Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137

Alba Regia 35. 2006 G4, G12-15, G18-G20, G23-G24: Diopszidot tartalmaz. Kiindulási anyaga dolo­mitos. Alapanyaga lehet Tác környéki, de aquin­cumi eredete sem kizárható. Amennyiben gorsiumi az alapanyag, akkor a Tác és Polgardi között húzó­dó E-D irányú dombhátságból származhat. Aquin­cumi eredetével számolva a Tóth Mária által Kiscelli (Aquincuminak hívott alapanyag jöhet számításba. G4, G12, G14-G15, G18-G20, G23 mintát 850-950°C-on égették ki. A G13 mintát 950­1000°C-on, a G24 mintát pedig 950-1050°C-on égették. Táci talajminták Egyetlen, a Tác-Rét (legelő)-ből vett minta lehet a gorsiumi tetőcserepek alapanyagával egyező. Do­lomitos agyagot tartalmaz kalcit nélkül, ez a táci tegulák első csoportjának kindulási anyagához igen hasonló. Két csoportra lehet bontani a gorsiumi mintá­kat. Ebből kiindulva legalább két vagy három agyaglelőhelyet lehet feltételezni a település köze­lében. Az első a Tác és Polgardi között hózódó E­D irányú dombhátságra települt. A második és harmadik a Székesfehérvár és/vagy a Polgardi kör­zetében található agyagot használja. Égetési hőfok tekintetében a G7-es minta válik el a többitől. En­nek égetési hőfoka túl alacsony, nem utolsó sorban figyelembe véve, hogy bármilyen fa elégetése után 500-600°C-os parázs marad. Aquincumi minták A2, A5: Azonos dolomitos kiindulási anyagból készül­tek. 900-950°C-on égették. Alapanyaguk a többi aquincumi mintánál megállapítható közül kiválik. Al, A4: Kiindulási anyaguk dolomitos. Amennyiben 950-1000°C-on égették akkor azonos az alapanya­guk az A2, A5-tel, azonban, ha 900-950°C-on ke­rültek kiégetésre, akkor attól eltér. A3, A6-A9: Azonos dolomitos alapanyagból készültek. 950­1050°C-on égették ki. A1-A2, A6-A7: Diopszidos és magas a kalcittartalmuk, amely­ből gehlenit nem alakult ki. A magas kelcittartalom és a gehlenit hiánya alapján a kalcit égetés utáni bevitelből ered, amelyek közül a talajban történt bejutást ki lehet zárni. A3, A5, A8: Kiindulási anyagának kalcittartalma eltér a töb­bi aquincumi mintáétól. Más alapanyagot használ­hattak. Az aquincumi minták is két csoportra bontha­tók. A kiscelli agyagminták alapján az elsőt (Al­A2, A4-A5) a kiscelli agyag törökbálinti variánsá­hoz lehet kötni. A másodikat, amely az összes töb­bi mintát tartalmazza a kiscelli agyag aquincumi variánsához köthetjük. Gorsiumi alapanyagok eredete Többségében helyi bányákból származhat, de a Gl, G5, G17, G21 csoport valószínűleg nem. A G4, G12-15, G18-G20, G23-G24 csoport aquincu­mi eredetét kizárni nem lehet, mivel a kalcit- és dolomittartalom alapján nem lehet szétválasztani a két római kori lelőhely által használt alapanyagot. A kérdés eldöntésében a nehézásvány-tartalom elemzése hozhat eredményt Táci minták ekvivalencia táblázat Gl­79.135/825.3.T. G2­11423 G3­77.130/815.5.T. G4­71.180/850.2.T.1. G5­79.135/835.14.T. G6­SZ.IX.T. G7­185/815.4..b.T. G8­96.235/765.4.d.T.3. G9­59.SZ.T.131. G10 -225/800.4.T.1. Gll -71.135/750.5.T.1. G12 -76.515/575.3.T.2. G13 -H/8.c-d.T.l. G14 -59.314.1. G15 - 9347.T. G16 -86.105/660.3.T.1. 241

Next

/
Thumbnails
Contents