Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

SZEMLE - RUNDSCHAU - DEMETER ZSÓFIA: "A csodát most is ők vigyázzák" p. 243

Alba Regia 35. 2006 munkástanácsok. Intézkedtek a 24-ei áldozatok eltemettetéséről, családjaik segélyezéséről. Sikerült elérniük az elitéltek börtönből való szabadon bo­csátását is. Érdekes dokumentum erre vonatkozóan Csányi József följegyzése. Egy saját beszédét tartalmazó füzetke előlapjára írta fel a fehérvári börtönből szabadon bocsátott politikai foglyok nevét. 27-én Székesfehérváron, több más városhoz hason­lóan nemzeti tanács veszi át a hatalmat. Városunk gyógyszer- és kötszer-szállítmányt juttat a főváros­ba, önkéntes véradást szervez a budapesti harcok sebesültjei megsegítésére. A Megyeháza előtti tün­tetés hatására lemond a Megyei Tanács elnöke. A székesfehérvári helyőrség-parancsnok gyülekezési­és felvonulási tilalmat rendel el. Október 28. döntő fordulat a forradalom és sza­badságharc történetében és Nagy Imre életében is: a kormányfő a felkelők mellé állt. Irányvonala tehát ekkortól eltér a Katonai Bizottságétól és a legfelsőbb pártvezetésétől. A bizottság a forrada­lom leverésére, katonai hatalomátvételre törekszik a szovjet haderőre és a karhatalomra támaszkodva. A Kossuth Rádió műsora e nap délutánjától a sza­badságharc érdekeit tükrözi, két nappal később már Szabad Kossuth Rádióként sugároz. Székesfehérváron az AVH kapitánysága beszüntet­te tevékenységét: a fegyvereket a rendőrségnek adták át. Az országban gyorsan halad az új karhata­lom, a nemzetőrség szervezése: már ezen a napon felállították a székesfehérvári nemzetőrséget. Október 29-én Fehérváron a Hadtestparancsnokság előtt tüntetők Mikes József vezérőrnagy lemondá­sát követelték. Mikes mindeddig eredményesen munkálkodott azon, hogy a város rendjét fenntart­sák. A Nemzeti Bizottság küldöttséget menesztett a kormányhoz, s tapasztalatairól népgyűlésen szá­molt be. Követeléseik középpontjában az oroszok kivonulása állt, amely után szabad választásokat kell tartani. A bizottság november l-jét az áldozatokra emlé­kezve hivatalos ünnepnappá nyilvánította. A városi és megyei feladatokat a nemzeti bizottsá­gok intéző bizottságai végezték. Részt vettek a nemzetőrségek szervezésében, és felügyelet alá von­ták a forradalmi napilapot, az „Új Fehérvárt" és a Vörösmarty Rádiót. A Vörösmarty Rádió adását október 30-án kezdte meg. A Szabad Győr Rádió felhívására a dunántúli nemzeti bizottságok Győrben tanácskoztak. Ebből az alkalomból hozták létre a Dunántúli Nemzeti Tanácsot, s ezzel a Dunántúlra kiterjedő politikai egység jött létre, a nemzeti tanácsok követelései egységesedtek. Ekkor a Nagy Imre-kormánnyal szembeni fenntartásaikat hangoztatták. Itt alakítot­ták meg a Dunántúli Forradalmi Katonatanácsot is. Ezen a napon megszakadt Székesfehérvár telefon­összeköttetése Budapesttel. Székesfehérváron október 31-én lemondott Mikes vezérőrnagy. A hadtestparancsnok Kemendi Béla ezredes. Kemendit a Dunántúli Forradalmi Kato­natanács vezetőjévé is megválasztották. A Dunán­túlon állomásozó valamennyi katonai alakulat a tanács fennhatósága alá került. Megkezdődött a nemzetőr egységek felfegyverzése a fehérvári egykori 17-es laktanyában. Hazaérkez­tek Fehérvárra a váci börtönből szabadult politikai foglyok. November l-jén Székesfehérváron az elesettekre emlékeztek. A Hősök terén a fekvő katona szobra helyén keresztet ácsoltak erre az alkalomra. A ke­resztnél az üzemek dolgozói koszorúztak. A Szent­lélek-temetőben is megemlékeztek az elesettekről. Ekkor szüntették meg a munkás- és építőmunkás zászlóaljakat. Az AVH objektumait a rendőrség vette át. A Dunántúli Nemzetei Tanács kifejezte bizalmát a Nagy-Imre kormány mellett, állást foglalt a sztrájk beszüntetésére és felhívta a kormányt a határok fokozott védelmére. A szovjet hadsereg november 2-án magyarországi főhadiszállását Szolnokon állítja fel. Az október 31­ei döntés értelmében a magyar forradalom leveré­sére megérkezik Konyev marsall, a Varsói Szerző­dés főparancsnoka és kiadja a november 4-ére vo­natkozó támadási parancsot. A szovjet hadsereg az előző napokban megszállta a repülőtereket, körül­zárta a nagyobb városokat, a következő napon lezárja a főbb utakat és a nyugati határt. A jelentős szovjet csapatmozgásokat Székesfehér­váron is érzékelték. Megkezdődött a szovjet tisztek családtagjainak evakuálása. A városi nemzeti bizottság a munka felvétele mel­lett döntött, s intézkedett a termelés és a vonatköz­lekedés megindításáról. A nemzetőrséget riadóztat­ták, ávós tiszteket tartóztattak le, köztük Szikra Mihály parancsnokot. Megszervezték a székesfe­hérvári diákszázadot, szálláshelyük a Ciszterci Rendház lett. Az épület őrségét adták. Itt mindenki az élet újraindításán és az önálló kar­hatalom megteremtésén fáradozott. Eközben a magyar hadsereg a honvédelmi miniszter és a ve­245

Next

/
Thumbnails
Contents