Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 akkor a tegula az ezt követő égetés során megrepedt, vagyis selejtes lett. 40 Ezt természetesen az összes műhely figyelembe kellett, hogy vegye. Ellentmondó adatról és ennek megfelelően nagy mennyiségű selejtről számol be Jenkins (fenkins 1956) Durovernumhól. A nyolcadik és egyben utolsó lépés az égetés volt, amely 800-900°C-on 41 történt. Égetés után sárga, sárgásbarna a színe. 5.1.5. -Jelölések Az egyértelműen ehhez a műhelyhez köthető darabokon hatféle jelölés található, de közülük csak egy, amely ismétlődik a raktárakba került darabokon. Ez, a két vékony pálcával behúzott ferde vonal (1. típus), egy hurok részlete? (l.t.2.). Ugyanezzel az eszközzel készült az egy (2. típus) (l.t.3.) és a két (3. típus) (l.t.4.) vonalas hurok 42 is. Ugyancsak két vonallal készült, de vastagabb eszközzel az egyedi jelölésnek tekinthető fordított, fektetett 'S' (4. típus) (l.t.5.). Másik ilyen egyedi jelölés, esetleg felirat része az egy még vastagabb eszközzel vagy ebben az esetben inkább ujjal készített három 'X' (5.típus) (l.t.6.). 43 Végül az utolsó jelöléstípus a három közép vastag pálcával húzott, kissé ívelődő vonalköteg (6.típus) (2.t.l.). A két nem biztosan a műhelyhez köthető jelöléssel ellátott töredéken közép vastag pálcával húzott ívelődő jelölések részletei láthatók. Mindegyik jelölés, amelynek a hordozó töredéke meghatározható pozícióval bír, az alsó végperemnél helyezkedik el. Itt kell még tárgyalni további két „jelölést" is, amelyek viszont szokatlan módon az alsó felületre lettek helyezve és 'X' alakúak. Ezek valószínűleg a tegulak össze-, vagy a tetőszerkezethez habarcsozását segítették elő. Az utóbbi lehetőségre egy olyan töredék hívta fel a figyelmet, amely alsó felületén, a felső vég közelében, nagy római habarcsfolt maradt meg. Ez nem származhat tegulak közötti habarcsozásból és a töredék tetőomladékban került elő. 40 Azt, hogy ennek fontosságával tisztában voltak és lehetőség szerint oda is figyeltek rá jól mutatja Vitr II.3.1-2, ahol pedig „csak" napon szárított agyagtéglákról beszél és az égetést még csak nem is kellett figyelembe venni. 41 Kriston 42 mindkettő töredék 43 a CIL III11378-11380, 11381, 11383, 11410, 11425, 11867ből kiindulva talán egy napi gyártási adag, 114-230 db számadatának részlete 5.1.6. -Bélyegzés Egyetlen töredéken 44 látható egy tabula ansatahan lévő bélyeg töredéke (23.típus), amely egyelőre nem azonosítható. Feltételezhetően vagy a legio II Adiutrix bélyege 43 vagy a légiónak is szállító magánműhelyé. 5.1.7. - Epületek, amelyekhez felhasználták a műhely termékeit A 7. 46 , 15. 47 , 38. 48 , 63. 49 épületből és egy téglacsatornából a 2. díszkútnáP 0 kerültek elő töredékek. Ezek közül a 7. épületben egy 4. századi beásásból származik. 5.1.8. -A műhely keltezése A 15 51 ., 38. (Fitz 1980 162-164) és 63. (FitzBánki 1998, 252.). épületekből származó éremanyag alapján ezek ConstaninusloX Valentinianus\% voltak használatban. Ezzel ellentétben a 7. épület legkésőbb 260 körül elpusztult (Fitz 1972, 16-24), de mivel az innen származó darab egy 4. sz-i beásásból származik, ezért ezt figyelmen kívül hagyhatjuk. Mindez alapján készítésüket 4. sz. első felére helyezhetjük. 5.2. - Legio II Adiutrix (10.-11. típusú bélyegek) műhelye A táci tetőcserép anyag 10,7 %-t kitevő műhely termékeiből elraktározott darabok 95 %-a bélyeggel ellátott, így a műhely elkülönítése nem volt különösebben nehéz feladat. A 10. és 11. típusú bélyeggel ellátott tegulak kivitelének elemzése után bebizonyosodott, hogy ugyanabban a műhelyben készültek. Ennek megfelelően közösen tárgyalom a fenti név alatt e műhelynek termékeit. Bélyegzéssel el nem látott csak három van köztük. 44 Kat.22. ъ Ezt támasztja alá, hogy a XV. épületet, amelyből a legtöbb töredék került elő a bélyeges töredékek alapján a legio II. Adiutrix építette. 46 Kat.359. 47 Kat.94„ 137., 150., 153., 154., 156., 163., 164., 170., 174., 175., 245. 48 Kat.253. 49 Kat.279.,280.,283. 50 Kat.22. 51 Tác-Gorsium Ásatási Napló 1971, Lőrincz 1976 178-179 146
