Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
SZEMLE - RUNDSCHAU - IZINGER KATALIN: Kondor Béla emlékkiállítás p. 255
Alba Regia 35. 2006 IZINGER KATALIN KONDOR BÉLA EMLÉKKIÁLLÍTÁS KOGART Ház, Budapest 2006. május 19 - augusztus 20. 2006-ban lenne 75 éves Kondor Béla, a XX. század második felének egyik legjelentősebb alkotója. Ez alkalomból hiánypótló kiállítása volt látható Budapesten a KOGART Házban 2006. május 19től augusztus 20-ig. Kondornak utoljára 22 évvel ezelőtt a Nemzeti Galériában volt tárlata, azóta nem szerepelt az életmű a közönség előtt. A 41 évesen elhunyt Kondor Béla alig másfél évtized alatt olyan új és egyéni festői nyelvet teremtett, amely napjainkban is hat a kortárs alkotóművészekre. Kondor Béláról már minden felsőfokú jelzőt leírtak. Egyedülálló jelenség, polihisztor volt, szellemi, festészeti és irodalmi hagyatéka kivételes, ezért is értékelődött fel a magyar festészet és grafika történetében; szakemberek, műgyűjtők és a közönség egyaránt a múlt század öt legjelentősebb, legeredetibb magyar alkotója között tartja számon. A KOGART Házban rendezett emlékkiállítás a lehető legrészletesebben mutatta be a pályát, a teljes életművet felölelte (1956-tól a művész haláláig, 1972-ig). 164 munka szerepelt a tárlaton, köztük 110 festmény, olajpasztell és monotípia, 35 grafika (rézkarc, fametszet, litográfia és akvarell), 8 fotó, 6 Kondor által készített hangszer és 4 „csodabogár" (repülőgépmodell, holdkomp és hídmodell). Az életmű teljes ívét néhány korai, a főiskolai tanulmányok előtt készített alkotás is bizonyította. A válogatás tehát nemcsak a festészeti és a grafikai munkásságból nyújtott áttekintést, hanem ritkán látható érdekességeket is bemutatott. Három szinten volt megtekinthető a Kondoranyag. Az elsőn a nagyméretű, monumentális vásznak, farostlemezen az Uránvárosi óvodapannók, a Szent Margit legenda, a Margitszigetre készült pannó vázlatai. A másodikon kisebb méretű táblaképei, szárnyas oltárai, az arany hátterű ikonos képek, a háromelemes Katalin-oltár, a Próféta, Liberius és ismert főművek (a Darázskirály, az Emberpár, Krisztus kompozíciók, József Attila ihlette pasztellek). A harmadik emeletre a rajzok, fotók, repülőgépmodellek, hangszerek, könyvillusztrációk és személyes tárgyai, dokumentumok kerültek. Mindezek híven közvetítették azt a festői nyelvet, amelyet a reneszánsz, a gótika és az ortodox művészet ösztönzött, miközben nyilvánvaló, hogy Kondor nem csatlakozott egyetlen festői irányzathoz, stílushoz, divathoz sem. Fő inspirálói Dürer, Bosch, Rembrandt, Goya, Blake és az ikonfestészet voltak, témaválasztásban pedig a Biblia, a magyar történelem és irodalom hatott rá leginkább. Bibliai és mitológiai ihletettségű, összetett szimbólumrendszert teremtett, amelyet királyok, angyalok, szentek, ördögök, és az ember által készített masinák, gépezetek népesítenek be. Az egyetemes jelképeket azonban egyéni ikonográfiái rendszerében értelmezte és aktualizálta, a történelem hősei is saját koráról szóltak, szólnak. Képein többnyire a grafikai szerkezet dominál, hangulatuk egyszerre groteszk, komor és drámai. Múlhatatlan érdeme a Kogart-nak, hogy az MNG mellett a vidéki múzeumok ritkaságait, valamint a magángyűjtemények különlegességeit is összegyűjtötte. A kiállítás anyagát magyar közgyűjteményekből: Magyar Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Történeti Múzeum, 255