Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
SZEMLE - RUNDSCHAU - GERGELY ANNA: A Hiemer-ház évszázadai p. 253
Alba Regia 35. 2006 A kiállításon látható Hiemer Mihály 1724ben kelt végrendelete, melyen jól azonosítható nemesi címere, sajátkezű aláírása. Továbbá egy XVIII. századi ismeretlen mester Székesfehérvárt ábrázoló festménye, amelynek baloldalán olvasható Michael Hiemer városbíró neve, mely négyszeri megválasztásának állít emléket. A Hiemer család fiúági leszármazottai valamennyien magas rangú városi tisztséget viseltek. Hiemer Mihály fia, Mátyás előbb külső tanácstag, majd Székesfehérvár szabad királyi város belső tanácsának tagja volt. A háramlási pénztár felügyelőjeként kezelte az örökösök nélkül elhunyt városban élők hagyatéki ügyeit. Folytatta atyja mesterségét mészárosként, a belvárosi mészáros társaság tagja is volt. Hiemer Mihály városbíró második fia, Sebestyén szintén mészáros volt. A Tolna megyei Gindly családba benősülve tovább növelte a Hiemer család hatalmas vagyonát, tekintélyét. Hiemer Mátyás fia, Imre előbb városi írnok, majd aljegyző lett, 1771-82 között jegyzővé választották. Hiemer Sebestyén első fia, Ignác 1752-ben vette feleségül Ferberth János, Savoyai Jenő adószedőjének (provisor) a leányát, Katalint. Hiemer Ignác Tolna és Fejér megye alispánja volt. 1781-ben П. József udvari tanácsosi (Hofrat) címet adományozott neki. Hiemer Sebestyén második fia Mihály, a II. József-kori felméréskor megyei kormánybiztosként működött. Hiemer Sebestyén harmadik fia, József 1758tól győri jezsuita, majd a szerzetes rendek feloszlatása után a magyarországi nemzeti iskolák igazgatója, később esztergomi kanonok lett. Hiemer Ignác leányának, Borbálának második férje Jeszenszky Sándor, Tolna megye alispánja volt. A Hiemer család férfiágon kihalt és a Jeszenszky családon belül élt tovább. A kiállítás anyaggyűjtése során került elő egy magántulajdonban lévő családi levéltár, amelynek anyaga úgy kapcsolódik a Hiemer családhoz, hogy az utolsó Hiemer fiú, Ignác fia, János feleségül vette a szalagari Szalageri Annát. Hiemer Jánosné végrendelete szintén látható a kiállításon. A kiállítás gazdag fotóanyaggal mutatja be az épülettömb külső, gyönyörű késő barokk, rokokó homlokzatának díszeit, elemeit. A tablókon elhelyezett képek időrendben haladva mutatják be a Hiemer házat, a Zeneiskolát, annak udvarát a felújítás előtti, majd utáni állapotok látványritmusára építve. A kiállítás látványtervezője Varga Gábor Farkas és a fotóreprodukciók, helyszíni felvételek készítője, Garami Richárd remek munkát végzett. A kiállításhoz angol és magyar nyelvű katalógust írt Igali Antal, melyet a ház megnyitásakor a város polgárai kaptak ajándékba. Külön tabló mutatja be a sarokerkélyes díszterem falképeinek feltárását, annak művészi restaurálását, amelyet Lángi József végezett. Most egykori szépségükben láthatók, a Pich Ferenc által 1828 és 1832 között klasszicista stílusban festett falképek. A kiállításon két vitrinben az épülettömb feltárása során előkerült régészeti anyagból adtunk válogatást. A többségében a XV-XVIII. századi kerámiaanyag hétköznapi, nagyon egyszerű kivitelű, de szép formai gazdagságot reprezentáló darabjai felelevenítik, mintegy átélhetővé teszik a Hiemer ház egykori életét. 254
