarkofágokon gyakori,51 hogy az előoldalon, a fedőlap tengelyében egy nagyobb, félkörlakú „kettős akrotériont” alakítottak ki, amelyben az elhunytak képmása látható. A székesfehérvári láda bal, rövid oldalára egyszerű, két árokból álló keretezést véstek (12. kép). A keretvonal valószínűleg középkori faragás. Ha egy római szarkofág rövidebbik oldalát nem díszítették, akkor arra keretet sem véstek. Biztos, hogy a római korban a szarkofág rövid, jobb oldala sem volt más faragással megmunkálva. A pannoniai szarkofágok leggyakoribb, tulajdonképpen egyetlen típusát az előlap hármas tagolása jellemzi.52 A felület két szélére keretezett fülkében figurális ábrázolást faragtak,53 amelyek a feliratos táblát fogják össze. Az előlap vagy egy síkban van, vagy a sarokfülkék egy kissé kiülnek. Ennek a megoldásnak funkcionális oka volt. Mivel a fülkékbe gyakran magasdomborműveket faragtak, a láda oldalfala túlságosan elvékonyodott volna. A székesfehérvári szarkofágon az eredetileg kiülő sarokrészeket (lásd a metszetrajzokat: 1. kép), amint azt Nagy Emese jól megfigyelte,54 a középkorban lefaragták. A római szarkofágokon a „sarokrizalitok” kialakítása nem volt egységes: némelyiken a fülkék 3-5 cm-rel előreugrottak az oldallap síkjából, másoknál nem. A székesfehérvári kőkoporsón levésésre a fülkék sekély mélységéből, és némiképpen abból a tényből lehet következtetni, hogy a fülkékben álló növények néhol kiemelkednek az oldallap síkjából. Ez önmagában még nem elegendő érv a sarokrizalit bizonyítására, mert ismerünk olyan félkész szarkofágokat, ahol a fülkék keretezését már kifaragták, az oldalfülkék megmunkálatlan része mégis kiemelkedik a fülke síkjából, hogy a magasdombormű kivésése lehetséges legyen. A szarkofágokat gyakran eleve úgy faragták — amint a félkész termékeken látszik —, hogy a fülkékben kifaragott dombormű számára a nyersanyagot magasabban hagyták meg. A kiugró oldalfülkékre, ill. a lefaragásra abból is következtetni lehet, hogy' a fülkék felső, ún. noricum-pannóniai keretezését55 ilyen módon könnyebben tudták eltüntetni, és a jelenlegi felső záródást kialakítani. Nagy Emese vette észre, hogy a fülkékben álló virágos növényeket az egykori emberalakokból faragták át. Emiatt azok a vélekedések,56 amelyek a virágok eltérő stílusa vagy szokatlan formája miatt későbbi faragásra vagy több kőfaragóra gondoltak, értelmüket vesztik, ugyanúgy, mint bármilyen kísérlet a növénytani meghatározásra. A faragónak az adottságokkal meg kellett alkudnia. Kik lehettek a fülkéken álló alakok? A bal oldali növény tengelye ívesen hajlik, és ez jól mutatja az eredeti emberi alak khiasztikus testtartását. Pannóniában a szarkofágok sarokfülkéiben geniusokat, Attisokat, erosokat, ritkábban mitológiai alakokat (Amor és Psyché57, Léda a hattyúval58), szolgákat vagy az elhunytakat ábrázolták. A szarkofágon mindkét virágos növénynek széttartó, kettős szára (törzse) van. Az eredeti alakok keresztbe tett lábai miatt sikerült ilyen furcsa módon kifaragni a növényeket. Az átfaragás után még megfigyelhető annyi jellegzetesség, hogy eldönthető: milyen alakok jöhetnek szóba. A halotti geniusok és az Attisok lefelé fordított fáklyát tartanak, és lábukat keresztbe teszik. A látható hajfürtök miatt, és mert a virág — azaz a fej — a fülke felső hajlatáig emelkedik, az alakok nem viselhettek frigiai sapkát. Mivel a frigiai sapka az Attis-ábrázolások elmaradhatatlan jellemzője, ezekkel az alakok nem azonosíthatók. Tehát a két fülkében egy-egy mezítelen halotti genius állt, szárnyakkal vagy anélkül.59 Egyik kezükben fáklyát tartották, a másikkal vág}' a fáklyára támaszkodtak, vág}' mellük előtt keresztbe téve a karjukat a másik vállukat fogták60 ( 3. kép). A sarokfülkék közti feliratos mező mélyebb felületét mind a négy oldalán keretezték. Erre vésték a nagyságtól függően néhány milliméter, esedeg fél centiméter mély betűket. Néhány betű töredéke ma is látható a szarkofág előlap47 Hampel 1894, 51. 48 A pannoniai szarkofágokról: CERMANOV1C 1965, ERDÉLYI 1974, 61-72, KOCH-SlCHTERMANN 1982, 323, POCHMARSKI 1998. 49 Erdélyi 1974,65. 50 Ilyen a szekszárdi és egy aquincumi szarkofág (RD 132): kontyolt tetőt igen ritkán alkalmaztak. 51 Lásd: BORHY L., Vezető Komárom város római kori kőemlékeihez, Acta Archaeologica Brigedonensia 1:5, Komárom 2006. 52 POCHMARSKI 1998, 182. 53 Erdélyi 1974,63, Pochmarski 1998. 54 NAGY E. 1954,103, 8. kép. 55 A keretezésről lásd: ERDÉLYI 1974., POCHMARSKY E., Zur Ikonographie und Chronologie der römischen Sarkophage aus Brigetio, BudRég 34, 2001,221. 56 GEREVICH 1938,158-159. 57 A szekszárdi szarkofág: BURGER 1991, 60, Nr. 97. 58 A szétdarabolt pécsi szarkofág: BURGER 1991, 63, Nr. 101. 59 Tóth István a fülkék alakjaiban Atds-ábrázolásra gondolt, és ezért felvette a szarkofágot a pannoniai Attis-ábrázolások katalógusába (TÓTH 1984,147-148=1989, Nr. 90/A, 101). 60 Mráv Zsoltnak köszönöm az eredeti alak rajzos rekonstruálását. 110
