Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137

Alba Regia 35. 2006 húzúk(6.t.2.). - Háromfogú fésűvel készített hurok képezi a harmadik típust^.í.J.J.

123 - A 4. típus a négy pálcával húzott félkörívei.^.

124 - Az 5. a két pálcával, vagy ebben az esetben valóban ujjal húzott voluta-sor, amely legalább három tagból k\\(6.t.5.)}

25 Egyedi esetnek tekinthető a két ujjal húzott, jelenleg 'S'-nek látszó jelölés töredéke

126

, amely kivételes módon, a felső végnél helyezkedik el. Eredetileg talán egy dupla, az egész felületen, a hossztengellyel párhuzamosan átfutó hullámvonal lehetett (ó.típus - 6.L6). Az egyes jelöléstípusok sajnos nem párosulnak egyedi készítésbeli sajátosságokkal, ezért egyelőre nem tekinthetők a munkások „kézjegyének". Számértékként való használatuk nem bizonyítható, de nem is vizsgálható, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján megbecsülni se lehet az egy sorozatban gyártott tegulak számát. 5.4.5. - Epületek, amelyekhez felhasználták a műhely termékeit Az l.

127

, 15.

128 és a 38.

129 épületből kerültek elő darabok. A 15. épületből mindössze két , a 38-ból egy töredék került a raktárakba. 5.4.6. -A műhely keltezése A 15. és a 38 épületből előkerült három töredék alapján nem megítélhető, hogy az egyébként tetőomladékból származó tetőcserepeket mikor helyezhették fel a tetőzetre és hogy miként szerezték be

130

. Az 1. épületből előkerült anyag mennyisége viszont biztossá teszi, hogy ott nagy számban alkalmazták a tetőhöz. Vegyesen került elő az „I. épület műhely" termékeivel. Amennyiben nem egy 123 5 db.: Kat.314., 315., 397., 427., 433., 124 2 db.: Kat.336., 340. 125 2 db.: Kat.333., 410. 126

Kat.303. 127 Kat.300., 303., 314., 315., 320., 327., 329., 333.-340., 346., 347. 128 Kat. 160., 169. 129

Kat.251. 130 Egyaránt elképzelhető, hogy megvásárolták a szükséges darabokat a műhelytől és, hogy egy már elhagyott vagy lerombolt épületről emelték le. javítás következtében került a tetőzetre, akkor a műhely termelésének kezdetét az 1. épület építésével (Fkz 1972, 1-10) egy időre, a 3. sz. legvégére vagy a 4. sz. legelejére keltezhetjük. Ez, abban az esetben a 4. sz-ra áttolódhat, ha az épület egyik felújítása alkalmával javításhoz használták fel a tegulakzx. Ez a gondos, de nem a tető elemeire összpontosító dokumentáció segítségével sem dönthető el. Mindezek alapján egyelőre a 3./4. sz. fordulója és 350 közé keltezhetjük a műhely tevékenységét. 5.5. - 9. típusú bélyegeket hordozó tegulak A hagyományos megközelítés, vagyis a bélyegzés alapján kialakítható csoportok egyike a 9. típusú bélyegekkel ellátott tetőcserepek köre

131

. Kivitelük alapján mind ugyanabban a műhelyben készült, amely ugyanazt a szabványt használta, mint a „Sárga műhely". Eltekintve a legtöbb töredék anyagában megtalálható fehér mész jellegű göböktől, minden szempontból besorolhatók az említett műhely termékei közé. 5.5.1. -Alapanyag Alapanyagának minden szabad szemmel és luxes nagyítás alatt látható jellemzője megegyezik a „Sárga műhely" által használtéval. Minden valószínűség szerint ugyanott bányászták a szükséges agyagot mindkettőhöz. 5.5.2. -Méretezés A rendelkezésre álló kevés adatból nem lehetséges általános következtetéseket levonni, de, ha feltételezzük, hogy nincs rontott tegula a begyűjtött töredékek között, akkor a „Sárga műhely"-nél leírtakkal egyező módon a következő szabványt határozhatjuk meg: 131 Kat.4., 6., 7., 23., 221., 341., 357., 362., 373., 481. 157