Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - LICHTNECKERT ANDRÁS: Új adatok a füredi savanyúvízi gyógyfürdő történetéhez. 1674-1822 p. 63

Alba Regia 35. 2006 emésztési zavar).

42 A cardialgia a mai orvosi szótárakban és Pápai Páriz Ferenc szótárában is szívtáji fájdalmat, „szű-fájást" jelent. A cardia a gyomorszáj magasságát is jelenti, de nem kétséges, hogy 1822ben - a ma ismertnél száz évvel korábban - Füreden a savanyúvizet szívpanaszok kezelésre is használták. Orzovenszky Károly fürdőorvos jelentése szerint 1853-ban: „Három eset organicus szívbaj jött elő, mellyeknél az ideges rohamokat az iszapdörzsölés enyésztette el; e' mellett a' hidegleöntözések, párosítva savó itallal, javulást idéztek elő." A balatoni hidegfürdőt a rostok ernyedtségéből fellépő betegségekre, pl. váladékfolyás, havivérzés rendellenességei, idült bőrkiütések (rüh, herpesz), idegbajok, nyirokrendszerből eredő zavarok kezelésére használták. A savanyúvízzel megtöltött és onnan elszállított palackok megjelölésére 1785-ben „Fons Acidularum Fürediensis" feliratú pecsét használatáról rendelkezett a helytartótanács.

43 A tihanyi apátság használta az „Acidulae Füred" köriratú pecsétet, amely egy 1823. évi iraton maradt meg az apátság levéltárában. Ennek a ritkaságnak számító pecsétnek jelenleg csak ez az egy előfordulása ismert.

44 (A pecsét olyan szép és ritka, hogy a város vagy városrész jelképeként, vízjeles papírként, rajza a Szívkórház levélpapírján is használható lenne.) Bertényi Iván közlése szerint a Savanyúvíz pecsétjének mintája a tihanyi apátság ugyancsak hasított pecsétmezejű sigilluma lehetett. Az ilyen típusú pecsétek „ősi" párhuzama az ezredfordulón előforduló velencei doge-pecsétek. A pecsét egyik oldalán látható vitorlás hajó talán gr. Festetics Lászlónak Balatonfüreden is gyakran kikötő gályáját ábrázolja" 1836-tól, a saját kezelésbe vételtől kezdve a balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő a tihanyi apátság legsikeresebb gazdasági egységévé vált. A bevételek és kiadások egyenlege rendszeresen jelentős többletet mutatott, még 1852-ben, a sok reprezentációs célú kiadással járó uralkodói látogatás évében is. Az eredményes gazdálkodás következtében a fürdő árai 1852-ig stabilak voltak. A szakirodalomban megjelent nézet, mi szerint 1837-ben a „nagyberu42 VeML. TAL. Actorum et correspondenriarum... Fasc. VII. Nr. 760. 43 VeML. TAL. Acta abbatiae. Capsa 7. Nr. 2. 14. 44 VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VI. Nr. 740. ъ VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VII. Nr. 806. házások" miatt 250 százalékkal emelték a gyógyfürdő szolgáltatásainak árát, egy ritka tévedés következménye: az árak nem változtak, csupán 1836ban ezüstforintban, 1837-ben váltóforintban adták meg a fürdő árait, s 1 ezüstforint 2,5 váltóforintot ért.

46 Jól jövedelmeztek a boltbérletek, a meleg- és hidegfürdők, s 1846-ban (201 704 palack és korsó) csúcsra ért a savanyúvíz - kaposvári, somhegyi és vétyemi üveghutákban előállított - palackokban és seltersi kőkorsókban való értékesítése.

47 Az utóbbi időben a kutatók érdeklődése a vendéglisták társadalomtörténeti szempontú elemzése felé irányult. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy a vendéglisták csak az „úri vendégek" adatait tartalmazzák, s Füred a szegények fürdője is volt, csak őket nehezebb megfogni a forrásokban. A szegények részére kiszolgáltatott gyógyszerek, a szintén részükre végzett évi 1500-2000 köpölyüzés, a meleg- és hidegfürdők szerkezete (magán, úri és közönséges vagy parasztfürdők) és más források bizonyítják jelenlétüket Balatonfüreden. E sok új kutatási eredményt közlő rövid cikk végén le kell írnom, hogy Zákonyi Ferenc Balatonfüred című monográfiáját - minden kisebbnagyobb hibája - ellenére is, nagyra tartom, mert évtizedek fáradságos munkájával hordta össze hozzá az anyagot. Úgy gondolom, hogy ő örülne a legjobban annak, hogy Fürednek és az országnak van egy 300 éves fürdője. Az is biztos, hogy rögtön valamilyen emléket is állíttatott volna, amely tájékozatta volna az idelátogató közönséget a nagy múltú fürdő kezdeteiről és első orvosairól, köztük az alapító székesfehérvári Flasker Andrásról. Vö.Hudil989. 113-114. Az adatok a monográfiához való adatgyűjtésből származnak. - A somhegyi üveghutára Eri 1966. 161-163. - A vétyemi üveghutára Molnár 1981. 80-91. és Molnár 1983. - A Hessen tartománybeli Selters (Taunus) település gyógyvizét 1536-ban fedezték fel. A seltersi kis és nagy kőkorsókat a középkorban kialakult Kannenbäckerland (Rajna-Pfalz) nevű fazekasközpontból M. Berkowitsch bécsi kereskedő közvetítésével Győrön és Pannonhalmán át szállították Füredre. Ilyen kőkorsók „SELTERS NASSAU" felirattal és címerrel jelenleg is vannak almádi, alsóörsi lakosok birtokában. 70