Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137

Alba Regia 35. 2006 KRISTON LÁSZLÓ TÁC-GORSIUMI TETŐCSEREPEK KAPCSÁN VÉGZETT RÖNTGEN POR-DIFFRAKCIÓS VIZSGÁLATOK KIÉRTÉKELÉSE A Tácon feltárt tetőcserepek vizsgálatának legfontosabb célja az volt, hogy meghatározzuk összetételüket, égetési hőfokukat és amennyiben lehetséges a felhasznált alapanyag eredetét. A műszeres vizsgálatokat Tóth Mária (MTA-GKI) végezte, aki csatolta általa korábban vizsgált kiscelli agyagok görbéit is. A megadott égetési hőfokok a hőn tartás idejének függvényében kisebbek és nagyobbak is lehetnek. Gorsiumi minták Gl, G5, G17, G21: Nagy mennyiségű gehlenit és kevesebb diopszid volt a mintákban. Kiindulási anyaga sok kalcitot tartalmazott, meszes-dolomitos agyag. Alapanyaga nem egyezhet sem az aquincumi sem a gorsiumi mintákéval (kivétel G7). Tác környékén Székesfehérvár és Polgárdi térségében elképzelhető ilyen összetételű agyag. Égetési hőmérséklete körülbelül 900°C (G5, G17, G21). A Gl mintát körülbelül 800°C-on égették ki. G16: Sok diopszidot tartalmaz. Kiindulási anyaga erősen dolomitos. Alapanyaga lehet Tác környéki, de csak erős dolomitos soványítással. Tác környezetében a Tác és Polgárdi között húzódó É-D irányú dombhátság tartalmaz hasonló összetételű agyagot. Égetési hőmérséklete körülbelül 900°C. G26, G30-32, G40, G42: Sok gehlenitet és nagyon kevés diopszidot tartalmaznak. Kiindulási anyaga erősen kalcitos és éppenhogy volt benne dolomit. Alapanyaga lehet Tác környéki. Székesfehérvár körzetében található hasonló összetételű agyag. Égetési hőmérséklete alapján két csoport képezhető. Az elsőt (G26) 9501050°C-on égették ki. A másodikat (G30-32, G40, G 42) 900°

С alatt. Kiindulási anyaga szerint csoportosítva három részre osztható.: l.dolomitosabb alapanyag (G31, G32, G39, G40, G42). 2.kevésbé dolomitos alapanyag (G26) 3.az előző kettő közti átmenet (G30). A három csoport egy agyagbányából is származhat. G22: Diopszidos. Kiindulási anyaga dolomitos. Alapanyaga lehet Tác környéki. A Tác és Polgárdi között húzódó É-D irányú dombhátság tartalmaz hasonló összetételű agyagot. Égetési hőmérséklete 900°C alatt volt. G21: Diopszidos. Kiindulási anyaga dolomitos. Alapanyaga lehet Tác környéki. A Tác és Polgárdi között húzódó É-D irányú dombhátság tartalmaz hasonló összetételű agyagot. Égetési hőmérséklete 850°-900°C volt. G7: Nagy mennyiségű gehlenit és kevesebb diopszid volt a mintákban. Kiindulási anyaga sok kalcitot tartalmazott, meszes-dolomitos agyag. Alapanyaga ugyanaz lehetett, mint a Gl, G5, G17, G21 mintáé. Tác környékén Székesfehérvár és Polgárdi térségében elképzelhető ilyen összetételű agyag. Égetési hőmérséklete 400-500°C. G25, G28, G36, G37: Sok diopszidot tartalmaz. Kiindulási anyaga dolomitos volt. Alapanyaga lehet Tác környéki. A Tác és Polgárdi között húzódó É-D irányú dombhátság tartalmaz hasonló összetételű agyagot. G25, G28, G36 égetési hőmérséklete 850°C körül volt, a többi mintáé 850-900°C körül, de kevéssel magasabb, mint a G30-32, G40, G42 mintáé. G3, G6, G8, G9: Gehlenitet és igen kevés diopszidot tartalmaz. Alapanyaga lehet Tác környéki. Egyiküknél sem valószínű az aquincumi eredet. Kiindulási anyaga kalcitos, dolomitot nem vagy csak igen kis menynyiségben tartalmazott. A G9-es minta alapanyaga nem származhat a G3, G6, G8 mintáéval közös helyről. G9 mintát 950-1050°C-on égették ki. G3, G6, G8 mintát 850-1050°C-on égették. 240