Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
SZEMLE - RUNDSCHAU - DEMETER ZSÓFIA: "A csodát most is ők vigyázzák" p. 243
Alba Regia 35. 2006 rületként, gazdasági teljesítményként, lakói, termelőkként jöttek csak szóba. Ennek a helyzetnek felelt meg a rendszer szovjetizálása: azaz az 192030-as évekbeli szovjet rendszer erőszakos átültetése, a rendőrállam kiépítése, a tervutasításos gazdasági rendszer létrehozása. Ezzel együtt járt a kolhozosítás, az egyházak jogainak korlátozása, a civil társadalom intézményeinek szétverése és egyáltalán a bizalmatlanság légkörének megalapozása, az információ monopolizálása. A rettegés fő szervezője az "ÁVÓ" (Államvédelmi Osztály, majd Államvédelmi Hatóság) volt, amely 1948-tól önállóvá vált, nyolc vidéki központjának egyike Székesfehérváron működött. Székesfehérváron a nyomást fokozta az is, hogy az osztrák államszerződés megkötése (1955) után az Ausztriából kivont Magyarországra telepített szovjet Különleges Hadtest parancsnokságát Székesfehérvárra helyezték. Ezek a körülmények magyarázatul szolgálnak arra, hogy az ideológiai, gazdasági és társadalmi beszorítottság, kiszolgáltatottság-érzés miatt a budapesti eseményekre szinte azonnal robbanással feleltek városunkban is. A kiállított dokumentumok érzékeltetik a hatalom arrogáns sikerpropagandáját (sztahanovista oklevél, felszabadulási évfordulók ünneplése, csasztuska a cukorrépa-termesztés fokozására), illetve az emberek kiszolgáltatottságát és szegénységét (beszolgáltatási könyvek, áruellátási jegyzékek, békekölcsön jegyzési útmutatók és szelvények stb.). A forradalomhoz vezető úton fontos állomásokként mutattam be az SZKP XX. Kongresszusán elmondott Hruscsov beszéd amerikai ballonról ledobott példányát, illetve a Raj к László és társai újratemetését bemutató újságokat. 1956. október 23-án a fehérvári események középpontjában a középiskolások diákgyűlése állt. Ismerték a MEFESZ felhívását, csatlakoztak a Műszaki Egyetem diákbizottságának követeléseihez. A fehérvári középiskolások kiléptek a DISZ-ből, s megalakították saját szervezetüket. Követeléseik közlését aznap a Szent István-teremben összegyűlt tömeg támogatásával sem sikerült elérni. Este feszülten figyelték a rádióban elhangzott Gerő-beszédet, majd a szovjet csapatok behívásának következményeként már tapasztalhatták a szovjet csapatmozgásokat az ország fővárosa felé: lánctalpak dübörögtek Fehérvár utcáin. A szovjet csapatok Magyarország belügyeibe való beavatkozásával hadüzenet nélküli háború kezdődött, és a nemzetközi helyzetből következően mindez ugyanakkor a szovjet blokkon belüli ügy maradt. A tizenegy éves állami terrorral szétzilált és megosztott tömegből pedig éppen ekkor alakult ki a nemzeti szabadságharc tábora. Már ez a nemzeti demokratikus forradalmat megvívó akarat kapott tragikus figyelmezetest október 24-én. Székesfehérváron fokozatosan áll le a munka: a gyárakban gyűléseket tartanak. A Városháza előtti tömegnek Készei István ismerteti az egyetemi ifjúság követeléseit. Este az utcákon a kijárási tilalom életbe léptetése ellen tüntető fiatalok a város több pontján gyülekeznek. Társuk szabadon bocsátása miatt vonulnak a rendőrség és az ÁVO székháza, a Szabó Palota elé. Az épületet a Polgárdiban állomásozó 9336-os számú alakulat egysége biztosította. A katonák nem kaptak tűzparancsot. Az eseményeket az egykori résztvevők helyzetüknek megfelelően különbözőképpen mesélik. A magyar katonai szakasz parancsnoka úgy látta, hogy a rendőrparancsnok riasztó lövéseitől megriadt tömeget hátulról kezdte lőni egy orosz páncélozott jármű. Az egyik áldozat hozzátartozója viszont az izgatott tömegben helyet foglalva tanúsítja, hogy Bernáth Katalint, az egyik fiatal áldozatot az ávósok hosszú sorozata már azelőtt eltalálta, hogy az orosz páncélautó is tüzelni kezdett volna. A két sorozat között azonban talán még egyetlen perc sem telt el. Hatan vesztették életüket: négy tüntető fiatal és két rendőr, akik az épület védelmére éppen megérkeztek, s akiket kétségkívül az orosz golyók találtak el. A sortűz hatására Fehérváron másnap az üzemekben leállt a munka, jelentős tömegtüntetések voltak. Középpontjuk a Városháza, illetve a Megyeháza tere lett. Délelőtt a Városi Tanácsnál leverték a vörös csillagot. Október 26-án a Népszavában a szakszervezet a munkástanácsok szervezésére szólít fel, s ehhez a pártvezetés is csatlakozik. A munkástanácsok tehát legitim módon, s ugyanakkor tömegtámogatással alakultak, s a forradalom táborát erősítették. Ezen a napon Székesfehérvár belvárosában jelentős tömegtüntetések voltak, ahová a gyárakból vonultak ki nemzeti zászlók alatt, szervezetten. Az országos követelések mellett a megyei vezetők leváltását és a Fejér Megyei Néplap szerkesztőjének leváltását követelték. A Vadásztölténygárban, a MÁV Fűtőházban és a MEKOVALL-nál alakultak először 244
