Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 kas-örökösök kezében volt. A Mihályfai utca keleti sorában, az Alvégen levő házas ingatlan és a hozzátartozó mezei, erdei, legelői, hegyi vagyon a családnak kiemelt helyzetet biztosított. A 100 esztendő alatt 3 Farkas-generáció (János [IV.], Ignác, Vilmos) élt a házban. Ennek a három családnak és a belőlük kiágazó nemzetségeknek az életútját kísérjük végig az alábbiakban. FARKAS JÁNOS (IV.) és Csombó bálim Mária házasságát az egyházi hatóság ellenezte. Az első unoka rokonsági viszony házassági akadály, ezért nem is lehetett a templomban kihirdetni a jegyességet. Az esketést nem a plébános, hanem Andalíts Lajos káplán celebrálta. A h gból 6 gyermek született: Géza 1876. szeptember 27., Ignác 1878. szeptember, Gyula 1881. április 20. (Gyula 1883. november 4-én meghalt), Irén 1883. július 17., Gyula 1886. április 22., Mária 1888. szeptember 9én (Mária egy órát élt, a bába keresztelte meg. Terhessége nagyobb részében férje beteg volt). Farkas János 1888. márciusban megbetegedett, és november 8-án, 34 évesen meghalt. Az anyakönyvi bejegyzésben a halál okaként tüdőbetegség szerepel. (A családi hagyomány szerint 1888. márciusban a bazsi hegyen, az egyik szomszédos pincéből borkereskedő kocsira rakodott. Segítségül Farkas Jánost hívták, aki a rakodás során nehéz terhet emelt. A rakodás után vért hányt, a kereskedő akkor mondotta, hogy ez az ember meghal. Farkas János 1888-ban már nem tudott dolgozni, hónapokon át betegeskedett.) Csombó bálint Mária férje halálakor 32 éves, férjhez menésre nem gondolt. Apjuk halálakor a gyermekek nem voltak munkaképesek (Géza 12, Ignác 10, Irén 5, Gyula 2 éves). A mezőgazdasági munkát a szolga, a kapások művelését és az aratást részes munkások végezték, a szénát napszámosok takarították be. Az erős akaratú és szívós természetű asszony megőrizte a családi gazdaságot, felügyelt a részesmunkások tevékenységére, miközben a gyermekeket is nevelte. Férje halála után 51 esztendőt élt. Ez a fél évszázad tele volt családi tragédiákkal, megpróbáltatásokkal. 1939. márciusban, 83 évesen halt meg abban a házban, ahol született. FARKAS GÉZA (Farkas János [IV.] és Csombó bálint Mária elsőszülött fia) 1900-ban, 24 éves korában feleségül vette Csombó bálint Mária 17 esztendős hajadont, Csombó bálint István lányát. Farkas Géza benősült a Csombó bálint István-féle Sümegi utcai házba. A házasságból 3 gyermek született: Erzsébet 1903., László 1907., István 1909. Farkas Géza a falu tekintélyes embere, 1908-tól községi elöljáró, 1911-től községi bíró. (E sorok írója látta Farkas Géza intelligens írását, olvasta mély intellektuális tartalmú leveleit.) Farkas Géza szenvedélyes vadász, aki nagybátyjával, Farkas Flóriánnal együtt 1898-tól bérelte a csehi erdőt és legelőt a közbirtokosságtól. Ez a másfél évtizedig tartó vadászat, mely főleg éjszakai elfoglaltság, fizikailag meggyengítették a szervezetet. A vadak irtását pedig végezni kellett, mert a tulajdonos ezt megkövetelte a vadászoktól. A betegség jelei 1913 nyarán jelentkeztek. Orvosi kezelésekre járt, majd tüdőszanatóriumban is gyógyították. A betegség azonban elhatalmasodott, és 1914 tavaszán, 38 esztendős korában meghalt. (A bírói tisztséget ekkor vette át tőle Kardos Antal.) Gyermekei munkára nem alkalmasak. Erzsébet 9, László 7, István 5 éves. Nagyapjuk ekkor 60 éves, aki a gazdaságban eddig is dolgozott. Csombó bálint István, az anyai nagyapa 1925-ben hunyt el, de a gazdaságban László ekkor már intenzíven végezte a munkát. A család széthullása ekkoriban kezdődött. Erzsébet 1925-ben, 22 évesen férjhez ment Józsa Gyula csehi kántortanítóhoz. István 14 éves korában, 1923-ban a veszprémi gimnáziumba került, majd a papi szemináriumba. A szülői géneket a gyermekek örökölték, és ez pozitív életvitelt kölcsönzött nekik. Farkas László, igazi parasztdzsentriként, tagja lett a csehi vadásztársaságnak, amelyben a körjegyző, Nagy István és Böcskei Gyula vett részt. Farkas László 1943-ban, 34 évesen nősült. Felesége Ferenczy Erzsébet, a Dani-ágból. A házasságból 3 gyermek született: Dezső, Erzsébet és László. Farkas Géza harmadik gyermekét, Istvánt, akiről fentebb adatokat közöltem, 1936. júniusban szentelték pappá, az újmisét június 29-én, Péter-Pál napján mutatta be a csehi templomban. 1936-1944 között káplán a veszprémi egyházmegyében, a többi között Somlóvásárhelyen, Berzencén, Szőllősgyörökön. Az ukki plébániát 1944. májusban kapta meg. Az anyaegyházhoz tartozott két filia, Megyer és Rigács. Utóbbi falu lakosságának egy része evangélikus. Az ukki plébánia szervezése a XX. század elején történt, amikor egy úri birtokos vagyonát, a kúriával együtt a helyi egyházra hagyta. A földingatlan 150 kat. hold (a gazdasági udvarral, épületekkel, a cselédházakkal). A háború már az utolsó stádiumba került. Szó sem lehetett házi gazdálkodás megszervezéséről. A birtokot 1945-ben a parasztok között kiosztották. 1945 után Farkas István helyzete nehéz volt. Az egyház elleni 29