Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 amely a Somogyi vicza családé volt. (Somogyi család Fiatalosba költözött, ahol a Darányi-féle birtokpolitikai program kapcsán nagyobb birtokot vásárolt.) Az új szeri ház elhanyagolt épület, falai földből „döngöltek", fedélszéke primitív megoldással készült. Farkas Gyula a házat 1922-ben anyai támogatással átépítette. (A család életében volt egy rejtélyes időszak, amiről a rokonság suttogva beszélt. Farkas Gyula és felesége apósa közvetítésével (majorgazda) Ötvöspusztára kerültek. Bizonyos idő eltelte után, egy hajnalban, urasági szekér állított be anyja, Farkas Jánosné udvarába, rajta a család holmijával. A nagybirtokos eltávolította őket a pusztáról. A családot ideiglenesen az anya fogadta be. Ez a tény nyomot hagyott Farkas Gyula családján: zárkózottan éltek, az utcai kaput állandóan zárva tartották, a rokonsággal alig-alig érintkeztek. Farkas Gyula házasságából 3 gyermek született: Ilona 1920., Erzsébet 1922., Jenő 1924. Ilona egy karácsonyi pásztorjáték alkalmával megfázott, és 18 évesen meghalt. A hagyomány szerint a gyönyörű, fekete hajú leány, Mária szerepét alakította. Anyja, kitűnően varrt, erre az alkalomra világoskék ruhát készített. Ilona az egyik női szereplőnek azt mondotta, ha meghalna, ebben a ruhában temessék el. Ez hamarosan teljesült. Farkas Gyula 45 évesen, 1931-ben, tüdővészben halt meg. A birtokot a család haszonbérbe adta, és a jövedelemből megéltek. Erzsébet Keszthelyen polgári iskolát végzett, hamarosan községházi alkalmazott lett. Itt dolgozott férjhez meneteléig (1949). Férje Móri Ferenc rendőrtiszt (az óhidi Móri családból), és a férj szolgálata a fővároshoz kötődött, így a család elköltözött. A családi házban Jenő maradt, aki az 1950-es évek elején feleségül vette Oswald Máriát. Farkas Gyuláné Stekovits Teréz a leányához a fővárosba költözött, és ott is halt meg. FARKAS IRÉN (Farkas Ignác és Kelemen Gizella lánya) 1907. december 25-én született. Férjével, Simon Vincével 1925. február 23-án esküdtek, a férj 22, a feleség 18 éves. Simon Vince a Simon családok furján-ágáhól származott; apja, Simon furján Ignác, anyja, Horváth Viktória. Házuk a Mihályfai utca keleti sorában, egykori egésztelkes ház fundusán állt. Ide vitte Vince ifjú nejét. A házasságból 4 gyermek született: Endre 1926., Boldizsár 1927., Vince 1928., Mária 1931. Endre néhány napos korában meghalt, a három gyermek felnőtt. Boldizsár a mezőgazdasági szakmában maradt, Vince az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvégzésével tanári diplomát szerzett, Sümegen tanított. Mária a fővárosban végzett védőnői tanfolyamot. Több helyen dolgozott, végül Devecserben maradt. Az idős Simon Vince a házat 1930-1935 között építtette, a lebontott gazdaház és a zsellérház helyén. Simon Vince a falu egyik legkitűnőbb gazdája volt. A házat polgári ízléssel berendezték, és a ház a falusi építészetben akár példa is lehetett. 1959 tavaszán, a tsz megszervezése során, az első közgyűlésen, amely késő éjszakáig tartott, Simon Vincét elnökké választották, de azt nem fogadta el. Néhány évig a tsz-ben tagként dolgozott, s mivel egészségi állapota megromlott, tsz járadékos lett. A házat átadták Boldizsár családjának, a szülők a gazdasági épületben alakítottak ki maguknak kisebb lakrészt. Simon Vince 1975. február 23-án, házasságuk 52 éves évfordulóját megünnepelték, aranylakodalmat tartottak. Simon Vince 1983-ban 80 évesen halt meg, Farkas Irén (a feleség) 1993-ban hunyt el. (86 éves volt.) FARKAS NÁNDOR (Farkas Ignác és Kelemen Gizella elsőszülött fia) 1903. március 3-án született. A szülői házban nevelkedett. A mezőgazdasági munkát kevésbé kedvelte, azt öccsére hagyta. 1922-ben kisbírói állást vállalt, amely egész napi elfoglaltságot jelentett. Nyugtalan természetéből következett, hogy a családdal többször konfliktusba keveredett. A család álláspontja az volt, hogy Nándornak (csehi házassága esetén) a Sümegi utcai házhelyen építenek házat. A családtól való eltávozás eléggé gyors döntés következménye volt. Házassága 23 éves korában történt. Bazsiban, 1926-ban volt az esküvő, Lenner András kisbirtokos leányával, Annával, aki ekkor 18 éves. A gazdaságot jól vezető após hamar felismerte Nándorban a paraszti munkától való idegenkedést, és emiatt feszültség keletkezett közte és a feleség szülei között. Néhány hét után, csehi látogatása során, Nándor panaszképpen említette anyja előtt, hogy ő a Lenner családban cselédnek érzi magát. Nagyanyjához fordulva mondta, miért engedték meg ezt a házasságot? Nagyanyja azonban erélyesen rendre utasította: „Ha házasságod előtt az itthoni gazdaságban a munkát becsületesen végezted volna, most nem panaszkodnál. Egyébként is mit vártál, tán ispán leszel a Lenner családban? Mi nem küldtünk, de nem is tartottunk vissza." E látogatás után többé nem panaszkodott, munkáját tisztességes gazda módjára végezte. A Lenner szülőkkel is helyreállt a jó viszony. Hamarosan újjáépítették a régi parasztházat, modern épületet emeltek. A háztulajdonról a Lenner szülők 32